+ Interjú

Kady Diarra megidézi Burkina Faso szellemét: ezt a koncertet ne hagyd ki!

Kady Diarra

Milyen szerepe volt Kady Diarra származásának a karrierje alakulásában, és milyen a legújabb lemez, a Burkina Szelleme? Most megtudhatod!

Keresés a weben

Jó pár év nyelvtanulással a tarsolyomban már egyáltalán nem ejtett zavarba a gondolat, hogy Kady Diarra és én franciául beszélgessünk. A Burkina Faso-i származású énekesnőről még az interjú előtt azt olvastam, hogy griot származású, ami rögtön eszembe juttatta azokat a zenészeket, akiknek kapcsán már találkoztam ezzel a fogalommal. Most viszont azt is megtudtam, hogy hívják a griot-k csoportját a helyi nyelven, milyen szerepe volt Kady Diarra származásának a karrierje alakulásában, és főleg hogy milyen az a legújabb lemez, amellyel az énekesnő éppen most turnézik.

A lemez címe Burkina Hakili. Jól sejtem, hogy Burkina Fasóról szól?

Úgy bizony. Ez a zenei anyag nagyrészt akkor született, amikor a járványhelyzet miatt be voltunk zárva. Járkáltam a kertemben, éreztem, milyen nehéz időszak ez mindenkinek, és közben felidéztem rengeteg emléket. A lányommal is megosztottam ezeket, akivel aztán együtt vettük fel a dalokat. (Ő a lemezen az Assetou Koïta nevű háttérvokálos – a szerk.) Így született egy olyan gyűjtemény, amelyben hagyományos és a modern elemek keverednek, a hangszerválasztástól kezdve a dallamvilágig. A Burkina Hakili bambara nyelven azt jelenti, hogy “Burkina szelleme”, és az egész lemez kicsit olyan, mint egy utazás az ország szívébe.

A szülőhazájában Ön griot-nak, művészcsalád sarjának számít. Volt ennek hatása a lemezre?

Valóban, griot a családom, illetve mifelénk nyamacarának hívják. Mind anyai, mind apai ágon művészek leszármazottja vagyok, és velük is kezdtem a pályán: nagymamámmal, anyámmal és apámmal énekeltem. Rengeteg helyi ünnepségen dolgoztunk, és már akkor is nagyon szerettem hallgatni a nagymamám énekét, látni a közösséget megbabonázó előadásmódját, megfigyelni, hogyan ad át üzeneteket a zenével. Sokat utaztunk is, és rengeteg ünnepen tapasztaltam meg, milyen varázslatos, sugárzóan boldog tud lenni ez a zene. Így lettem én is énekes.

Milyen hangszerek szólalnak meg a lemezen?

Sokféle hangszerrel dolgoztunk. Van rajta például dundunba, ami egy ütőhangszer, meg tama, ami egy kisebb méretű tamburin. Ezen apám tanított játszani annak idején. Az ilyen hangszereknek nemcsak az volt a funkciója, hogy szórakoztassák az embereket az ünnepségeken, hanem üzeneteket is közvetítettek a falvak között, fontos szerepük volt az esküvők, temetések levezénylésében. Az összes hangszer beszél, és apám nagyon jól játszott rajtuk. De lesz még balafon is, n’goni, meg fúvós hangszerek, és egy klasszikus gitár is, amelyen egy francia gitáros, Thierry Servien játszik majd. A nyugati és az afrikai hangszerek, a hagyomány és a modernség keveredése mind hozzájárul ahhoz, hogy változatos legyen az album és az azon alapuló koncert.

Azt is olvastam, hogy a nyelvek is változatosak rajta.

Igen, négy nyelven énekelek itt. Az egyik a bambara, ami a többségi nyelv Burkina Fasóban. Egy másik a saját anyanyelvem, a bwaba. A harmadik a moré, amelyet a fővárosban, Ouagadougouban beszélnek, a negyedik pedig a francia.

Hogyan jellemezné magát a zenét?

Ez Burkina Faso zenéje, ahogy a falvakban játsszák. A balafon, a n’goni vagy a kalebas tipikus burkinai, nyugat-afrikai hangszerek. Ez a zene azoknak az emlékét őrzi, akik annak idején minden csepp vérükkel tiltakoztak a rabszolgaság ellen. A zene is egy eszköz volt, hogy fenntartsa az emberekben az erőt, segítsen kommunikálniuk egymással, és hogy emlékeztesse őket arra, milyen Burkina Faso. Én is mindig olyan zenét írtam és játszottam, amely harcos szellemiségű, küzdelmes, változatos. Ezen az albumon legalább annyi boldog szám van, mint szomorú, vagy vándorló, vagy az egész emberiséget testvérként magához ölelő. Ilyen a szellemisége.

Akkor ez politikus album is?

Én nem politikus vagyok, hanem művész. Tizenhárom éves korom óta vagyok a pályán, és nagyon rányomta a bélyegét az, hogy mindez Burkina Fasóban kezdődött. Volt, hogy el akartam menni, nagyon akartam utazni, de akkor még nem tehettem meg. Aztán rájöttem, hogy a zenével is lehet utazni, felfedezni izgalmas helyeket – például egy olyan gyönyörű országot, mint Burkina Faso.

Van még valami üzenete a nemsokára érkező koncert közönségének?

Most először lépek majd fel Budapesten, de már sok jót hallottam a városról. Nagyon örülök, hogy nemsokára élőben is megismerhetem. És köszönöm ezt a cikket – akár zenével, akár szavakkal, de mind ugyanúgy, ugyanazért dolgozunk, és nagyszerű, hogy ebben még segíthetjük is egymást.

Ezzel a lehető legmélyebben egyetértek – és ezek után ha tehetném, egész Budapestet elküldeném Kady Diarra május 26-i koncertjére. Itt vehetsz rá jegyet!

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top