+ Film

Barbra Streisand ma ünnepli 80. születésnapját

Barbra Streisand

Még Barbra Streisand anyja sem látott sok esélyt az énekesi karrierre, mondván: ekkora orral soha nem lesz belőle sztár.

Keresés a weben

Ma ünnepli 80. születésnapját Barbra Streisand, aki sikert aratott énekesnőként, színésznőként, rendezőként is, és azon kevesek egyike, akik a show-biznisz mind a négy nagy kitüntetését megkapták.

Brooklynban született, tanító apját csecsemőként vesztette el, szegénységben nőtt fel. A nem túl előnyös külsejű, szégyenlős lány énekesnői karrierről álmodott, de erre még anyja sem látott sok esélyt, mondván: ekkora orral soha nem lesz belőle sztár. Nem lett igaza, lánya egyre feljebb jutott, és csak egy dolgot hagyott el: keresztnevéből egy betűt, így lett belőle Barbra Streisand.

A középiskola mellett színi tanfolyamot is végzett, tandíját gyermekfelügyelettel kereste meg. Érettségi után titkárnőnek állt, dolgozott telefonközpontosként és kínai vendéglőben, de közben klubokban is énekelt. Huszonegy évesen megjelent első lemeze, amelyért rögtön Grammy-díjat kapott. 1964-ben a Funny Girl címszerepében hódította meg a Broadwayt, a musical filmváltozata után pedig már az egész világ a lába előtt hevert.

Rögtön első filmje után átvehette a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat, bár nem egyedül: az elismerés történetében 1969-ben először hirdettek két győztest a kategóriában, a másik aranyszobrocskát Katharine Hepburn kapta. Elindult önálló tévéműsora is, amely annyira sikeres volt, hogy a CBS vezetői művészi szempontból szabad kezet adtak neki.

Pályafutása egyre magasabbra ívelt, játszott komédiában (Mi van doki, A bagoly és a cicababa), musicalben (Hello Dolly!) és drámai alkotásokban is. Az Ilyenek voltunk és a Csillag születik betétdalait természetesen ő énekelte, az utóbbiért kapta 1976-ban második Oscar-díját – érdekesség, hogy az Evergreen című számot ő is komponálta, így az első Oscar-díjas női zeneszerző is lett. Énekesnőként is sikert sikerre halmozott, szinte nincs is olyan lemeze, amelyből egymillió példánynál kevesebb kelt volna el.

1983-ban sikerrel mutatkozott be rendezőként is, a jiddis nyelven író Isaac Bashevis Singer kisregényéből készült Yentl című film (persze a főszerepet is ő játszotta) zenéje lemezként is kelendő volt. 1991-ben újra a kamera másik oldalára (is) állt, Hullámok hercege című alkotását hét kategóriában jelölték Oscarra, de a Bárányok hallgatnak elvitte előle a díjakat.

Az élő fellépésektől ódzkodott, mert nem sikerült lámpalázát levetkőznie, és amikor 1967-ben a Central Parkban egy koncerten elfelejtette a szöveget, évtizedekig nem lépett pódiumra. Legközelebb 1994-ben szánta rá magát erre, és az érdeklődés akkora volt, hogy a jegyárusítást vasárnapra kellett tenni, nehogy a beérkező ötmillió hívás megbénítsa a telefonrendszert. A koncertkörút bevételét a jótékonysági célokat bőkezűen támogató énekesnő az AIDS elleni harcra és más emberbaráti célokra ajánlotta fel. Persze van miből adakoznia, a szórakoztatóipar tíz leggazdagabb előadója közé tartozik, tiszteletére múzeumot is nyitottak, és rózsát neveztek el róla.

Eddig mintegy 150 millió lemezt adott el, amivel minden idők egyik legsikeresebb női előadója, és az egyetlen az első tízben, aki nem a pop és a rock and roll műfajában boldogult. Vitrinjében a két Oscar-díj mellett tíz Grammy-díj, öt Emmy-díj és egy Tony-díj sorakozik, így azon nagyon kevesek egyike, akik magukénak mondhatják a film, a zene, a színpad és a televízió legrangosabb kitüntetését.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top