+ Ajánló

Szergej Krilov boszorkányszombattól a pajzán magyar népdalig

Szergej Krilov

„Szergej Krilov napjaink öt legnagyobb hegedűművésze közé tartozik” – írta róla a legendás csellista. Zenéjéből életigenlő öröm sugárzik.

Keresés a weben

Április végén ismét világsztár érkezik Magyarországra: Szergej Krilov Mendelssohn hegedűversenyét és Bartók 1. rapszódiáját is eljátssza a győri és debreceni közönségnek, de a hangversenyen egy félelmetes boszorkányszombat és egy pajzán magyar népdal is terítéken lesz.

Az orosz hegedűművész játékát ragyogó virtuozitás és elmélyült, költői muzikalitás jellemzi. Világszerte a leghíresebb zenekarokkal lép fel: vendége volt többek között a római Santa Cecilia zenekarnak, a Budapesti Fesztiválzenekarnak, a szentpétervári Mariinszkij Színház Zenekarának, a párizsi Filharmónia zenekarának és a drezdai Staatskapellének is. Nemcsak hegedül, de vezényel is, sőt, olykor hangszere mellől, hegedűjáték közben vezeti a zenekart.

Hamarosan ismét itthon is hallhatjuk az ünnepelt művészt: a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek két hangversenyén is színpadra lép Kollár Imre és a Kodály Filharmonikusok partnereként, Bartók 1. rapszódiájának és Mendelssohn csodálatos hegedűversenyének szólistájaként. Debrecenben április 30-án, Győrben ben pedig május 1-jén ad koncertet.

Krilov játéka egyszerre alázatos és diadalmas, okos és érzelmes, meghitt és sziporkázó humorral teli. A moszkvai zenészcsaládba született művész ötévesen kezdett hegedülni. Már tizenévesen világszerte turnézott, és számtalan nemzetközi versenyt nyert, többek között a cremonai Antonio Stradivari-versenyt és a rangos bécsi Fritz Kreisler-versenyt. Művészetében tetten érhető barátjának és zenésztársának, a 20. század egyik legmeghatározóbb hangszeres művészének, Msztyiszlav Rosztropovicsnak a hatása, zenéjéből ugyanaz az életigenlő öröm és intelligencia sugárzik.

„Szergej Krilov napjaink öt legnagyobb hegedűművésze közé tartozik”

– írta róla a legendás csellista.

A karmesterként is aktív zenész 2012 óta a luganói zeneakadémia professzora. A klasszikus repertoár mellett néha más zenei irányzatokra is kitekint: Stinggel is dolgozott, közösen felvett, Twin Spirits című DVD-jüket Robert Schumann emlékének ajánlotta. Repertoárja elképesztően széles: a barokktól a kortárs zenéig minden zenei stílus és korszak a kisujjában van. Csajkovszkij és Prokofjev hegedűversenyeinek jelenleg ő az egyik legavatottabb tolmácsolója. A magyar közönség ezúttal két közép-európai darabban ismerheti meg intuitív muzsikálását.

A koncert nyitánya révén azonban az orosz zene sem marad ki a közelgő két koncert műsorából. A hegedűre írt művek előtt Muszorgszkij sodró erejű darabja, az Éj a kopár hegyen című zenekari fantázia csendül fel. Ez a zenemű rendszerint még azokat is fellelkesíti, akik különben nem rajonganak az úgynevezett „komolyzenéért”. A számos ismert filmben is felhasznált alkotás egy boszorkányszombat nagy hatású zenei ábrázolása, amely garantáltan felviszi a pulzusszámot és magával ragadja a hallgatót.

Ezt az adrenalinbombát a zenetörténet egyik legnépszerűbb hegedűversenye, Mendelssohn gyönyörű dallamokkal teli, elmélyült mesterműve követi. A romantikus stílusban komponált e-moll hegedűversenyt hat éven át írta a zeneszerző, végül 1844-ben készült el. A romantikus kor egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású versenyműve a mai napig az egyik leggyakrabban játszott hegedűverseny. Formailag a klasszikus concertók gyors–lassú–gyors felépítését követi, de több szempontból újító. Az addigi szokással ellentétben a tételek szünet nélkül követik egymást, és a szólóhegedű már a darab legelején azonnal megszólal – azt az e-mollban írt dallamot játszva, amelyről Mendelssohn komponálás közben így írt barátjának, a hegedűművész Ferdinand Davidnak, akinek a művet ajánlotta:

„Ez a dallam nem hagy nyugodni”.

Fergeteges kadenciája – amelyet teljes egészében megírt a zeneszerző, nem hagyva teret a szólista saját improvizációjának – szintén modernnek számított a saját korában. Minden idők egyik leghíresebb hegedűse, Joachim József ezt mondta róla 1906-ban:

„A németeknek négy hegedűversenyük van. A legnagyobb egyértelműen Beethovené. Brahmsé a komolyságával nyűgöz le. A leggazdagabbat és legelbűvölőbbet Max Bruch írta. De a legmeghittebb, a szív drágaköve Mendelssohné.”

Szergej Krilov a szünet után újra kezébe veszi a hegedűt, és a magyar közönség számára különösen kedves zeneműben mutatja meg virtuozitását. Bartók 1. rapszódiáját játssza majd, amelyet a zeneszerző először hegedűre és zongorára komponált 1928-ban, majd egy évvel később hegedűre és zenekarra is átdolgozott. A Szigeti József számára írott műben Bartók népzenei elemeket dolgoz fel. Megjelennek benne a verbunkos zene lassú–friss ellentétei, a korabeli cigányzene hatása, a gazdag marosi dallamvilág és a Vikár Béla által gyűjtött árvátfalvi kesergő.

Mindkét koncertet Weiner Leó Szvit (Magyar népi táncok) című műve zárja, amely a bartóki hagyományt követve népzenei elemeket ültet át modern hangszerelésű, koncerttermi formába. A szvit sziporkázó, játékos negyedik tétele a Csípd meg, bogár, a seggit… című, pajkos népdalt dolgozza fel. Briliáns muzsika ez, ami után vidáman és feltöltődve indulhat haza a hallgató.

Kivételes hangversenyeknek nézhet tehát elébe a győri és debreceni közönség: az izgalmas összeállítású program, a két, szólóhegedűre és zenekarra írt virtuóz, ugyanakkor gyönyörű melódiákkal teli darab és a világhírű szólista garancia az életre szóló élményre.

Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen
Mendelssohn: e-moll hegedűverseny, op. 64
Bartók: 1. rapszódia, Sz. 87, BB 94
Weiner: Szvit (Magyar népi táncok), op. 18

Vezényel: Kollár Imre

Győr
Olimpiai Sportpark — Multicsarnok
2022. május 1., 19.30

Debrecen
Kölcsey Központ — Nagyterem
2022. április 30., 19.30

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top