A korábbi kedvező döntés után újabb siker az Esterházy Magánalapítvány (Privatstiftung) javára az Esterházy kincsek ügyében zajló eljárásban a Kúrián
Az Esterházy kincsek ügyében a Magánalapítvány és a magyar állam között folyó perben a Kúria ma – megváltoztatva az Ítélőtábla korábbi ítéletét – úgy döntött, hogy az állam részéről az ügyben eljáró Miniszterelnökségnek meg kell ismételnie az ún. restitúciós eljárást.
Az Esterházy kincsek ügyében zajló peres eljárások évek óta tartanak, miközben a perben érintett tárgyak bedobozolva, a látogatók és a kutatók szeme elől elrejtve várnak arra, hogy akár peren kívül megállapodás szülessen, ahogy ezt az Esterházy Magánalapítvány már évek óta szorgalmazza.
Az Esterházy Magánalapítvány üdvözölte a Kúria mai döntését, melynek értelmében a Miniszterelnökségnek – ezzel együtt immár harmadik alkalommal – újra le kell folytatnia a restitúciós eljárást, mivel a korábbi eljárás végén hozott döntés nem terjedt ki a minden, a kérelemben szereplő műtárgyra.
Ezt a pozitív döntést újabb sikerként könyveli el az Magánalapítvány, miután a ma lezárt perrel párhuzamosan zajló, a tárgyak tulajdonjogáról szóló perben 2022. januárban a Kúria a Magánalapítvány álláspontját elfogadva, a másodfokon eljáró Ítélőtáblára utalta vissza az ügyet, amely várhatóan májusban tárgyalja ismét az ügyet.
A Magánalapítvány jogi képviselőinek álláspontja szerint arra is van esély, hogy az Ítélőtábla is visszautalja az ügyet az elsőfokon eljáró Törvényszékre, így mindkét eljárás visszakerülhet a 2016-os startvonalra.
Bár mindkét Kúriai döntés a Magánalapítvány számára kedvező fordulatot jelent, de a Magánalapítvány továbbra is nyitott a magyar állammal a megegyezésre. Annál is inkább, mivel az ügy főszereplői véleményük szerint nem a peres felek, hanem maguk a műkincsek, melyek jelenleg nem elérhetők a nagyközönség és a kutatók számára, akik ennél fogva a vitás helyzet legfőbb vesztesei.
A Esterházy Magánalapítvány változatlanul kész a megegyezésre és továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a kincsek tulajdonjogának elismerését követően sem szállítja el Magyarországról azokat, hanem az állammal megegyezve egy budapesti közgyűjteményben, illetve részben egy általa létrehozandó Esterházy Központban teszi azokat láthatóvá és kutathatóvá.
