+ Gondolat

Létezik-e női filozófia?

A konferencia célja az, hogy körüljárja a női filozófia jelentését. Létezik-e ilyen? Ha igen, miféle új nyelvet, új diskurzust teremtett?

1989 A berlini fal leomlásánál
Keresés a weben

Rebecca Buxton és Lisa Whiting The Philosopher Queens címmel jelentettek meg egy kötetet, amelyben a filozófiatörténetekből kimaradt női gondolkodókat vették számba. Erre a kötetre, mondhatni, több ezer évet kellett várni – hiszen már az ókorban is élt olyan filozófusnő (pl. Alexandriai Hüpatia), akinek alighanem a kánonban lett volna a helye, de csak most, 2020-ban kerülhetett oda. Jellemző módon még a 20. században írt filozófiatörténetekbe is úgy kerültek be passzusok a filozófiai feminizmusról, hogy a képviselőiket nem nevezték meg, pláne nem jelentős gondolkodóként. Ezt igyekeztek orvosolni az említett szerzők, amikor húsz nőt középpontba állítottak sajátos filozófiatörténeti narratívájukban. Az ő listájukat nem feltétlenül kell relevánsnak tartanunk, de a női filozófusokkal való számvetés igényét annál inkább.

Nagyobb számban majd csak a 20. században jelentek meg a női gondolkodók, ami nyilvánvalóan az emancipáció és a feminizmus következménye. Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a gondolkodók női identitásuk révén vajon másféle filozófiát kezdtek-e írni, mint férfi társaik. Kérdés, hogy miként a művészetben a nőművészek alkotásai révén új nyelvről, az identitás új formáiról, sőt, egy új történelem megteremtéséről beszélhetünk, úgy a filozófiába is betört-e az a másféle paradigma, amit „női filozófia” néven azonosíthatnánk.

Tudjuk, számos gondolkodó viszonyult kritikailag a patriarchális bölcseleti hagyományhoz, mindenekelőtt Simone de Beauvoir-t, Luce Irigaray-t, Martha Nussbaumot, Julia Kristevát, Judith Butlert említhetjük – de a feminista filozófia és a gender studies művelői között éppígy felsorolhatnánk férfiakat is. Aztán vannak olyan, jelentős filozófiai teóriákat létrehozó gondolkodók, akik a feminista megközelítéssel nem tudtak mit kezdeni – mint Hannah Arendt vagy éppen Heller Ágnes. Mások olyan elméleteket alkottak, amelyeknek tétje nem a patriarchális tradícióval való szembehelyezkedés volt, ugyanakkor a feminista attitűd jelentette a kiindulópontot radikális felismeréseikhez – ilyen például Donna Haraway vagy Rosi Braidotti.

A konferencia célja az, hogy körüljárja a női filozófia jelentését. Létezik-e ilyen? Ha igen, miféle új nyelvet, új diskurzust teremtett? Kidolgozott-e olyan teoretikus alapokat, amelyek újfajta énkép és világkép megalkotásához vezettek, vezethetnek? Átalakította-e a klasszikus emberképet, mely szerint a szellemi mivolt felsőbbrendű meghatározottságnak tekinthető a testihez képest? Változtattak-e a nők által írt teóriák lényegi módon a hagyományos antropocentrikus és humanista világképen? A konferencián filozófia- és eszmetörténeti, valamint egy-egy bölcseleti, esztétikai, társadalmi problémát előtérbe helyező előadások hangzanak el. A kérdések felvetése mellett további cél a magyar nyelvű női filozófiai diskurzus megteremtése.

Plenáris előadások:

PETŐ ANDREA: A női értelmiségi munka joga és kötelessége
JOÓ MÁRIA: Nők, nemek, feministák a filozófiában

További előadók:

NÉMETH GYÖRGY AMADÉ, MOGYORÓDI EMESE, KOVÁCS ESZTER, OSVÁTH ZOLTÁN, ANTAL ÉVA,  BÉKÉS VERA, BOROS GÁBOR, CSÁSZÁR ANDREA MÁRIA, KOVÁCS GÁBOR, TIMÁR ANDREA, JANCSÓ ANDRÁS, LENGYEL NÓRA, BUZÁSI GÁBOR, KAPELNER ZSOLT, VALASTYÁN TAMÁS, JANI ANNA,  PODLOVICS ÉVA LÍVIA, HORVÁTH ORSOLYA, BORDÁCS ANDREA, BOROS LILI, TIMÁR KATALIN, KALMÁR GYÖRGY, KÉRCHY VERA, MOKLOVSKY RÉKA, RÉZ ANNA, KISS KATA DÓRA, LOVÁSZ ÁDÁM, RÁKAI ORSOLYA, HORVÁTH ESZTER, SZÉPLAKY GERDA

A konferencia ideje: 2022. március 24-25.

Helye: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 5.3.3-as terem (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.)

Részletes program!

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top