Archív

Elhunyt Babarczy László

Babarczy László

Babarczy László rendezőt hosszú betegség után hétfőn hajnalban érte a halál. A hírt lánya, Babarczy Eszter tudatta.

Keresés a weben

Nyolcvanéves korában meghalt Babarczy László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházrendező, színigazgató, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagja.

A rendezőt hosszú betegség után hétfőn hajnalban érte a halál. A hírt lánya, Babarczy Eszter tudatta Facebook-oldalán.

A művész temetéséről a család később intézkedik.

Babarczy László 1941. szeptember 3-án született Budapesten. 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Pécsi Nemzeti Színház, 1969-től a Nemzeti Színház tagja volt. 1973-ban szerződött a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz, amelynek 1974 és 1981 között főrendezője, 1978 és 2007 között igazgatója volt. Ahhoz a rendezőnemzedékhez tartozott, amely a hatvanas évek közepén új, friss hangot hozott a magyar színházművészetbe.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1969-től tanított, 1991-től színházrendezői tanszékvezető egyetemi tanár, 1991 és 1994 között rektor volt. Közben 1985 és 1987 között a Mafilm Objektív Stúdiójának, 1987-ben az Objektív Filmstúdió Vállalatnak a vezetője lett. 2003-ban a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán létrehozta a színész tanszéket, amelynek 2008 végéig volt vezetője.

Rendezései között van számos Brecht-darab (Baal, A kaukázusi krétakör, Kurázsi mama, Koldusopera) és Shakespeare-mű (Hamlet, Tévedések vígjátéka, Ahogy tetszik, Vízkereszt vagy amit akartok, III. Richárd, Troilus és Cressida, Szeget szeggel). Színpadra állította Moliere műveit (Don Juan, A nők iskolája, Tartuffe). Főbb rendezései között megtalálható Ibsen Peer Gynt, Genet A balkon, Wesker A konyha című műve, továbbá Frederick Loewe és Alan Jay Lerner My Fair Ladyje.

Rendezésében láthatta a közönség a Szigliget című darabot, amelyet Michael Frayn Balmoraljából írt Hamvai Kornél, Örkény István Macskajátékát és Pisti a vérzivatarban című drámáját, Spiró György A kert és Weöres Sándor A kétfejű fenevad című művét. Színpadra állította Eörsi István Kihallgatás című darabját, Molnár Ferenc Liliomját, valamint A Noszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-műből és Móricz Zsigmond a Rokonok című regényéből készült színpadi adaptációt.

Munkája elismeréseként 1977-ben Jászai Mari-díjat, 1984-ben érdemes, 1990-ben kiváló művész címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1995-ben Kossuth-díjat vehetett át színházi rendezői és színházszervezői munkásságért. 1998-ban Kaposvár díszpolgárává választották, 2003-ban elnyerte a Gundel művészeti díjat. 2011-ben lett a Csiky Gergely Színház örökös tagja.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top