+ Színház

A Bartók Tavasz 7 fergeteges táncelőadása

Keresés a weben

Lenyűgöző mozdulatok, meglepő terek, magával ragadó zenei világok, izgalmas koreográfiák, flamenco, kortárs tánc, balett, néptánc, táncszínház és cirque danse: kihagyhatatlan produkciók, várva várt bemutatók követik egymást a 2022-es Bartók Tavasz programjában. Mi pedig már mutatjuk is a tavaszi táncrendet, azaz hogy mit és miért muszáj látni az elképesztő kínálatból. Nem csak fanatikus táncrajongóknak!

Fergeteges Parádé Boban Markovićcsal

A Székesfehérvári Balett társulata minden bizonnyal egy szempillantás alatt felforrósítja a hangulatot a Fesztivál Színházban, áprilisban debütáló új produkciójuk ugyanis a Boban Marković Orkestar 2019-es lemezének ellenállhatatlan muzsikájából merít ihletet. A csapatot a cigányok legendás ünnepén született szerb trombitaművész, Boban Marković hozta létre a kilencvenes években, és megalakulásuk pillanatától fogva minden évben elhozták a legjobbnak járó díjat a gucai fesztiválról, ami a trombitások legnagyobb nemzetközi zenei versenye. A lehengerlő energiájú együttest ezen a fesztiválon fedezte fel Goran Bregović, a Kusturica-filmek világhírű zeneszerzője, és azonnal felkérte őket, hogy a soron következő film, az Underground zenéjének elkészítésében dolgozzanak együtt. Innentől kezdve megállíthatatlanul száguldottak a világhír felé. Ez a lüktető, életigenlő energia garantáltan áthatja az idén hároméves Székesfehérvári Balett új produkcióját is. Az együttes vezetője és a készülő előadás koreográfusa, Egerházi Attila egy korábbi nyilatkozatában elmondta, a társulat egyik legfőbb küldetése, hogy az őket befogadó város közösségi életének motorjává váljanak. Ez a törekvés tökéletes összhangban áll a zenekar által képviselt életszemlélettel, így érthető, hogy miért vált a Mrak (Sötétség) című album is első hallásra a társulat kedvencévé. Áprilisban megtudhatjuk, hogyan is néz ki egy igazi balkáni parádé a két csapat együttműködésében.

María Pagés: Una oda al tiempo (Óda az időhöz)

María Pagés korunk egyik meghatározó flamencoművésze, aki amellett, hogy radikálisan megújította a tradicionális spanyol táncot, mindvégig hű maradt annak gyökereihez. Műveinek legfőbb ereje, hogy színpadi produkciói nemcsak a lüktető ritmus és az esszenciális női szépség előtt tisztelegnek, hanem olyan egyetemes és társadalmi kérdéseket is képesek felszínre hozni, mint a napjainkat átható megosztottság vagy a világot fenyegető hanyatlás problematikája. Az Una oda al tiempo az emberélet vonatkozásában vizsgálja az idő kérdését, felmutatva a mulandóság és az örökkévalóság közti átmenet örök kettősségét. Pagés végtelenül szenvedélyes, ösztönszerű tehetsége már négyéves korában megmutatkozott, és kiváló mestereinek köszönhetően elsajátította a flamenco művészetének minden csínját-bínját. Hamarosan Antonio Gades társulatához került, ahol kiemelkedő alakítást nyújtott abban a legendás Carmen-előadásban, amelyet idén októberben élőben is láthatott a Liszt Ünnep közönsége a Müpa színpadán. A María Pagés Társulat bármerre jár a világban, Una oda al tiempo című produkciójukat zajos siker kíséri. A lírai előadás olyan, akár a mozdulatokká formált költészet: az élet mulandóságáról szól, és mindarról, amit az évek elvesznek és adnak.

Magyar Állami Népi Együttes: Kivirágzott keresztfája

Újabb különleges produkció készül a Magyar Állami Népi Együttes próbatermében is. A 2018-ban bemutatott Csodaváró betlehemes előadás sikere után most a húsvéti ünnepkörre fókuszál hazánk egyik legfontosabb néptánctársulata. Új előadásuk stációiban a Kárpát-medence népeinek hagyományai, népszokásai és énekei elevenednek meg, mindemellett a feltámadás ünnepéhez kötődő, legkülönbözőbb felekezetek liturgikus hagyományai és vallási énekei köszönnek vissza. A Magyar Állami Népi Együttes ez alkalommal is a nagyszerű Szent Efrém Férfikarral osztja meg a színpadot, akik római és görögkatolikus, református és görögkeleti, népi vallási énekek és pogány rítusok dallamaival kápráztatnak el bennünket. A Szent Efrém Férfikar vezetője, Bubnó Tamás elárulta: a közös munka kezdeti nehézségét nem az jelentette, hogy mi kerüljön be az előadásba, hanem éppen azt a dilemmát kellett először orvosolni, hogy a végtelenül gazdag anyagból mit hagyjanak el. Az előadásban látható táncokat a hazai folklór megkerülhetetlen alkotói, Mihályi Gábor, a MÁNE vezetője, Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes vezetője, valamint Ágfalvi György és Farkas Máté készítették. Előre szavatolható, hogy a gyönyörű tablókból álló, grandiózus előadás a MÁNE-tól megszokott káprázatos jelmezekkel varázsolja majd elénk őseink már-már feledésbe merülő világát.

Kivirágzott keresztfája, Fotó: MANE

FrenÁk Társulat és R_Társulat

Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Frenák Pál, akinek valamennyi kreációja a meglepetés és az extremitás határán mozog, a Bartók Tavasz alkalmából is egy teljesen új, izgalmas vállalkozással készül. Az évtizedek során kiérlelt, mostanra már Frenák névjegyévé vált, organikus mozgásrendszere segítségével most az emberi gyarlóságok mélyére ás, és elsősorban a férfi-nő kapcsolatok visszásságainak felmutatására készül. Nem titkolt szándéka, hogy önvizsgálatra késztesse nézőit. De tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a minden tekintetben radikálisnak nevezhető alkotó megmarad az interperszonális kapcsolatok tematikai körén belül. A szemlélődés körét kitágítja, és az ember környezetére gyakorolt pusztító hatására is vet egy pillantást. A világhírű koreográfus készülő, Secret Off_Man előadását szemlélve rádöbbenhetünk a ma emberének önző, önmagát és környezetét pusztító felelőtlen magatartására, és szemben találjuk magunkat a világot mozgató vágy és akarat mindent elsöprő hatalmával.  Frenák módszere, hogy kreációival valamennyiünket érintő kérdéseket vet fel, ám sosem állít, hanem közös gondolkodásra hív meg minket.

FrenÁk Társulat, Fotó: Bolbál Katalin

Batsheva Ensemble

A Bartók Tavasz meghívására ismét Budapestre látogat a világ egyik legismertebb kortárs táncegyüttese, a Batsheva Ensemble. A társulat legendás repertoárjának minden darabja a koreográfus és korábbi együttesvezető, Ohad Naharin test iránti rajongásának kézzelfogható bizonyítéka. Egy Batsheva-táncos azonnal felismerhető: egytől egyig minden porcikájával mozdul és kommunikál a színpadon, ami a Naharin által kifejlesztett Gaga táncnyelvnek tudható be. Ez a mozgásforma mára a táncélet egyik legjelentősebb alkotójává emelte őt, akit a New York Times csak „a világ egyik legfontosabb koreográfusaként” emleget. Egy korábbi interjújában Annelie Gardell, a stockholmi táncszínház igazgatója így nyilatkozott:

Ohad Naharin egyedülálló jelentőségű a kortárs tánc területén. Megkerülhetetlen. Az általa kifejlesztett mozgásmódszer, a Gaga egyaránt szolgál a test gyógyítására és erősítésére. A táncosokat egyszerre érzékennyé és robbanékonnyá tevő technika, valamint Naharin feszes dramaturgiája együttesen emelik a Three című koreográfiát a remekművek sorába.”

 Ahogy erre a cím is következtetni enged, az est három egyfelvonásos produkcióból áll, amelyek zenei szövetéhez nem is találhatott volna három egymástól eltérőbb hangzásvilágot az alkotó: Bach Goldberg-variációi, Ohad Fishof elektronikus zenéje és az utolsó rész töredezett popzenei hangzásvilága adja a darabok alapját.

A cirkuszművészet és a tánc univerzuma

Vadonatúj, formabontó előadással készül a Bartók Tavaszra a Recirquel társulat. A táncművészetet és a cirkusz világát rendkívüli arányérzékkel ötvöző együttes rendezője, a cirque danse műfaját megalkotó Vági Bence ez alkalommal radikálisan szakít a megszokott színházi formákkal, és újraértelmezi a nézőtér-színpad viszonyát. Ennek eredményeként az IMA című produkció egy meglepően újszerű, általa immerzív színházi térnek nevezett szentélyben születik, amely egyszerre csak nézők egy kisebb csoportja számára tárul fel. A Müpa előtt felállított, sokak által már ismert Müpa Sátor április első napjától a Recirquel önálló birodalmává változik, ahol a látogató egy olyan ismeretlen univerzummal találkozhat, amelyben a szépség és a harmónia uralkodik. Aki egy kis varázslatra vágyik, aki szívesen szakadna el a zaklatott hétköznapokból, annak az IMA a tökéletes választás!

Recirquel, Fotó: Mohai Balázs

Az eredetileg a Bartók Tavasz blogján megjelent cikk a Müpa és a Librarius együttműködésének keretében olvasható itt.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top