+ Irodalom

Nemes Nagy Ágnes 100 éve született

Nemes Nagy Ágnes viszonylagos öröklét

Bár Budapesten látta meg a napvilágot, Nemes Nagy Ágnes családja Partiumból származik. Távoli rokonság fűzte Adyhoz…

Keresés a weben

Megmutatni a világ apró csodáit

2022. január 3-án lesz 100 éve, hogy megszületett Nemes Nagy Ágnes, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. A jubileum alkalmából szeretettel emlékezünk a 20. század egyik felnőtt és gyerekirodalom számára egyaránt kiemelkedő jelentőségű szerzőjére.

Három éves korában írta első versét – „A büszke tehén a réten áll. Csak áll” -, melyet szülei még nem tartottak igazi műalkotásnak, később viszont természetes önkifejezésnek tekintették lányuk lírába foglalt gondolatait.

Nyomtatásban először a Mi utunk című református diáklapban jelentek meg versei, az első költő, aki támogatta fejlődését középiskolája, a Baár–Madas Református Leánylíceum igazgatója, Áprily Lajos volt. Neki is köszönheti alkotásait átitató természetszeretetét és látásmódját.

Kerkity Olgának adott interjújában így határozta meg magát:

„20. századi vagyok. Költő, esszéista, tanár, gyermekeknek író és fiatalokkal sokat foglalkozó. Régebben megkérdezték tőlem gyakran, hogy pesszimista vagy optimista vagyok-e. Ezek a kérdések a mai világban egy kicsit háttérbe szorultak. Nos így tudnék erre a kérdésre válaszolni: olyasféle dolog ez, olyan szeretnék lenni, mint a narancs, amely tudvalevőleg a legkeserűbb gyümölcs, de úgy a legkeserűbb, hogy a legtöbb édesítőanyag van benne. Hát így vagyok én optimista vagy pesszimista.”

Bár Budapesten látta meg a napvilágot, Nemes Nagy Ágnes családja Partiumból származik. Távoli rokonság fűzte Adyhoz, Kaffka Margithoz, költői formálódására Vörösmarty, Babits, József Attila is hatással voltak.

A II. világháború borzalmainak megélése mély nyomot hagyott benne. Ez, ahogy számos kortársa esetében is, visszaköszön alkotásaiban, melyeket többek között a férjével, Lengyel Balázzsal közösen alapított folyóiratban, az Újholdban publikált. A folyóirat alkotói 20-as éveikben járó, külön utakon közelítő, intellektuális beállítottságú emberek voltak, köztük Szabó Magda, Mándy Iván, Pilinszky János, Rába György, Somlyó György, Vidor Miklós, akik a Nyugat negyedik generációjának tartották magukat.

Nemes Nagy első kötete 1946-ban jelent meg. Egy interjúban a művészetet örömszerzésnek nevezte, egy másik nyilatkozatában a költészetet késleltetett gyógyszerhez hasonlította, mely később hat mint gondolnánk, de maradandóbban.

Szerinte a gyerekek született élményszerző képessége bármilyen hétköznapi tapasztalásban képes felfedezni az érdekes, értékes, örömszerző motívumokat, amiket élvezetes formában képesek továbbadni. Ez a képességük sajnos hamar megszűnik.

1954–1958 között a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára volt 1958-tól pedig szabadfoglalkozású író.

Tizenegy év hallgatás után jelentkezett új felnőtt kötettel Szárazvillám címmel, s ezután két gyermekirodalmi kötet következett: Az aranyecset 1962-ben, majd a Lila fecske 1964-ben, majd 1969-ben a Napforduló. Gyermekversei folyamatosan jelentek meg a lapokban 1960-tól kezdve.

Gyereklírához fűződő kettős viszonyáról sokat elárulhat, hogy verseinek gyűjteményes kötetei egy kivételével nem tartalmazzák gyermekverseit.

„…rájöttem, hogy a gyermekvers: műfaj. Itt lehet valamit csinálni. Híve vagyok annak, miszerint a jó gyerekvers is ugyanolyan verscsírából indul ki, mint a valódi vers. Csak a feldolgozási módja, az előadási módja más. És hát ott is el tudtam játszadozni millióféle formával, rímmel, a magyaros ritmus meg a mértékes ritmus összecsengetésével, ahogy Weöres Sándortól tanultuk mindannyian.”

– mondta el egy vele készült interjúban.

Mikor Földes Anna arról kérdezte, mi a szerepe a szépségnek, elmondta, hogy a gyerekek ösztönösen keresik és teremtik meg a szépséget. A versmondás esetén sem maga a vers, sokkal inkább a szavakkal, ritmussal való játék és az abban való gyönyörködés, a világ a szavakkal való felfedezése és birtokbavétele tölti el őket örömmel.

A szubjektív lírai megközelítésben a költő felfedezi és megmutatja az élet apró és nagyobb csodáit, a lírai én háttérbe vonul, a fókusz a tárgyon, eseményen, helyszínen lesz.

„Ha ránézek a gyufaskatulyára, eljuthatok Prométheuszig, vagy ahhoz, mióta nem láttam én már szabad tüzet. Bizonyos fajta távlat és intenzitás nélkül nincs költészet, a költőnek el kell tehát jutnia idáig. Az egész világ tele van jelekkel. Valamennyi jel önmagában is óriási összefüggést hordoz. Hogy e jelek felismerése, az összefüggésrendszer keresése a teljességhez vezet-e, nem tudom. De hogy e keresés végtelenül sokfelé indít, azt igenis tudom. Mindehhez hozzá merem fűzni: a költők egyik jellemző magatartásformája, programja: az általános érdeklődés. Szakosodó korunkban a művészet és a költészet nem szakosodott, még ma is szinte mindenhez a világon „hozzáérhet”. A költő tehát hasonlít a filozófushoz. De hasonlít a segédmunkáshoz is, aki minden munkára jó. Mert lelki életében az is benne van, hogy aszfaltozzák-e végre az utcát, vagy hogy miért döntötték ki azt a tizenöt éves hársfát. S benne van a Vajda János-i „Mért születni? minek élni?” kétely is.”

Részlet: Nemes Nagy Ágnes: Az élők mértana – Nádor Tamás interjújából

Évfordulóhoz köthető események, megjelenések:

Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset című művét a Zichy Szín- Műhely művészei állítják színpadra Szitha Miklós, Liszt-díjas ütőhangszer művész, zeneszerző által komponált zenével.

A családi verses-zenés mesejátékot 2022. január 14. péntek este 7 órakor mutatják be a budapesti 6SZÍNben.

A tervek szerint kora tavasztól lesz látogatható a Nemes Nagy Ágnes meseösvény, melyet a Móra Kiadó, az Akítv Magyarországgal közösen valósít meg, s melyet a Digitális Vándor alkalmazás segítségével járhatnak végig családok, kisiskolás gyerekcsoportok és minden versrajongó.

Az ösvény, hasonlóan a korábbi Vuk meseösvényhez a Budai-hegységben kerül kialakításra, a költőnő 12. kerületi, Böszörményi úton található néhai otthonától indul.

A kerek évforduló alkalmából Léna verses doboza vers-népszerűsítő mozgalom által készített versvideót itt nézheti meg:

Nemes Nagy Ágnes Móra Kiadónál megjelent gyerekkönyvei:

1991 előtt:

Ki ette meg a málnát?; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz J. Micurka, K. Plecsinta, N. Zamfir; Ifjúsági, Bukarest, 1957
Jóreggelt, gyerekek; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Győrffy Anna; Móra, Bp., 1962
Az aranyecset. Keleti mese; ill. Lukáts Kató; Móra, Bp., 1962
Lila fecske; ill. Szántó Piroska; Móra, Bp., 1965
Nyúlanyó húsvétja; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Reich Károly; Móra, Bp., 1968
Mit látunk az utcán?; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Szecskó Tamás; Móra, Bp., 1974
Mennyi minden; ill. Hincz Gyula; Móra, Bp., 1975 (gyermekversek)
Bors néni könyve; ill. Pásztor Gábor; Móra, Bp., 1978
Szökőkút; ill. Pásztor Gábor; Móra, Bp., 1979
Felicián vagy A tölgyfák tánca. Nemzetközi képeskönyv; ill. Heinzelmann Emma; Móra, Bp., 1987
Szőke bikkfák. Verselemzések; Móra, Bp., 1988 (Diákkönyvtár)

1991 után

Bors néni könyve; ill. Keresztes Dóra; 3. felújított kiad.; Móra, Bp., 2012
Az aranyecset. Keleti mese; ill. Schall Eszter; 3. átdolg. kiad.; Móra, Bp., 2015
Barátaink a ház körül; ill. Szalma Edit; 3. felújított kiad.; Móra, Bp., 2015
Jó reggelt, gyerekek!; ill. Szalma Edit; 5. felújított kiad.; Móra, Bp., 2015
Kósza varjak; ill. Szegedi Katalin; Móra, Bp., 2019

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top
rész elé elég egyszer beilleszteni oldalanként -->