+ Interjú

Pétery Dóra: Volt egy különös megérzésem az első tétel gyakorlása közben

pétery dóra

Pétery Dóra: …megjelent előttem Munch leghíresebb festménye – persze nem skandináv, hanem francia „színvilággal”. Elkezdtem utánanézni…

Fotó: Felvégi Andrea
Keresés a weben

Pétery Dóra: Az orgona a végtelen lehetőségek tárháza

Az ünnepek előtti rohanásban mindannyian vágyva keressük a meghittséget, az ünnep bensőséges hangulatát, de az üzletekben való sorban állás és az ajándékok utáni szaladgálás közben nehezen találjuk. A lelki ráhangolódásban, az ünnep spiritualitásában való megmerítkezésben segít Pétery Dóra és az 1995-ben alakult barokk kamaraegyüttes, az Aura Musicale koncertje december 21-én a Müpában, ahol a régizene különlegességei járulnak hozzá ahhoz, hogy a mindennapok valóságától elrugaszkodhassunk, és felkészüljünk a közelgő ünnepi időszakra. Pétery Dóra orgonaművésszel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatójával, hangszere elkötelezett játékosával beszélgettünk, aki szerint a koncert repertoárján szereplő régizene műfaja a muzsikát, mint a világ egészét összefogó és kormányzó harmónia közvetítőjeként és hordozójaként juttatja el hozzánk.

Szeretnénk közelebb hozni az olvasókhoz azt az állítást, hogy az orgonát a hangszerek királynőjének tartják. Mi indokolja ezt az elnevezést?

Nem tudom, miért tartják királynőnek, a hangszerek királyának tudtommal Mozart nevezte egy levelében, amelyben beszámol augsburgi orgonaélményéről, amikor 1777-ben a Johann Andreas Stein építette orgonán játszhatott a mester jelenlétében. Az orgonaépítő mester kissé szkeptikusan fogadta a zeneszerzőt, akiről azt gondolta, hogy elsősorban a korban divatos zongora-stílusban jártas. Mozart rögtönzött az orgonán, méghozzá orgonaszerű stílusban, ami az orgonaépítő mester minden kétkedését eloszlatta. Ha az etimológiát nézzük, maga az orgona szó a latin organumból, ami a görög organonból ered, szerszámot, eszközt, szervet jelent, ebben a tág értelemben minden hangszert magában foglalhat, úgy, ahogy az orgonában is számtalan hangszín van. Ha a nyelvtani nemeket tekintjük, a holt nyelvekben semleges nemű a szó. Az ókori és középkori történetírók feljegyzéseiben királyok ajándékaként fordul elő az orgona, amely mindig a legdrágább hangszer volt, sokáig a legbonyolultabb gépezet is. Mint par exellence egyházi hangszer a társadalmi hierarchia tetején lévő klérus szolgálatában az isteni/egyházi hatalom hangzó megtestesítőjeként tekintettek rá. Ami azonban számomra a legfontosabb és legizgalmasabb, hogy az orgona az a hangszer, amit – pl. a zongorával ellentétben – a mai napig fejlesztenek, újabb és újabb lehetőségeket keresve a játékosok és zeneszerzők számára. A végtelen lehetőségek tárháza, az ismeretlen hangzások a hallgatót is elvarázsolják.

Az Ön számára mikor dőlt el az, hogy az orgona mellett kötelezi el magát?

Nekem mindig fontosak voltak a személyek, akiktől tanultam. A Bartók Konzervatóriumban Szathmáry Lilla növendékeként kezdtem, aki varázslatos személyiség, erős tanáregyéniség, kérlelhetetlenül igényes zenész. Az a törekvése, hogy ebből a látszólag merev hangszerből is a tanítványain keresztül ki tudta hozni a szenvedélyes és értelmes muzsikát, át tudta adni a lelkesedést, nagy hatással volt rám. Már gyerekként is leginkább Bach-darabokat szerettem tanulni a zeneiskolában. Később szerettem fúgákat játszani. Mondhatjuk, hogy Bach fontos pont volt ebben az elköteleződésben. Az a közkeletű felfogás, hogy a zene érzéseket fejez ki, soha nem elégített ki, a hangszer repertoárján keresztül megismert régebbi zenék közvetítettek valamit abból a felfogásból, ami a zenére, mint a világ egészét összefogó és kormányzó harmónia közvetítőjére és hordozójára tekint. Ugyanakkor nem csak orgonán játszom, és pont a régizene hozta magával a többi billentyűs hangszer iránti érdeklődést, hiszen a billentyűs játékosok régen a templomban orgonáltak, a színházban, vagy az udvarban operát játszottak, a kávéházban vagy főúri szalonokban kamaráztak csembalóval. A szoba magányában vagy szűk baráti körben pedig esetleg klavikordon játszottak.

Mi fordította érdeklődését az egyházzene irányába és kik a mesterei, kísérői ezen az úton?

Számomra az egyházzene inkább egy praktikus kérdés, zenész vagyok, csak ebben tudok gondolkodni. Nem tudom felosztani a zenét egyházi és nem egyházi zenére. Természetesen állíthatjuk a zenészségünket egyházi szolgálatba, ez a praktikum része a dolognak. Orgonistaként az ember szolgálhat egy gyülekezetben: szép dolog, hogy a zenélésnek egészen gyakorlati, mondhatnám „kézzel fogható” haszna tud lenni: emberek énekét vezeti az orgona, a liturgiában a celebráns és a hívő sereg párbeszédében a gyülekezet hangjának összefogója és kierősítője, hogy a sok különböző beállítottságú, tehetségű, hangú, képességű, érdeklődésű és hitű ember sajátosságait nem feladva az énekén keresztül mégis eggyé tudjon válni. Egyházzenésznek lenni azonban több mint orgonistának lenni, az egy nagyon komoly és sokoldalú tudást igénylő szakma, ami rengeteg lehetőséget jelenthet a gyülekezeteken, az egyházakon keresztül az egész társadalom számára a közösségépítés, a vallási, kulturális és zenei nevelés területén, és sajnálatos módon ez a szakma egyáltalán nincs megbecsülve.

A koncert repertoárján szereplő darabok mivel segítik a karácsonyi ünnepekre való hangolódást? Az ünnep spirituális jellegéhez viszik közelebb a hallgatóságot?

A karácsonyban hitbeli meggyőződéstől függetlenül a meghittség mindenki számára vágyott dolog. Egy olyan karácsonyi műsor lebegett a szemem előtt, amiben amellett, hogy az orgonahangzás minden fényét és erejét is meg tudom mutatni, a Müpa hangversenytermének kiváló akusztikájának köszönhetően egészen finom kamara-hangzások is jól érvényesülnek. Charles-Marie Widor Gótikus orgonaszimfóniájának két tétele a karácsony reggeli mise introitus-dallamát (Puer natus est) dolgozza fel. A szünet után Bachnak a karácsonyi ünnepkörbe illeszkedő két dialógus-kantátája fog közre egy karácsonyi concertót. A Tritt auf die Glaubensbahn című kantáta, BWV 152, mindössze négy szólóhangszerre – különleges és delikát összeállítás –, furulyára, oboára, viola d’amoréra és viola da gambára, basso continuóra valamint egy szoprán és egy basszus énekesre készült. Az énekesek Jézus és a Lélek párbeszédét jelenítik meg. Az Ach Gott, wie manches Herzeleid BWV 58 az újév utáni vasárnapon hangzott el Lipcsében. Az Aura Musicale együttessel kiváló énekes szólistákat várunk külföldről, Theodora Raftis és Romain Bocklair személyében.

Van-e a repertoáron olyan szerző, aki a régizene világában különlegesnek számít?

J. Ch. Pez német zeneszerző karácsonyi concertója az ünnepi időszak kedvelt darabja, bár itthon talán kevésbé ismert. Elmaradhatatlan tartozéka a karácsonyi hangszer-együttesnek a furulya, amely a vonós együttest egészíti ki.

Melyik az a darab ezek közül, amely az Ön szívéhez leginkább közel áll?

Szerettem volna kantátákat is játszani, énekhang nélkül nincs karácsony. A legfrissebb felfedezés számomra Widor – itthon keveset játszott – kései életművébe tartozó Gótikus szimfónia. A 19. sz. utolsó éveinek expresszionista zenéje, modern harmóniavilága, keverve a romantika historizáló hajlamával magával ragadott. Volt egy különös megérzésem az első tétel gyakorlása közben, megjelent előttem Munch leghíresebb festménye – persze nem skandináv, hanem francia „színvilággal”. Elkezdtem utánanézni, és kiderült, lényegében kortárs ez a két mű, ráadásul Munch a szimfónia megírása előtt nem sokkal Párizsban töltött két évet. Az első tétel szorongást, megváltatlanságot kifejező zenéje feloldódik a gyönyörű második tétel nyugalmában, és a további tételek karácsonyi örömében.

Milyen az együttműködés az Aura Musicale együttessel, dolgoztak-e már korábban együtt és milyen hangulatban zajlanak a próbák?

Az Aura Musicale együttes alapítói a régizene játék igazi nagyságai, számomra példaképek, mindig nagyon megtisztelő lehetőség, amikor velük dolgozhatok. Máté Balázs, az együttes művészeti vezetője egészen kivételes muzsikus, szenvedélyes, karakteres, energikus és magával ragadó zenélése nagy hatást tesz rám. Azért szeretek a basszus szólamban játszani, mert az adja a barokk zenében az alapot, tagolja a folyamatokat, létrehozza a zenei formát, adagolja az energiát, és Máté Balázs mellett mindez inspiráló élmény, jól működik.

Miért lesz érdemes megállni az ünnepi rohanásban ennek a koncertnek a meghallgatása erejéig?

Különleges és színes, igazi karácsonyi műsor kiváló előadókkal egy csodás orgonán, kiváló helyszínen. Akinek ez kevés,…

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top