Gyászol a Magyar Jazz Szövetség, gyászol a magyar dobos társadalom! – írja a Szövetség Facebook-oldalán.
Mély megrendüléssel tudatjuk a nyilvánossággal és a magyar dobos társadalommal, hogy hirtelen jött, súlyos agyvérzés következtében, a mai napon (okt. 30.-án) elhunyt Kármán Sándor promoter, fesztiválszervező, dobos, a Magyar Jazz Szövetség oszlopos tagja, a hazai dobos társadalom egyik alapembere, a világon egyedülálló ceglédi Dobmúzeum tulajdonos igazgatója, aki életművéért nemrégiben a Magyar Jazz Szövetség Pernye András-díját vehette át.
Kármán Sándor 71 éves volt, emlékét örökre megőrizzük, nyugodjék békében!
Kármán Sándor
A kiállítás Kármán Sándor ceglédi zenész, hangszertervező és – gyűjtő több évtizedes munkájának eredményeként jött létre. Ugyanebben az évben jött létre a Magyar Ütőhangszeres Kultúráért Alapítvány, melynek egyik célja a múzeum fenntartása, gyűjteményének karbantartása és folyamatos gyarapítása.
Sternberg Ármin budapesti híres hangszerüzletének élethű mását építették meg.
A kirakatban a húszas-harmincas évek magyar hangszergyártói által készített Mogyorossy, Reményi és Stowasser dobfelszerelések valamint több hazai és külföldi dobos hangszere is megtekinthető.
A gyűjtemény egyik legnagyobb különlegessége a Peter Erskine amerikai jazzdobos, tanár, zeneszerző pályafutását bemutató állandó kiállítás.
Egy részlet a Kármán Sándor-interjúból, amely a ceglédi dobmúzeum évfordulójára készült:
Valami oknál fogva már akkor rajongtam a hangszerekért, amikor zenélni kezdtem. Olyannyira szent tárgyak voltak azok számomra, hogy egy vidéki fellépés után, hajnalban hazaérve sem bújtam ágyba addig, amíg meg nem tisztítottam, rendbe nem szedtem őket. Aztán egy 1968-as ceglédi „Róna jazz” randevún látom, hallom játszani Kovács Gyulát, aki teljesen elvarázsol, és rádöbbenek, hogy ezt a hangszert sokkal komolyabban lehet venni, mint ahogy én azt tizenévesen gondoltam volna. Ennek hatására elementáris erővel ásom bele magam a témába. Levelezni kezdek a világ vezető ütőhangszergyáraival. Kutatom az információkat itthonról és külföldről egyaránt. Az összegyűjtött ismeretanyag inspirált 1979-ben első ceglédi kiállításom megrendezésére, mely a „Dob története” címet viselte. 1990-ben Kecskeméten „Százéves a jazzdob” címmel került sor a második kiállításomra.
