+ Interjú

Káli Gábor: A kettősverseny olyan, mint két testvér intim kapcsolata

Imádom a tematikus műsorokat, ezért engem úgy eltalált ez a program, mint egy céltábla közepét – meséli Káli Gábor.

Keresés a weben

G.B. Shaw írja egyik, 1892-ben megjelent kritikájában Max Bruch-ról:

„Bruch műveinek legtöbbje fenséges és közönséges, szenvedélyes és szembetűnően szentimentális, mesteri és durván impulzív”.

A mai kor zenehallgatóiként pedig hozzátehetjük: és ritkán hallható. Káli Gábor nemzetközi színtéren is rendkívül foglalkoztatott szabadúszó karmester szerint nem csak Bruch, de Benjamin Britten darabjait is ritkán hallhatja a világ komolyzenét szomjazó közönsége. Szerinte a Pannon Filharmonikusok soron következő, november 6-i Kettősverseny című koncertjén felhangzó kettősversenyek olyan fantasztikus zenék, amelyek korszakokat átívelő összefoglalását adják az általuk megelevenített időknek. Így a hallgatóság egy nem mindennapi időutazásra számíthat, amelyben ritkán lehet csak részünk. A karmestert kérdeztük a koncertről.

Mi adta az indíttatást ahhoz, hogy egy olyan, nem szokványos koncertprogramot állítsanak össze, ahol csupa kettősversenyt hallhat a közönség?

Nagyon örültem, amikor kézhez kaptam a koncert programját, pontosan ezért, mert ez egyáltalán nem megszokott a mai koncerteknél. Már az is ritkaságszámba megy, ha a három darab valamelyikét hallhatjuk egy előadás során, és különösen igaz ez a Britten-darabra. Zseniális ötletnek tartom, hogy egy este során hangozzon el mindhárom mű. Imádom a tematikus műsorokat, ezért engem úgy eltalált ez a program, mint egy céltábla közepét.

Mi a különlegessége a kettősverseny műfajának?

Olyan mint az emberi kommunikáció, emberek egymáshoz való viszonyulásához lehet hasonlítani ezeket a műveket. A két szólista pedig olyan pluszt ad hozzá a darabokhoz, amely által egy normál koncertnél megszokotthoz képest közvetlenebbé, természetesebbé tud válni a zene. A Mozart-darab például olyan a számomra, mintha két testvér viszonyát elevenítené meg. Eszembe jut róla, hogy testvéremmel, Káli-Fonyódi Fruzsina oboaművésszel milyen sokat játszottunk gyermekkorunkban együtt. Én zongorán kísértem őt, és ennek során megtapasztaltam, hogy a hosszú mű során érzelmileg is érlelt kapcsolattá tud válni a játék, amelyben a legapróbb rezdülés is magától értetődő lesz. Mozart művében az egyik pillanatban még tökéletes összhang van, később megjelenik a féltékenység, az egyik hangszer óriási szólóba kezd, majd a másik hangszer is elmondja a magáét a saját szólójában. Később az egyik hangszer kíséri a másikat, de olyan finoman, ahogyan talán csak két testvér tudja ezt megvalósítani.

Bruch E-moll kettősversenyének egyik hangszere eredetileg a klarinét, amelyet a koncerten hegedűre cserélnek. Milyen irányban befolyásolja ez a mű hangzását?

Abszolút megváltozik, a hegedű és a brácsa összhangzásban sokkal homogénebb, mivel hasonló hangszerekről van szó. Más érzelmeket tud előhívni ez a párosítás a darabból, ami szintén megfogja a hallgatót, akárcsak az eredeti darabban szereplő hangszeregyüttes.

Bruch műveit nagyon ritkán halljuk a magyar koncerttermekben, pedig Mozarthoz, Mendelssohnhoz is hasonlították őt. Mi lehet ennek az oka?

Az egész világon keveset játszák a műveit, és ha műsorra kerül, akkor is csak kiemelten fontos darabjaival találkozhatunk. Ezért nehéz is átfogó képet kapni róla. Ez csak azon múlik szerintem, hogy frissítő szándékkal belekerül-e a koncertek programjaiba. Én úgy látom, hogy a magyar közönség nagyon nyitott, és boldogan fogad ilyen kezdeményezést. Szükség van ezekre az új impulzusokra.

Tapasztal ilyen újító szándékot a Pannon Filharmonikusok részéről?

A koncert programválasztásából ez tűnik ki. Én személy szerint nagyon küzdök például azért, hogy a Britten-művek műsorra kerüljenek. Bruch darabjával tulajdonképpen két legyet ütünk egy csapásra. És ezt színesíti még egy olyan Mozart-darab, ami viszont igazán közkedvelt.

Rysanov

Baráti Kristóf hegedűművésszel és Maxim Rysanov brácsaművésszel egészül ki ez alkalomból a zenekar. Milyen a velük való közös munka és dolgoztak-e együtt már máskor is?

Baráti Kristófot személyesen is ismerem, de nem dolgoztunk még együtt, most azonban egy gyönyörű közös feladatot kaptunk. Maxim Rysanov munkásságát ismerem, de vele is először fogunk együttműködni. Azért várom különösen ezt a találkozást azon túl, hogy két fantasztikus szólistáról van szó, mert mindketten jelentős szerepet töltenek be a művészet más területein is. Mivel magam is játszom több hangszeren, nagyon örülök, amikor ennyire sokoldalú művészekkel dolgozhatom együtt az ilyen speciális darabokban.

Baráti Kristóf
Photo: Marco Borggreve

Mi a tapasztalata ezekről az együttműködésekről, segíti a közös munkát?

Sokat hozzáad az együttműködéshez, főként egymás pozíciójának megértése szempontjából. Többször dolgoztam már olyan szólistával, aki maga is dirigál. Alapvetően azt éreztem, hogy így még könnyebb a kapcsolat és a közös hullámhossz megtalálása. A színpadról egyértelműen lejön az is, hogy ha ütközések vannak, de az is, ha nagyon jók az energiák az előadók között. Ha a pozitív részét tudjuk ennek felhasználni, akkor azt fogja érzékelni a közönség, hogy itt olyan kapcsok is vannak, amelyek esetleg egy másik, „normál” koncerten nincsenek. Ez az, ami számomra izgalmas, és szerintem mi ezt pozitívan tudjuk majd kiaknázni, amivel még nagyobb élményt nyújtunk a hallgatóságunknak.

A Pannon Filharmonikusok virtuozitása jól ismert, és erre a programba választott Mozart mű még inkább ráerősít. Ha jól tudom, első alkalommal dolgozik együtt a zenekarral.

Igen, velük is most dolgozom először együtt. Így ez egy dupla kihívás számomra, és érdekes, hogy egy intimebb kapcsolatot feltételez ez az egész, mert most még jobban kart karba öltve, szimbiózisba kell kerüljünk a zenekarral. Izgalmas feladat lesz.

Mit tudhatunk az évadra szóló személyes terveiről?

Nagyon sok helyen megfordulok, hiszen nyolc különböző országban dirigálok, Ázsiában is, ahol Szingapúrban a kontinens egyik legjobb zenekarával dolgozom. Mindemellett fontos, hogy Magyarországon is dirigálok koncerteket körülbelül hét alkalommal, januárban például a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával is fellépek egy általam nagyon szeretett műsorral. Lipcsében a Gewandhausban fogom vezényelni a Lipcsei Rádió Szimfonikus Zenekarát. Nemrégiben mutatkoztam be a Turandottal a Bayerische Staatsoperben, a Musikvereinban is a közelmúltban debütáltam a Bécsi Rádió Zenekarával. Lesz fellépésem Dél-Hollandiában, Németországban Mannheimben vezényelek Cosi fan tutte-t, és Franciaországban is lesz koncertem. Nemrég voltam Csehországban is.

Milyen lesz ennek a koncertnek a hangulata, mivel ajánlaná az érdeklődőknek?

Zenei időutazásra számíthat a közönség, Mozarttól a huszadik századig ívelnek majd a felhangzó darabok. Ezekkel a művekkel az emberiség történetét is végigkövethetjük, a korok különböző embereit, gondolkodását, érzéseit ismerhetjük meg, a klasszikától egészen a huszadik századig. Ilyen átfogó képet kapni egyetlen este alatt igazán különlegességnek számít.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top