+ Ajánló

Liszt Ferenc: A koncert én vagyok! – Szenvedélyes rapszódiák a Müpa színpadán

Liszt Ferenc

Roby Lakatos hegedűvirtuózt játéka, zenei technikája alapján Paganinihez hasonlítják, akit Liszt Ferenc 1831-ben maga is hallott.

Ahogy szaladnak velem az évek, azt veszem észre magamon, hogy egyre nyitottabbá válok azokra a zenei produkciókra, amelyek egymástól látszólag távol eső stílusok fúziójával operálnak. Nem csak a klasszikus zene és a jazz, de a klasszikus zene és a világzene fúziója is rengeteg felfedeznivalót tartogat számunkra. Sőt, ha konkrétabban azt mondom, hogy a Müpában a Liszt ünnepen most olyan koncert kerül színpadra, amely a magyar, cigány eredetű zenéket egészen a jazz és a rock and roll fúziójáig juttatja el, akkor egészen biztosak lehetünk abban, hogy mély érzelmeket megmozgató, szenvedélyes előadást fogunk hallani a Rapszódia elnevezésű koncerten október 15-én.

Hogyan köthető mindez Liszt Ferenchez? Nagy zeneszerzőnk önmagát is rapszodosznak, hősi énekek mondójának titulálta, az ősi magyar zenét kívánta feldolgozni rapszódiáiban. A dallamok szabad feldolgozásával jellemezhető műfajnak remek ihletadó forrása a cigányzene, melyet Liszt a maga idejében még szokatlannak, merésznek titulált.

A Rapszódia koncert programja nem csak műfajokban változatos, de olyan előadóművészek sorát vonultatja fel, akik külön-külön is óriási zenei élményt jelentenek, így csakis izgatott várakozással lehet közös fellépésükre tekinteni, amely egyedülálló élményt ígér.

Snétberger Ferenc gitárművészt műfajokat átlépő játékáról is ismerjük, tudható róla, hogy szívesen kísérletezik a különböző stílusok vegyítésével. A magyar roma hagyományok és a brazil zene éppúgy inspirálja művészetét mint a flamenco. Ha nem volt még alkalmunk megismerni a 2021. februárjában Hallgató címmel megjelent lemezét, akkor a koncert erre is remek alkalmat kínál, mert a gitárra és nagyzenekarra íródott 1. rapszódia is elhangzik.

A holokauszt éveit megidéző, a buchenwaldi koncentrációs tábor területén tett látogatása által inspirált Népem emlékére című művének Tánc című tételét hallgathatjuk meg. Roby Lakatos hegedűvirtuózt játéka, zenei technikája alapján Paganinihez hasonlítják, akit Liszt Ferenc 1831-ben maga is hallott, és ennek hatására rögvest elhatározta, hogy zongorára alkalmazza Paganini effektusait. A koncerten nagy hangsúlyt kapnak a vonós hangszerek, melyek az est lendületére, érzelmi telítettségére fognak rásegíteni.

És ha már a húroknál tartunk, Roby Lakatos, akit az unortodox cigány fúziós zenei stílus megteremtőjeként is ismerhetünk, maga is fejlesztett saját hegedűt, melynek húrjai patina, alumínium, titánium, ezüst anyagokból készülnek, sokan szeretik és örömmel használják ezt a hangszert. A számos elismerése mellett tavaly júliusban a Meiringeni Zenei Fesztivál Arany Vonójával is kitüntetett művész a vélemények szerint úgy kapcsolja össze a zenei stílusokat, mint senki más, és a koncerten ezt a Mama és a Bird in the Dust című szimfóniáján keresztül mutatja be.

A koncerten a komolyzenei inspirációkban sem lesz hiány. Liszt változatos ötletekkel teli 2. magyar rapszódiája és Brahms Zongoranégyesének Rondo alla zingarese azaz a Cigány rondó című tétele fog felhangzani az est folyamán. A férfiak sorát egy női előadó, Sárközi Xénia, az Operaház szoprán magánénekese színesíti, aki a Virtuózok versenyben tűnt fel, és hat éves kora óta énekel. A felvidéki származású énekesnő repertoárjában Wagner darabok is szerepelnek, de ez alkalommal ő is egy könnyedebb oldalát mutathatja meg.

Homoky Gábor, Junior Príma díjas hegedűművész bátor fúzióra is vállalkozik az Old Sounds-al, amikor Elvis Presley számokat gondol újra a cigányzenék fényében. Zenésztársai Dráfi Kálmán, Ruszó István, Németh Oszkár, Bangó Ernest és Sárközi Imre lesznek.

Az est nagyzenekari hátterét Magyarország egyik vezető zenekara, a Concerto Budapest biztosítja, karmesterük Keller András, világszerte elismert hegedűművész lesz. Cséki Kálmán neves jazz zongorista több, a műsoron szereplő zenei átdolgozáson keresztül jelenik meg, ezek között népdal- és Carmen-feldolgozás egyaránt szerepel. Úgy tűnik, hogy a cigányok zenéje valóban nem ismer zenei határokat és kereteket, az előző felsorolásból is látjuk, milyen széles spektrumon képes a zenészek fantáziáját megmozgatni, és ez bizonyosan remek szórakozást ígér.

Liszt Ferenc azt mondta egy alkalommal, hogy a koncert én vagyok. Szelleme áthatja az október 15-i este programját, és a fellépőkre is igaznak érezhetjük Mendelssohn eredetileg Lisztre vonatkozó mondását:

„Nem hallottam még előadót, aki ezen a fokon képes ujjvégeibe juttatni zenei felfogását.”

Az bizonyos, hogy maradandó élményben lesz részünk, mert a változatos program és a remek előadók a zene egészen új dimenzióit fogják megnyitni számunkra.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top