Podmaniczky Szilárd
Tenger almafával
Azon a reggelen
mikor a tengerhez indultunk
a kapuból még visszanéztem
az almafára
és azt éreztem
szívesen jönne velünk
megnézni a tengert
kiállni a sós szélbe
de hát ő fa
nem jöhet velünk
egész életét
egy helyben kell eltöltenie.
Aztán ahogy hazatértünk
két hét múlva
az első otthon töltött reggelen
ránéztem az almafára
ugyanúgy állt
mozdulatlanul
én pedig ugyanúgy néztem
mint két hete
mintha el se mozdultam volna.
