Tematikus fesztivállal indul a Trafó Kortárs Művészetek Háza 24. évada. Görög Befogadás – migrációs történetek tegnap és ma címmel egyhetes programsorozatot rendeznek, mely történelmi távlatból vizsgálja hazánk migrációs politikáját az 1940-es évek végétől napjainkig, az egyéni történetekre, a szabadságvágyra és a kultúrák találkozására helyezve a hangsúlyt. A 2021. augusztus 23. és 29. között megvalósuló projekt a Liberty nemzetközi együttműködés keretében, az Európai Unió Kreatív Európa Programja és az NKA támogatásával jött létre.
A 21. században Magyarország migrációs szempontból tranzitország. A legtöbb menekült a befogadóbb országok és jobb gazdaságok felé tart, az itt maradók pedig kevés lehetőséget kapnak a beilleszkedésre. Az 1940-es évek végén is volt egy migrációs hullám Magyarországon: a görög polgárháború miatt 65 ezer embernek kellett menekülnie, akik közül 7500-at befogadott a magyar népi demokrácia, elvi alapon. Az akkori időszak és a 2015 utáni menekültellenesség párhuzamának feszültségéből jöttek létre azok a művek, melyeket a Görög Befogadás – migrációs történetek tegnap és ma elnevezésű Liberty fesztivál augusztus végén felvonultat a Trafóban, illetve külső helyszíneken.
Az alkotások mindegyike ősbemutató, a Trafó felkérésére születtek meg, és legtöbbjük egyszeri esemény. Az augusztus 23-i nyitó napon Kelemen Kristóf Pécsről élőben közvetített idegenvezetése során megismerhetjük a város jelképének számító Niké-szobor történetét, mely a görög származású szobrász, Makrisz Agamemnon ismert alkotása. A Niké, szabadságunk szobra c. előadásban a szerző-előadó ezúttal szülővárosának történetein keresztül kutatja a magyar ember szabadságvágyának hagyományait. Pálinkás Bence György, Böröcz Judit és Szigeti Máté az Éneklő fiatalok c. Makrisz-szoborhoz kapcsolódóan vizsgálja a nép, a nemzet és a hatalom viszonyát, mozgalmi- és tömegdalok, valamint napjaink pop-, rock- és folk számainak kórusszínházi formában történő elemzésével.
Trafo2020@Drucker Dávid
A Trafó Gondolat Generátor nevű színházpedagógiai műhelye augusztus 24-én mutatja be A mi falunk c. közösségi színházi előadást, mely az otthon, identitás kérdéseit járja körül. Az összművészeti performansz egy 15-25 éves fiatalokból álló, multikulturális csoport közös nyári alkotómunkájának eredményeként született meg Nagy Emese, Perényi Balázs és Szepes Anna vezetésével.
A STEREO AKT színházi sétára hív a Kőbányai úti volt dohánygyár épületébe, ahol a színészekből, énekesekből és érintett civil résztvevőkből álló csapattal felfedezhetjük a helyszín múltját. Utunkon Irini és Perisztera kísérnek bennünket, akiknek a polgárháború elől menekülő családja a kőbányai úti görög kolónia zárt világában talált menedékre, valamint Abouzar és fia, Armin, akik a déli határon működő tranzitzónák utolsó Magyarországon tartózkodó szemtanúi. A Kolónia – meneküléstörténetek c. produkciót Boross Martin rendezésében több időpontban is játsszák augusztus 25-én és 26-án.
Augusztus 26-án avatják fel külső helyszínen Antal Balázs és Hatházi László A nap alatt c. muráliáját. A vasból készült színes falkép, mely az 1940-es, 50-es évek olyan talált motívumaiból építkezik, mint a Nemzeti Segély logója vagy a vándorzászló figurája, a fesztivált követően is megtekinthető lesz.
Augusztus 27-től 29-ig installációs térré változik a Trafó Nagyterme: Balázs Juli, Juhász András, Kálmán Eszter, Keresztes Gábor és Szabó-Székely Ármin Vízmezők c. alkotása az elmerülés és a szemlélődés kettős élményét nyújtja. A résztvevők, mint hajótöröttek a tengeren, vagy eltévedt magashegyi túrázók, egy olyan közegbe kerülnek, mely folyamatosan változik és eluralkodik az érzékeik felett. Az alkotócsapat korábbi munkája, a Végtelen dűne elnyerte a 2019-es Prágai Quadriennálé Országok és régiók szekciójának fődíját.
Az eseménysorozat végén, augusztus 28-án kerekasztal-beszélgetést is rendeznek a 20. századi befogadástörténetek témájában, történészek, szociológusok, civil szervezetek és művészek részvételével. A Liberty fesztivál programjaira kedvezményes bérlet is váltható, amihez hideg görög kávé jár ajándékba a Trafó Trafik nevű kávézójában. A záróbeszélgetésen görög étel- és italkóstolóval is várják az érdeklődőket.
Lehetséges, hogy általános volt..?
Munkahelyi görög „munkatárs”, 1956 után, a szigorúan vonalas kommunista demagóg sötétséget jelenítette meg, a munkásőrség tagjaként…
Az viszont mélyen elgondolkodtató, hogy a sorállomány felszámolásával, mily messze került a lakosság, a haza védelmét biztosító fegyverektől…
A jelenlegi szűk létszámú hivatásos állomány mellett, bizony szükségszerűnek látszik egy fegyveres nemzeti polgári véderő létesítése!
Súlyosan elhibázott merényletnek tartom az MNA tragikus balesettel végződő brutális felszámolását, az helyett, hogy állami támogatással és irányítással kiszélesítésre került volna a mozgalom, megőrizve népi-nemzeti jellegét…
A magát nemzetinek valló kormányunk beláthatná „tévedését”, s korrigálhatná elkövetett hibáját…
No persze, kik is jöhettek Görögországból?
A végig aktív zsidó bolsevizmus ugyanúgy megkísérelt rátenyerelni Görögországra, mint tette ezt Spanyolországgal, polgárháborút generálva!
A háború utáni totális zsidó uralom alatt álló magyarságnak beleszólása nem lehetett, hogy éppen kik jönnek a sárba-taposott, megszállt, lecsonkolt Magyarországra, erről, évek alatt, a gyilkos zsidó ÁVO, és elődszervezete gondoskodott…
Na, azt se hallgassuk el, hogy egykor Észak-Koreával is volt ügyletünk…
Szervezett koreai vendégmunkások érkeztek pihenésre, gyógyulásra, regenerálódásra, hogy visszatérve Észak-Koreában, újra harcra készen legyenek…
Na, és 2006-ban is érkeztek szervezetten Izraelből, terrorelhárítási gyakorlatra, bizonyára sikeres volt a gyakorlat…
-és igen! Az is rémlik, vélek rá emlékezni, hogy 56-57-ben az emigrációs görögség testületileg ajánlkozott fel Kádárnak…
Remélhetőleg a beszélgetésre meghívjátok Bródy Jánost is, hogy elénekelhesse nektek azt, amit egyébként is tudtok, hogy ti vagytok az „ugyanazok”!
1918-19 óta egészen biztosan…