A vers
Ron A. Kalman, 1956-ban, a magyar forradalom után Izraelbe menekült zsidó szülők gyerekeként született, Haifában. A költözködés – később az utazás – egész életére jellemző. Gyerekkorát Izraelben, Paizsban majd Boulder városában, Kolorádó államban töltötte. Később Bostonban telepedett le. Egyetemi évei után Görögországban, Párizsban és San Farancisco-ban töltött hosszabb időket. Számos versének helyszíne a felsoroltak egyike-másika. Az elmúlt éveket a Massachusetts állambeli Cambridge tudománnyal és művészetekkel teli városában töltötte. A Harvard és az MIT (Massachusetts Institute of Technology) világhírű egyetemek körül lévő intellektuális és művészi körök, a város egyéb bohém csoportjai és a költő erre az időszakra eső számos szerelme egyaránt alakította költészetét, melynek tematikus sokszínűsége a kor művészeti és politikai folyamataira adott erőteljes reflexióktól, egyfajta romantikus életérzés megfogalmazásán át személyes élete és társadalmaink egyre nyomasztóbb problémáira adott válaszokig terjed. Versei több nyelven, számos országban megjelentek. Magyar nyelven ez a válogatása az első.
Éjjel egy van, fulladok a szomjúságtól,
megragadok egy kólát a konyhában,
megnézem Bill Clintont ahogy a golfpályán
rálendít az első labdára,
aztán találok egy könyvet a szőnyegen
és megtudom, hogy mikor Frank O’Hara-t
közös olvasásra hívták Robert Lowell1-el
ideges lett mert komppal kellett menjen
(havas téli este volt), írt hát egy néhány sort,
„A Vers” (Lana Turner2 összeesett!!), amit
az aznapi szennylapok ihlettek
és persze nagy sikere lett, kivéve,
hogy Lowell-nek nem tetszett, aki
bocsánatot kért, hogy nem rántott
össze maga is egyet ott a helyszínen,
jelezve, hogy neki az ilyesmi
nem egy hétköznapi ügylet.
Szerelmem
veled a mosogatóra ereszkedett
ködről is vitatkozni lehet –
na, most ezt vajon hogy együk meg?
hirtelen sütve szőlővel, ahogy szereted
vagy sárga csíkokra szeletelve, mint a busz
amit lekéstünk? veled az ember vitázhat
míg a hold kékbe nem fordul,
de mikor a nap végre az égre tolul,
üres tányérként vigyorogva,
s az épületek béna félelmükben
ajtót nyitnak csóktalan szirmaikra,
emlékeznünk kell, nekik is vannak kívánságaik –
szóval vegyünk egy nagy levegőt, nyeljünk egy felemelőt –
én visszafogom az ebeket – te meg kezdheted üvöltésedet.
Dolgok
Elhiheted, igaz!
Fel a lift-kalitkán,
végig a frissen mázolt folyosón
visszatértem ósdi otthonomba.
A kulcs simán becsúszott a zárba.
A szőnyegnek kéne egy kis tisztogatás,
ahogy a rolóknak is némi porolás.
Türelmes számlák ejtőznek a kanapén,
csótány piheg a Kleenex3-es doboz tetején.
Magammal hoztam a vasárnapi Times4-ot.
Benne Buharin5 és felesége képe.
Az asszony elszántan néz, nem rebben a szeme.
Esténként a szamovárt bedurrantja
és megteázik (ami régi szokása).
Fordította Dettre Gábor
1 Robert Lowell (1917-1977) amerikai Pulitzer díjas költő, aki családja történetét – mely lényeges része volt költészetének – egészen a Mayflower-ig, az első telepeseket Amerikába hozó angol hajóig vezette vissza. Előkelő származásától függetlenül, demokrata érzelmű alkotó volt.
2 Lana Turner (1921-1995) korának egyik legnépszerűbb színésznője, modell, pop-kultúra sztár és magánéletéről, nyolc házasságáról is neves művész.
3 A Kleenex a márka neve számos papíralapú produktumnak, mint a papírzsebkendőnek, kéztörlőnek, törölközőnek, pelenkának és tamponnak.
4 A New York Times napilap vasárnapi kiadása.
5 Nyikoláj Buharin (1888 – 1938) szovjet-bolsevik forradalmár, politikus, író, Lenin és Trotckij társa a száműzetésben. A forradalom után a Pravda főszerkesztője lett, majd Sztálin – ahogy azt sok más politikai ellenfelével is tette -, koholt vádak alapján kivégeztette.
