Elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ELKH ÖK) kutatói, ezzel immár a 126 magyarországi hangyafaj mindegyikének lett magyar elnevezése.
A hangyafélék családja talán a legismertebb, a legtömegesebb és az egyik legnagyobb ökológiai jelentőségű rovarcsoport, ennek ellenére a legtöbb magyarországi fajnak eddig nem volt egyedi és következetes megjelölése a magyar nyelvben. Az ELKH ÖK munkatársai most orvosolták ezt a hiányosságot: a korábban magyarul el nem nevezett fajoknak nevet adtak, továbbá felülvizsgálták és az alábbi linken szabadon elérhető katalógus formájában összegezték az összes hazai hangyafaj köznyelvi nevét.
„Aminek nincs neve, az nem is létezik, vagyis nem tudunk róla beszélni. Ez volt a fő indoka a magyar hangyanév-katalógus megalkotásának”
– mondta Csősz Sándor, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatója. Mindeddig ugyanis csak a hazai hangyafajok kis részének volt magyar megnevezése, és ezek között is zavar uralkodott. Rendet kellett tehát tenni a hangyafajok elnevezései között, hogy végre magyar nyelven is ökológiai jelentőségéhez méltó szakszerűséggel lehessen értekezni a rovarok e népes családjáról – hangsúlyozzák a kutatók.
Csősz Sándor már A földi idegenek címmel két éve megjelent, a hangyák világát bemutató könyve írásakor is tapasztalta annak a szükségességét, hogy minden hazai hangyafajnak legyen egyedi, köznyelvi magyar megnevezése. Ezt az igényt hivatott kielégíteni a nemrég elkészült magyar hangyanév-katalógus.
A közlemény szerint a magyar nevek kiválasztásakor fontos szempont volt az egyszerűség, ugyanakkor a tudományos névadás szabályait is figyelembe vették. Az élőlénynek tudományos (latin) megnevezése rendesen két tagból áll: az első tag a faj feletti rendszertani kategóriát, tehát növényeknél a nemzetséget, állatok esetében a nemet azonosítja, míg a második tag nevezi meg a fajt. Ugyanez jellemző az újonnan megalkotott magyar hangyanevekre is, csakhogy a magyar nyelv sajátosságai miatt fordítva: a bütyköshangyák nemén belül például megszületett a közönséges, illetve a hegyi bütyköshangya név is.
Csősz Sándor hangsúlyozta, hogy tudományos igénnyel alkották meg a magyar hangyanevezéktant, miközben az elsődleges célkitűzésük a használhatóság és az érthetőség volt, ezért még a szavak hangtani jellemzőit is figyelembe vették, hogy a nevek könnyen kimondhatók legyenek. A katalógus mind a 126 magyarországi hangyafaj nevét tartalmazza, emellett szerepel benne 238 gyakran említett, de külföldön honos faj új magyar elnevezése is. A kutatók a legkülönfélébb szövegekben igyekeztek felkutatni a hangyafajok valamennyi, magyar nyelven hozzáférhető említését, ha pedig olyan fajt regisztráltak, amelyiknek még nem volt általánosan elfogadott magyar neve, akkor adtak neki.
A hangyanév-katalógus jelentőségét a hangyák ökológiai fontossága adja: a 126 hangyafaj teszi ki a magyar rovarbiomassza harmadát, miközben a többi 27 ezer rovarfaj osztozik a maradék kétharmadon. A hangyák minden szárazföldi ökoszisztémában a legtömegesebb rovarcsoportot alkotják, még a trópusi esőerdőben is, ahol a hozzájuk hasonlóan nagy kolóniákban élő termeszek is igen nagy súllyal vannak jelen. Az újonnan elkészült, tudományos igényű regiszter segítségével pedig immár a magyar nyelven belül is elnyerhetik az őket ökológiai súlyuk szerint megillető helyet – mutatott rá az ELKH közleménye.
