Árverésre bocsátják májusban New Yorkban Pablo Picasso egy monumentális női portréját, amelynek leütési ára elérheti az 55 millió dollárt is – írja az Artnet.com művészeti portál, amely szerint a kimagasló alkotás eladása a műkincspiac lábadozását jelezheti a zűrös tavalyi év után.
A Femme assise pres d’une fenetre (Marie-Thérese), 30 October 1932 című, 1,5 méterszer 1,14 méteres mű a festő szeretőjét és múzsáját, Marie-Thérese Waltert ábrázolja. A festmény vonzerejét növeli, hogy Picasso normandiai kastélyában készült 1932-ben, a festő úgynevezett „csodás évében”, amikor a mester több mint 100 képet festett, közülük sokat Marie-Thérese-ről, csaknem mindig meztelenül vagy majdnem ruhátlanul, alvás vagy pihenés közben.
A kép egyike annak a Marie-Thérese-t ábrázoló portrésorozatnak, amelyet legutóbb egy 2017-18-as kiállításon mutattak be a londoni Tate Modernben és a párizsi Picasso Múzeumban.
Az Artnet.com figyelemre méltónak találja, hogy egy ilyen nagy értékű műalkotás kerül piacra egy olyan időpontban, amikor a művészeti piac még csak kilábalóban van a tavalyi válságból. A múlt évben mintegy 25 százalékkal esett vissza a műalkotások kereskedelme, különösen az impresszionista és a modern művek szektorában, ahol 41 százalékkal zuhant a 10 millió dollárnál értékesebbre becsült alkotások adásvétele az Artnet számításai szerint.
A művészeti portál szerint a Christie’s május 11-i aukcióján a Picasso-vászon leütési ára jó eséllyel meghaladja bármely más Picasso-műét, amely 2020 folyamán került piacra. Nemrég a Sotheby’s is bejelentette egy 50 millió dollárra becsült Basquiat-mű árverését, e két esemény együtt a műkincspiacba vetett bizalom visszatérését jelezheti az Artnet szerint.
„Árverésre bocsátják májusban New Yorkban Pablo Picasso egy monumentális női portréját, amelynek leütési ára elérheti az 55 millió dollárt is…”
-hol is?
-hát persze, hogy New Yorkban, a legnagyobb zsidó város, zsidó zsibvásárán…
Ugyan mi lesz, mi lehet a befektetett dollármilliók, dollármilliárdok sorsa, ha világunk kufárjainak a kezéből, markából kicsúszna a zsűrizés monopóliuma..?
-ha tényleges értékén értékelődnének az alkotások, teljesítmények..?
-ha nem ők mondanák, határoznák meg, hogy mi a szép, mi az elfogadhatatlan, mi a jó, mi a rossz, mi a helyes, mi a helytelen…
No persze, nem csak a képzőművészetben.., ez történik mindenre kiterjedően, a világpolitikában is, elég csak Brüsszelre hivatkoznunk…
Tehetünk valamit is a nyilvánvaló liberális-demokrata államszintű terror ellen, ellenében..?
A lehetséges válasz meglelése az olvasó feladata…