Napéjegyenlőség megvolt, óraátállítás (talán utoljára?) megvolt, és mostanra már a természetben áradó illatok, csivitelések és döngicsélések is egyértelműen jelzik, hogy itt a tavasz. Közeleg a húsvét, amelyet sajnos már második éve csak csendesen és szűk körben ünnepelhetünk, de egyben itt a lehetőség a pihenésre, megújulásra, emberektől távolságot tartó természetjárásra is. A délutánokra és estékre pedig a Müpa készített elő számunkra egy újabb csokor zenei élményt, amelyek ismét sokféle műfajt és nagyszerű előadókat hoznak el az otthonunkba.
Három világsztár egyszerre?! Ez nem tréfa!
A Larry Goldings, Peter Bernstein és Bill Stewart alkotta jazztrió 2019-ben járt először Magyarországon. Szerencsére koncertfelvétel is készült, amelyet most április 1-jén nézhetünk meg a Müpa Home közvetítésében. A hammond-orgonán játszó Goldings, a gitáros Bernstein és a dobos Stewart már vagy harminc éve zenél együtt, és bár dolgoznak másokkal és szólóban is, Goldings egy 2013-as interjúban bevallotta, hogy az sem lenne ellenére, ha mindig csak a trióval játszhatna. A zenekritikusok a banda fennállása óta próbálják mind megfejteni, mind szavakba önteni a titkát. Olvasnak egymás gondolataiban, vagy csak ennyire egy rugóra jár az agyuk? Hogyan képes három különböző személyiség ennyire jól működni a színpadon? A kicsit visszahúzódóbb Bernstein, valamint a hangadó Stewart és Goldings – akik közül az utóbbi mindenféle vicces szöveggel konferálja fel a dalokat és a zenésztársait – remekül kiegészítik egymást. A játékos, friss, kiszámíthatatlan műfaj remekül illik majd ehhez a bolondos naphoz, még ha nem is élünk túl bolondozós időket mostanában.
Visszatér!
Nagypénteken az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus azt az üzenetet adja át nekünk Händel csodálatos oratóriumán keresztül, amit már Jézus Krisztus tanítványainak is hallania kellett volna életük legkilátástalanabb napján: a remény igenis él, a Messiás újra el fog jönni, és élni fog örökkön-örökké. Händel oratóriumáról legtöbbünknek a barokk monumentalitás, a brit György királyok korszaka és a harsány fanfárok juthatnak eszünkbe. A most hallható 2018-as koncert karmestere, Vashegyi György azonban felhívja a figyelmünket, hogy a Messiás Händel-korabeli előadásai sokkal kisebb zenekarral zajlottak: a dublini ősbemutatón például nem voltak fafúvósok. Londonban is újra meg újra műsorra tűzték a művet 1743 és 1759 között; egy nem igazolható legenda szerint a Halleluja-kórust azért hallgatja a mai napig állva a közönség, mert az egyik Covent Garden-beli előadáson maga II. György király állt fel először alatta. Vagy csak úgy magától hat így ez a katartikus tetőpont a hallgatókra? Ezt már nem tudhatjuk, azt viszont igen, hogy Händel néhány nappal a halála előtt pont a Messiást hallotta utoljára a saját életművéből. Vashegyi György formációi és a szólisták a szerző korát idéző kisebb, bensőségesebb hangszereléssel szólaltatják meg a művet, amelynek librettóját csupa bibliai szöveg alkotja.
Zsoltárszimfónia és Capriccio
Április első hetén lesz ötven éve, hogy Igor Stravinsky meghalt. A Müpa a Pannon Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar segítségével idézi meg a komponista szellemét április 3-a estéjén. Egyben még mélyebbre merülhetünk a bibliai szövegek misztikus világába, ugyanis az egyik zenemű, a Zsoltárszimfónia nevéhez hűen három zsoltáron (38., 39. és 150.) alapul. A mestert eredetileg egy könnyen befogadható, tisztán zenekari mű írására kérte fel kiadója, Koussevitzky, ám őt ekkor már régóta foglalkoztatta a Zsoltárszimfónia ötlete, és visszautasította a közönség könnyed kiszolgálásának gondolatát. (Igaz, egyes zenetörténészek mégis úgy gondolják, hogy a 150. zsoltár pont a szöveg ismertsége miatt kerülhetett a műbe…)
“Ez nem egy szimfónia, amelybe zsoltárokat tettem! Ellenkezőleg, ezek zsoltárok, amelyekre szimfóniát írtam!”
– mondta róla Stravinsky, akitől a zongorára és zenekarra írt, Capriccio című darabot is hallhatjuk ezen az estén. Ezt a művet Carl Maria von Weber és Pjotr Iljics Csajkovszkij ihlették, és három balettfeldolgozása is ismert 1947-ből, ‘57-ből és ‘67-ből. Eredeti funkciója azonban az volt, hogy megélhetést biztosítson az orosz forradalom után éppen csak Nyugatra emigrált Stravinskynak, aki maga játszotta a virtuóz zongorás részeket. A 2015-ös koncertfelvételen ezúttal Fejérvári Zoltán zongoraművészt hallhatjuk, a két művet pedig egyaránt Bogányi Tibor vezényli.
Na de mit csinálnak az állatok?
Mivel tölthetik az időt a gyerekek a húsvéti szünetben? Az biztos, hogy állatkertbe menni még nem lehet… de itt egy alternatív megoldás! Mind április 3-án, mind 4-én lesz egy-egy délutáni koncert a 6-10, illetve 3-8 éves korosztálynak a Müpa nemzetközi partnerei és az Európai Hangversenytermek Szövetsége (ECHO) jóvoltából.
A szombati, Trillák és sárkányfülek című műsorban egy svéd képeskönyv elevenedik meg. Lennart Hellsing történetét egyrészt Ane Gustavsson bájos rajzai illusztrálják – másrészt meg maga a zene, a szimfonikus hangszerek, amelyet mesehallgatás közben a legnagyobb természetességgel ismernek és szeretnek meg a gyerekek. A stockholmi koncertterem műsorának apró szépséghibája, hogy csak svéd nyelven és angol felirattal elérhető, viszont ez így remek alkalmat teremt arra, hogy a szöveget értő szülők fordítsanak, az angolul nem tudók pedig a képek alapján találják ki a gyerekekkel együtt, hogy miről szólhat a mese. Másnap pedig Az állatok farsangja lesz műsoron a portói Casa da Música előadásában, amely elé szintén érdemes a legkisebbekkel együtt leülni és együtt csodálkozni rá arra, hogyan ábrázolhatunk különféle karaktereket, az állatok kinézetét, mozgását, hangját, mígnem egészen meg is elevenednek előttünk. Még akár egy bizonyos Hosszú Fülű Személyiséggel is találkozhatnak a gyerekek, akit még senki sem látott, de aki éppen aznap reggel cikázott át a család otthonán… és még csokoládétojásokat is hagyott maga után!
