+ Ajánló

Ritkaság az online térben: Baráti Kristóf és Várjon Dénes közös élő koncertje

várjon dénes

A Müpa Home online sorozatában ismét különleges, a megszokottól eltérő hangversenyre kerül sor, amelyet otthonunkból élvezhetünk február 23-án 19.30-kor.

„Egy vacsora, amelynek minden fogása torta! De milyen üdítően különbözőek!”

– írja a Müpa ajánlója a közönség nélkül előadott, online sugárzott koncertről, amelyen három rendkívüli szépségű versenyművet hallhat a közönség.

A klasszikus felépítésű hangversenyek többnyire egy nyitánnyal (vagy rövid szimfonikus darabbal) kezdődnek, ezt versenymű követi, majd a szünet után nagyszabású szimfóniával vagy szimfonikus költeménnyel zárul az előadás. A keddi koncert szervezői azonban úgy döntöttek, most a concertóké lesz a főszerep – sőt egyedüli szerep –, és napjaink legfoglalkoztatottabb magyar hangszeres szólistái közül rögtön kettőt is felkértek közreműködőnek. Baráti Kristóf és Várjon Dénes egy-egy Mozart-versenymű szólóját játssza, majd közösen adják elő Mendelssohn kettősversenyét – kísérőjük a Concerto Budapest lesz.

Baráti Kristóf

Az est Mozart G-dúr hegedűversenyével indul. A briliáns dallamokkal teli, csodálatos mű – akárcsak Mozart összes többi hegedűversenye – 1775-ben keletkezett, amikor a zeneszerző mindössze 19 éves volt. A salzburgi udvar koncertmestereként egymás után ontotta magából a remekműveket. A hegedűverseny első témáját a néhány hónappal korábban komponált operája, az Il ré pastore egyik áriájából kölcsönözte, de a concertóban táncdallamok, fényes és vidám zenei párbeszédek is megjelennek a virtuóz futamok mellett. A hegedűversenyt Baráti Kristóf szólójával hallhatjuk, akinek a játékában a kristálytiszta virtuozitás mellé átható gondolatiságú, költői és érzelmes kifejezésmód társul.

Ezután a mélyen intellektuális, mégis érzelmes és meghitt előadásmódjáról híres Várjon Dénes lép színpadra Mozart c-moll zongoraversenyének szólistájaként. Mozart a Figaro házasságával egy időben komponálta a zongoraversenyt, a két mű a Köchel-jegyzékben is egymás utáni számokat kapott. Bár azonos időben keletkeztek, különbözőbbek nem is lehetnének: az opera többnyire dúr hangnemben íródott, míg a zongoraverseny egyike a kevés moll hangnemű Mozart-concertónak (a 23 zongoraverseny közül mindössze kettő íródott mollban). Robert D. Levin zenetörténész szerint a zeneszerző a versenymű komoly, szenvedélyes, olykor tragikus hangvételébe csatornázta a vígopera írása közben felgyülemlő sötétebb energiáit.

A concerto Mozart minden más zongoraversenyénél nagyobb zenekari apparátusra íródott: a zongorát vonósok, fafúvósok, kürtök, trombiták és üstdobok kísérik. A premieren maga Mozart játszotta és vezényelte a darabot, és a szólók nagy részét valószínűleg improvizálta: a kéziratban ezek a részek kidolgozatlanok maradtak.

A c-moll zongoraversenyt sokan a szerző legjobb versenyművének tartják. Beethoven állítólag azt mondta a zene hallatán egy zeneszerzőtársának: „mi soha nem leszünk képesek ilyet írni” – majd, valószínűleg a mű hatására, megírta a saját c-moll hangnemű zongoraversenyét. Brahms is méltatta a művet, amelyhez saját kadenciát is írt.

Ha az imént azon csodálkoztunk, Mozart milyen fiatalon komponálta a G-dúr hegedűversenyt, a Mendelssohn-kettősverseny története még megdöbbentőbb lehet. A zeneszerző műveinek jegyzékében 04-es számon jegyzett d-moll versenymű hegedűre, zongorára és zenekarra Mendelssohn 14 éves korában keletkezett. Első előadása egy házikoncerten volt a család otthonában: a szólisták a fiatal zeneszerző és hegedűtanára voltak. Ezután Mendelssohn pár hét alatt áthangszerelte –  fafúvósokkal és üstdobbal egészítette ki – a darabot, amelyet a berlini Schauspielhausban rendezett hangversenyen adtak elő 1823 júniusában. A kettősverseny, amelyet Mendelssohn életében nem adtak ki, ezután feledésbe merült, és csak 1999-ben jelent meg kritikai kiadásban.

A kettősversenyben a két szólista együtt lép színpadra: „Várjon Dénes és Baráti Kristóf között tizenegy év a korkülönbség, mégis úgy muzsikálnak együtt, mintha egy napon születtek volna: közös tulajdonságuk a zenélés bölcs érettsége és letisztultsága, s az az alapvetően szellemi közelítésmód, amely a hangszeres kivitelezés virtuozitását elengedhetetlennek tekinti, de nem célt, hanem a zene érzelmeit és indulatait kifejező eszközt lát benne” – olvashatjuk a Müpa weboldalán.

Müpa virtuális hangversenytermébe a belépés díjtalan.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top