6 pontban összefoglalva, amit az oltásról, vakcináról, vírusról most tudunk

1. Mennyire jók a kovid-vakcinák és hogyan védenek?

Úgy a BioNTech/Pfizer, mint a MODERNA mRNA-vakcinák 3 fázisában több, mint 90% védettséget mutattak. Így kapták meg az Europäische Arzneimittel-Agentur (Ema) engedélyét. A BioNTechs Comirnaty 100 személyből 95-nél akadályozta meg a covid-19-betegséget, korrekt oltás után. Ha egy beoltott érintkezésbe kerül a vírussal, nagy valószínűséggel egészséges marad. Ezt a magas hatékonyságot 7 nappal a második oltás után érik el. Eddig Németországban csak az első dózist adták be, a második erősítő adag a BioNTech-nél 3, a MODERNA-nál 4 hét után következik. A BioNTechs Comirnaty tesztelésénél 36 523, 16 évesnél idősebb személyt oltottak be, felét placebóval. Utóbbiaknál 162 fertőződött meg, míg a beoltottaknál 8. (The New England Journal of Medicine (NEJM): Polack et al., 2020).

Az is bebizonyosodott, hogy a vakcina véd a súlyos lefolyástól is, csak egy páciens lett valamennyire komolyabban beteg. A vakcina ugyanolyan hatékony férfinál-nőnél, idősnél-fiatalnál – még a krónikus betegeknél is.

A MODERNA-oltóanyagot az USÁ-ban decemberben, az EU-ban január 6. óta engedélyezik. Ezt is 30 000 emberen próbálták ki, itt is 94%-os hatékonyságra jutottak.

A vakcinák nemcsak hatékonyak, hanem – a Comirnaty több millió oltás után – biztonságosak is. Csak könnyebb mellékhatások (fejfájás, láz, viszketés a szúrásnál) jelentkeztek. Az mRNA-vakcináknál ilyen reakciók erősebben is fölléphetnek. Így reagálhat az immunrendszer azokra a lipidmolekulákra, amelyekben a messenger RNA-t a sejtekbe bejuttatják.

2. Milyen gyakoriak a mellékhatások?

Súlyos mellékhatások rendkívül ritkák voltak. Egyesek allergiával reagáltak, de ők egyébként is erős allergiákkal küszködtek. A BioNTech- betegcsoportnál négyen, a MODERNA-nál 15 000 páciens közül hárman kaptak arcideg-bénulást (Fazialisparese, NEJM: Baden et al., 2020). A kutatók ezeket az eseteket tovább vizsgálják.

Ha világszerte több millióan kapnak védőoltást, ebben az időben betegségek és elhalálozások elkerülhetetlenek. A hatóságok regisztrálják és vizsgálják, közük van-e az oltáshoz. Németországban a beoltottak az esetleges mellékhatásokat az Android és iOS app-pal is bejelenthetik.

3. Fertőzhetnek-e a beoltottak?

Egy ideális vakcina nemcsak a betegségtől véd, hanem attól is, hogy a beoltottak terjesszék a vírust. Ha nyálkahártyájukra kórokozók kerülnek, azok ott nem képesek szaporodni. Ebben az esetben steril immunitásról beszélünk.

Hogy a Németországban alkalmazott vakcinák ilyen ideális hatást fejtenek-e ki, még nem tisztázott. A 3 fázisú vizsgálatnál csak azt nézték, mennyire gátolja az oltás a betegséget. Ma tudjuk: igen hatékonyan. Hogy a beoltottak fertőznek-e, nem elegendő az esetleges tüneteiket regisztrálni. Ehhez a pácienseket tovább kell követni. Hordozzák-e a vírust, mekkora a vírusterhük, és fertőzhetnek-e más embereket? Ez a vizsgálat rendkívül munkaigényes és drága. A BioNTech ilyen vizsgálatot nem folytatott, de tervezi az egészségügyi dolgozóknál. A MODERNA és az AstraZeneca végzett ilyen megfigyeléseket. A MODERNA ígéri, hogy ezeket közzé is teszi. (NEJM: Baden et al., 2020).

Az AstraZeneca a páciensek egy kis részénél arra jutott, hogy aszimptomatikus fertőzések ritkábban voltak, mint a placebó-csoportnál. (The Lancet: Voysey et al., 2020).

Sok vakcinakutató úgy véli, az oltásokkal száz százalékban nem akadályozhatók meg a fertőzések. Mégis sokat segítenek a betegség enyhítésénél és gyorsabb átfutásában, a nyálkahártyán kevesebb a vírus. (Florian Krammer, Professor für Impfstoffforschung an der Icahn School of Medicine in New York). Hasonlóan véli Klaus Cichutek, Präsident des Paul-Ehrlich-Instituts, valamint Leif Erik Sander, Berliner Charité.

Thomas Mertens, virológus és a Ständiger Impfkommission (Stiko) vezetője: „A fontos kérdés, hogy a beoltott megfertőzhető marad-e, és ő maga tovább fertőzhet-e, még nem tisztázott.” Azonban úgy véli, hogy a beoltott nagy valószínűséggel már nem lehet kovidos. Kézenfekvő, hogy a beoltott kevesebb vírust választ ki és azt is rövidebb ideig. Friedemann Weber még derűlátóbb: Sok élővakcina bizonyos steril immunitást vált ki. Hasonlóan az RNA-vakcinák is széles immunitásreakciót generálnak, vagyis T-sejtek és antitestek képződését serkentik. Ő is óvatosan optimista, hogy az oltás nemcsak a betegséget, hanem a továbbfertőzést is megakadályozza. Ezt a lakosság tömeges beoltása után lehet majd látni.

4. A nyájimmunitáshoz hány embert kell beoltani?

Ha elegendő ember immúnis a covid-19-re, vége a pandémiának. Ezt a reményt kelti a nyájimmunitás. Ekkor már a lakosság akkora része ellenálló, hogy a fertőzésláncok újból és újból megszakadnak és a vírus továbbterjedéséhez nem talál elég gazdát. Elméletileg így azok is védve lesznek, akik nem is érintkeztek a vírussal és beoltva sincsenek.

A nyájimmunitáshoz általában 60-70% népesség-immunitás szükséges. Ez a járvány terjedési gyorsaságától függ, erre a becslést az epidemiológusok egy ökölszabály szerint adják meg. (Nature Reviews Immunology: Fontanet / Cauchemez, 2020 & Clinical Infectious Diseases: Fine et al., 2011).
Egyszerűsítve: Minél gyorsabban terjed a fertőzés, annál több ember kell, hogy immúnis legyen. A sars-cov-2 esetében gyakran az ún. R0 értéket adják meg. Ez az alapreprodukciós szám, ahány embert átlagban egy kovidos megfertőz. Ebből a számból egy képlettel kiszámítható egy specifikus kórokozó küszöbértéke. A kanyarónál ez 18 is lehet, ezért itt az ideális átoltottság 95% kell, hogy legyen. Ha R = 3, akkor a küszöbérték 67% körül lesz, tehát a népesség kétharmada.

pI = 1 – 1 / R0

pI – nyájimmunitás-küszöb
R0 – alapreprodukciós-szám

Ha az R0-becslést behelyettesítjük, megkapjuk azt a lakossághányadot, amely immúnis kell, hogy legyen. A képlet módosítható, pl. a vakcinák hatékonyságát is be lehet vonni.(Nature Reviews Immunology: Fontanet / Cauchemez, 2020 & Clinical Infectious Diseases: Fine et al., 2011)

Tehát ha kétharmad be lesz oltva, biztonságban leszünk?
Nem föltétlen. Ez csak akkor lenne elegendő, ha a vakcina minden további fertőzést megakadályozna. „Ha a vakcinák a további fertőzést nem akadályozzák meg, nem lesz nyájimmunitás.” (Adam Kucharski, mathematischer Epidemiologe an der London School of Hygiene and Tropical Medicine.) Ez ma még nem ismert. Ha a küszöbérték kiszámításánál a kedvezőtlenebb esetet veszik figyelembe, a 2/3-nál magasabb immunitás szükséges. Ha nagyon sok embert is beoltanak, a járvány nem áll le, csak lassabban terjed, mert ismételten immúnisokba ütközik. Továbbá még az sem ismert, meddig tart ki az immunitás. Lehetséges ugyanis, hogy ez bizonyos idő után elveszthető.

Ehhez hozzájön, hogy a megadott képlet csak egy irányértékhez vezet, mely járványkitöréskor irányadóként szolgálhat. Ez semmiképp egy fix küszöbérték, politikai döntések igazolására. A koviddal és az oltással kapcsolatban még sok minden bizonytalan. Elképzelhető, hogy a vírus sokkal gyorsabban terjed, mint kezdetben föltételezték. (Marc Lipsitch, Harvard T. H. Chan School of Public Health, 2020 dec.). Előfordulhat, hogy a vírus tovább fejlődhet és még fertőzőbb lesz. Ez tovább befolyásolhatja a nyájimmunitást.

Mi következik mindebből?

Épp most kezd a vírus sprintelni, úgy, hogy mutálódik. A „B 1.1.7” variáns lényegesebben gyorsabban terjedhet, mint az eddigi variánsok. A Neil Ferguson-kutatócsoport, Imperial College in London, számításai szerint a 44.-50. héten Angliában a reprodukciós szám 0,38 cal 0,68-ra kúszott föl (Volz et al., 2020, PDF). Ez az érték, minden további nélkül, nem vihető át más országokra, de ha az új variáns Németországban is elterjedne, ez megnehezítené a nyájimmunitás elérését átoltással. Így vagy úgy, még sok idő kell, hogy Németországban elegendő immúnis lakos legyen. Ez attól is függ, hányan hajlandók magukat beoltatni. Minden egyes személy, aki fölveszi a vakcinát, segít a járvány leállításában.

5. Mért szükséges kétszeri beoltás?

A BioNTech/Pfizer ajánlata, hogy legkésőbb 21 nap után egy második oltás következzen. A MODERNA-nál és az AstraZeneca-nál 28 nap javallott. Az első oltás után a testnek időre van szüksége, hogy elegendő antitestet termeljen. A teljes védettség csak a 2. oltás után alakul ki.

Az UK egy döntése vitatottá vált: Hogy a kevés vakcinát gyorsabban, többen is megkapják, a második oltást 12 héttel elhalasztják a rizikócsoportokban. Az elgondolás: Átmenetileg kisebb védettség az egyes személyeknek, de ezt többen megkapják. Németország is így döntsön? A szakemberek hajlanak erre. A Charité-infektológus, Leif Erik Sander: „A BioNTech és a MODERNA mRNA-vakciáinál, szerintem, a 2. oltás halasztása elfogadható, ui. az első oltás után 10 nappal magas védelem áll be.”

A két mRNA-oltóanyagnál a védőhatás 10-12 nap után alakul ki. A probléma, senki sem tudja, hogy ez meddig tart ki. Hosszabb időtartamról nincs információ. Az US-National Institute of Allergy and Infectious Diseases (Anthony Fauci) bejelentette, nem követi az angol példát. Az EU ema is kritikusan áll a halasztáshoz és javasolja, hogy 42 napon belül történjen a 2. oltás. Csak ekkor szavatolható a maximális védőhatás. A WHO is visszafogott. Alejandro Cravioto, a Strategischer Beirats für Immunisierungsfragen (SAGE) elnöke, a halasztást csak rendkívüli esetekben tartja vállalhatónak. Ideális esetben azonban a 21-28 nap betartandó. Isabella Eckerle, Zentrum für neu auftretende Viruskrankheiten in Genf, szerint virológiai szempontból hátrányos lehet, hogy a késleltetés idején a vírus tovább mutálódhat. A Deutsche Gesellschaft für Immunologie úgy tartja, hogy 60 nap rugalmasság megengedhető – de kísérő vizsgálatokat kell eszközölni, hogy kiderüljön, a halasztás mennyire befolyásolja a vakcina hatékonyságát.

Florian Krammer (New Yorker Icahn School of Medicine) hasonlóan látja. Nem biztos, hogy a 12 hét a második oltáshoz problémás lenne, de ezt az időt, amennyire csak lehet, le kell rövidíteni. A második adag valószínűleg a hosszantartó, erős immunitáshoz szükséges. Az antitestek érését is ösztönzi, így ezek az új vírusvariánsok ellen is hatásosabbak lesznek.

A tudomány és a politika dilemma előtt áll. Az a veszély, hogy új vírusmutációk keringhetnek a beoltatlan lakosság körében. Az új és fertőzőbb B 1.1.7 Németországot is fenyegeti. Ezért olyan fontos az átoltással gyorsan haladni. A kevés vakcinát ma már jobban ki lehet használni, ha sok embert oltanak be vele. Bár egy ampulla hivatalosan 5 oltásra javallott, de az orvosok és az egészségügyi miniszter is azt mondja, precíz adagolásnál, 6 oltás is kihozható egy üvegcséből. Ez 20%-kal több. Ki kell használni ezt a lehetőséget. Az EU-ema-nál már van egy kérvény, hogy ez bekerüljön az engedélybe.

6. Mi változik azoknál, akik már kaptak védőoltást?

A maszkot elhagyni, barátokkal, családdal találkozni, őket átölelni, visszatérni a munkahelyre – ez a kívánság, a normalitáshoz való visszatérés, egyre erősödik. De a sok beoltott ellenére nem jelenti azt, hogy direkt visszatérhetünk 2019-es életünkhöz. A vakcinák nem adnak perfekt védelmet. Azt sem tudjuk, meddig tart a védőoltás és a beoltottak is fertőzhetnek-e? A járvány leállításában az oltás mégis fontos lépés. Különösen az orvosok és az ápolók számára, akik a legnagyobb kockázatot vállalják és ezért is ők az első beoltottak. Idősek és más, nagy kockázatúak számára is életbevágó a vakcina, hisz intenzív osztályra kerülhetnek és meg is halhatnak.

Minden egyes oltással közelebb kerülünk a normalitáshoz. Ám míg az oltások nyomán a fertőzésszámokban és a kórházi helyzetben látható hatás mutatkozik, hetek és hónapok telnek el. Ezért számít továbbra is a szolidaritás.

DIE ZEIT online, 6. 1. 2021
Mit Impfungen zurück zur Normalität