+ Irodalom

Bereményi Géza elmondja, miért áll le az önéletrajzzal 25 éves kornál – Az Élet és Irodalom 2020/51-52. számából

élet és irodalom

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„Elérkezett az ideje, hogy mindent pontosan megírjak”

Bereményi Gézával beszélget Károlyi Csaba

„Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajza az idei év egyik legnagyobb irodalmi eseménye. Már készül a második rész, amelyben az író a 18-25 éves önmagára emlékezik majd. Tovább nem akar menni, most megindokolja, miért. Vajon nem okozott-e számára gondot, hogy életének eseményeit már sokszor feldolgozta dalszövegekben, filmekben, drámákban és szépprózában is? Miért távolodott el az irodalomtól, és miért tért vissza hozzá? Milyen viszonyban volt Mészöly Miklóssal, Mándy Ivánnal, Bódy Gáborral és Ajtony Árpáddal? Ki volt valójában Vadnai Bébi, és miért olyan fontos a személye a szerző számára?  Miért büszke ma járványügyi szempontból a Jézus újságot olvas című novellájára? Mit jelent az életműnek az a kulcsmondata, hogy „Jó, hát akkor itt fogunk élni”? És az Apa kalapja című dalban most akkor hogyan van ez a sor: „az ötvenes évek szűrt levegője” vagy „az ötvenes évek szűk levegője”? Ezekről a kérdésekről is szót ejtettünk. Bereményi Géza önéletrajzáról lapunkban Bárány Tibor írt kritikát (ÉS, 2020/12., március 20.), majd erről szólt az ÉS-kvartett 83. beszélgetése (ÉS, 2020/23., június 5.).”

FEUILLETON

Keresztes Balázs Négy Fal Között című esszéje arra keres választ, miért olvassunk Shakespeare-t.

„Idén áprilisban a világjárvány következtében elrendelt karantén alatt YouTube-csatornát indítottam Négy Fal Között címmel, amely egyfajta online olvasókörként működve Shakespeare tíz leghíresebb drámáján vezeti végig az érdeklődőket. Az év elején nehezen tudtam volna ennél abszurdabb szcenáriót elképzelni, de 2020 sok váratlan fordulatot tartogatott. Az eredetileg öt hétre tervezett projekt végül szeptemberig húzódott, ezalatt az alábbi drámákról készült videó: Rómeó és Júlia, Othello, Szentivánéji álom, Antonius és Kleopátra, A velencei kalmár, Hamlet, Vízkereszt, Macbeth, Lear király és A vihar. Az online videoplatformok és az irodalomról való beszéd problematikus, kiforratlan viszonyáról sokat lehetne beszélni, ahogy arról is, hogy miért és mit remélve vág bele az ember egy hasonló „közérdekű” vállalkozásba, de mindenki jobban jár, ha az okfejtést az irodalomra korlátozzuk. Azokhoz az okokhoz ugyanis, hogy miért pont Shakespeare-t olvassunk, és miért pont róla beszéljek, az öt hónap alatt sokkal közelebb jutottam, mint ahhoz, hogy miért éppen ebben a formában teszem ezt. Íme tehát néhány ok, hogy a világirodalom legnagyobb szerzőjeként – karantén ide vagy oda – miért érdemes ma is olvasnunk William Shakespeare-t.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csehy Zoltán Lagúnákban a kultúrmassza címmel írt kritikát Bánki Éva Telihold Velencében című regényéről.

„Itáliában élni sokak számára azt jelenti: múzeumban (vagy kincstárban) élni. Még a kórház is az, még a mosogató is archaikus márvány, a város Bánki olvasatában történelmi értelemben a „mindent túlszabályozó öreg férfiak” kitárt törvénykönyve, s nem egyszer enged bepillantást a közgazdasági, közigazgatási, politikai világ szabályrendszerébe, vág csapást e létezés paragrafuserdejében. A múzeumban minden a régiség jogán szerez érvényt magának, nem csoda, hogy a futurizmus egyik ellenségét épp ebben a városban találta meg.  A futurista hagyományellenesség kiáltványában két központi kategória szerepel: az édes és a sza…ros. Velence természetesen a sza…ros kategóriába tartozik, Giullaume Apollinaire nyilván boldogan írja alá a „tanúsítványt”. Bánki Éva Velence-könyvében  Velence sokszor túlcukrozott meseország, Eszter (sokszor ironikusnak ható) terminusával élve „pazarissimo”, de ez az édes nem a futuristák édese, sokkal jobban inklinál a másik minősítés felé, de azt még a legszélsőségesebb esetekben sem érdemli ki.”

VERS

Az évet záró szám versrovatában Babiczky Tibor, Bertók László, Deres Kornélia, Falcsik Mari, Gerevich András, Gergely Ágnes, Hevesi Judit, Kántor Péter, Krusovszky Dénes, Markó Béla, Marno János, Nádasdy Ádám, Nagy Márta Júlia, Schein Gábor, Simon Bettina, Simon Márton, Szabó T. Anna, Szijj Ferenc, Szolcsányi Ákos, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Turi Tímea, Villányi László, Visky András, Vörös István és Zalán Tibor versei olvashatók. Ebből a válogatásból, amely minden évben amolyan visszatekintés az Élet és Irodalomban abban az évben megjelent versekre, egyúttal tiszteletadás a rovatban az év folyamán szerepelt költők előtt, ezen a helyen Takács Zsuzsa versét emeljük ki, és ajánljuk vele a teljes összeállítást az olvasók figyelmébe.

A gépies fiúk

Mihelyt az utcára kilépett, látta, hogy eltévedt,
nem ki-, valójában befelé lép, önmagában bolyong
kiutat keresve. Kezében ott a papír reklámtáska,
a cipőbolt ajándéka, az előző napon vásárolt
gyászfekete körömcipővel. Azt szerette volna gyászpirosra
cserélni, de nem találta a cipőboltot.

Átrendezték az utcát, állapította meg: ez már a jövő.
A posta, a pékség, az orvosi rendelő bezárt.
Lőtér került a játszótér helyére. A szavak eszüket
veszítve föl-le rohangáltak a tarlott bokrok ágai közt.
Istenem, pedig mennyire szerette a szavakat!
Könyvek, írta nemrég, öletekbe hajtom a fejemet.

A gépies fiúk, a fölsorakozott szakasz zárt
alakzatban állt az egykori játszótéren.
Az agyaggalambok szárnya elsötétítette az eget.
Az agyagbábúk ajkukon végső csörömpöléssel
hanyatlottak el minden pillanatban.
Lövések zaja szűrődött át a zavaros múltból.

A szintetikus fű ott serkent a szintetikus napban.
Ez már a jövő, állapította meg, mikor az utcára
kilépett, és látnia kellett, hogy nincs kiút.
Legyünk pontosak, figyelmeztette magát,
legyünk sírig hű krónikások, s fölírta az első
mondatot: megy minden, mint a karikacsapás.

PRÓZA

Balázs Attila, Bán Zsófia, Beck Zoltán, Cserna Szabó András, Darvasi László,

Dragomán György, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy János, Kiss Ottó, Kiss Tibor Noé, Keresztury Tibor, Kollár-Klemecz László, Márton László,

Mán-Várhegyi Réka és Szilasi László prózája.

Részlet Bán Zsófia Merülőforraló című írásából:

“Volt még benne fürdőruha, bikini, bikini, bikini, törölköző, és amikor ő törölköz, a szőke karpihéin megcsillan a nap, ő szőke ő, én meg barna ő. Aztán volt még benne bolgár bédekker, egy bolgár bédekker magyarul. Svájcibicska apától, mindig legyen nálad svájcibicska, kés, villa, olló, dugóhúzó, reszelőcske, gombocska, minden, ami neszeszer egy ilyen vidám kempingútra, gumipapucs, flipflop, flipflop, klaffog a kereke, napolaj, ragtapasz, mondd utánam, rak tapasz, ha csurog a vér, rak, ha nyílik a seb, rak, ha hullanak a könnyek, ha fáj, rak, rak, rak, legyen rá tapasz, de ha nincs – legyen! –, de ha nem ragad, ha homok kerül alá, ha homok kerül a gépezetbe, hát akkor meg kell napolajozni, csillagom.”

Részlet Cserna-Szabó András Végül (siralomének) című írásából:

„Aztán elindultunk a temetkezési vállalkozóhoz. mit tész türvéntelen Ő azt mondta, ha két urnát veszek, akkor nagy kedvezményt ad. mért hol bíüntelen És hát bocsánat, de azért már az édesapja se fiatal, jobb erre is gondolni, mondta. fugvá, husztuzvá Apám kiment az autóba cigizni. üklelvé, këtvé Kifizettünk mindent, aztán hazafelé indultunk ebédelni. ülüd A kocsiban jutott eszembe, elfelejtettem, mit mondott anyám végül. kegyüggyetük Pedig reggel még az eszemben volt. ne légy kegyülm mogomnok Még gondoltam is rá, hogy leírom valami cetlire. ovogy hȧlál kináȧl De aztán úgy voltam vele, hogy nem írom le, mert ezt nem lehet elfelejteni. ȧnyát ézës fiáȧl Az ember nem felejti el az anyja utolsó szavait. ëgyembelű üllyétük Aztán persze elfelejtettem. volék sirolm-tudotlon Három éve töröm a fejem, vajon mit mondott anyám végül. sirolmol sepedëk Például este az ágyban elalvás előtt.”

Részlet Keresztury Tibor Hűlt helyem című írásából:

„Ekkor hányhatott a bárszék alá, mit csinálsz, ordított Pistára, aki egy felmosófával a lábánál matatott, az nem por, az az édesanyám, te barom! A pultos megértően bólintott a taccs felmosása közben, aha, mondta, ezt nem tudtam, ne haragudj. Ennyi együttérzéstől a hősöm teljesen elérzékenyült. Ne sértsél meg, drága ember, igyál velem egy ampulla Stroh-rumot. Neked se hiányzik már. Ne bántsál meg, boríts nekem akkor egy utolsót, tudod, meghalt az édesanyám. Knock out. Filmszakadás. A harmadik menetben kiütéssel nyert a Stroh Rum. Lefordult a bárszékről, de szerencsére talpra érkezett. Félig futva átgázolt az önmagában gyönyörködő, meg nem értett blues-énekesen, és a küszöbben megbotolva lendületből kizuhant a Rózsaszín Párduc nyitott ajtaján.”

TÁNC

Fuchs Lívia A diótörő recepcióját követi végig napjainkig.

„Kétségtelen, hogy az átdolgozások zöme kritikátlanul örökíti tovább azt az etnocentrista nézőpontot, amelyet a balett a XIX. századtól örökölt: a feketére mázolt, óriási szájú és szögletes-tág mozgású négert, az erotikus hastáncot járó, kéjtárgyra emlékeztető arab táncosnőt, az ujjait égnek fordító, pipiskedve ugráló és egyre csak hajlongó kínait. Ezekben a zárt számokban a blackface és yellowface gyakorlatának reflektálatlan továbbélése azért is hagy keserű szájízt, mert egyébként a balett szinte minden elemét és pillanatát átformálták már. A koreográfusok zöme azonban ma sem talál semmi kivetnivalót ebben az idejétmúlt sztereotipizálásban, s nyilván a nézők sem, különben nem kapkodnák el évről évre a jegyeket.”

SZÍNHÁZ

Herczog Noémi laudációt írt az SZFE hallgatóihoz.

„Amikor a hallgatók megalapították a Titkos Egyetemet – a Tanköztársaságot –, akkor ez a fórum, a fikció lett a valóság. Mert amit még mindig kerget a kormány által kirendelt állami egyetemfoglalók hada, az már nem igazi egyetem: csak az avatatlan szem számára tűnhet annak. Igaziak a falai, nincs azonban benne élet. Az autonómiával együtt odaveszett az identitása. Az igazi egyetem most a Tanköztársaság: fizikai és időbeli határok nélküli, imaginárius iskola. Az évek óta folytatott törekvés pedig, hogy megvalósuljon az együttműködés az egyetem különböző szakjai között, végre sosem volt intenzitással állt össze ebben az elképzelt, összművészeti térben.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top