+ művészet & politika

Miért lehetnek nyitva a plázák, ha a mozikat, színházakat be kellett zárni?

Hidegzuhanyként érte a francia kulturális életet, hogy az általános karantén jövő keddi feloldása ellenére a kulturális intézmények még legalább három hétig nem nyithatnak meg.

A halasztás oka, hogy bár Franciaországban folytatódik a járvány miatti korlátozások fokozatos feloldása, de az eredetileg tervezettnél lassabban, miután a napi esetszám egy hete stagnál.

Az általános karantén kedden véget ér, az indok nélküli lakhelyelhagyási tilalmat éjszakai kijárási tilalom váltja fel, de a kormány csütörtöki döntése értelmében a tervezettel ellentétben a kulturális intézmények (színházak, mozik, múzeumok, turistalátványosságok, állatparkok, szórakoztatóközpontok) kedden még nem nyithatnak ki, hanem leghamarabb három hét múlva.

A televíziókban és rádiókban médiában megszólaló producerek, igazgatók és művészek elítélték a szerintük kulturális eseményekkel szembeni “kettős mércét”, miután november 28. óta minden üzlet, így a bevásárlóközpontok is kinyithattak.

“Elképesztő! Semmilyen objektív indokot nem tudok mondani. Úgy tűnik, a kereskedelem fontosabb, mint a kultúra. Chantilly számára ez egy olyan tőrdöfés, amelyre nem volt szükségünk”

– mondta a francia hírügynökségnek  Christophe Tardieu, a Párizshoz közeli kastélymúzeum és park alelnöke.

“A bevásárlóközpontok miért nyithatnak meg, ha a múzeumok zárva maradnak, pedig nálunk a látogatás iránya előre meghatározott, és csak meghatározott számú ember léphet be?”.

Több ezer francia múzeum hetek óta készült szigorú járványügyi óvintézkedések mellett a december 15-i nyitásra. Már csak azért is lehetségesnek tartották a problémamentes újrakezdést, mert a külföldi turisták hiánya miatt ősszel sem volt tülekedés a tágas kiállítócsarnokokban.

Hasonló felháborodást váltott ki a kormány csütörtöki döntése a színházi világban, ahol először tavasszal álltak le az előadások, majd ősz elején szigorú óvintézkedések mellett (kötelező szájmaszk, a nézőtér 60 százalékos kihasználtsága) mellett csaknem két hónapra megkezdődött az évad, amelynek az október 30-án kihirdetett általános karantén vetett véget.

A párizsi Opera, amely a tavaszi karantént miatti lezárás után felújítási munkálatok miatt ősszel sem nyitott ki, december 15-én és 16-is is premierrel kezdte volna el az idei szezont.

“Ez a “stop and go” működés nagyon kimerítő, mert mindenki elveszti a kedvét, és szerintem ezt az, ami rövid távon a legveszélyesebb kár. A kedvvesztés. Ezt azt jelenti, hogy az emberek kimerültek, a technikai személyzet és a művészek is”

– mondta a francia hírügynökségnek Claire Dupont, a fiatal közönséget célzó Prémisses produceri iroda vezetője.

A kormány újabb támogatásokat ígért a kulturális élet szereplőinek, ahogy a vendéglátóhelyeknek is, amelyek legalább január 20-ig nem nyithatnak ki.

Az általános karantén feloldáshoz a kormány szerint eredetileg 5 ezerre kellett volna csökkennie a napi esetszámnak, és 2500-3000 közé a súlyos betegek számának. Ez utóbbi célt sikerült elérni, miután a pénteken kórházban ápolt 25 ezer fertőzött közül 2884-en voltak intenzív osztályon az előző napi 2949-hez képest.

(A november közepi tetőzéskor 33 ezer kórházi ápolt közül 4900-an voltan intenzív osztályon.)

A napi esetszám 60 ezren tetőzött október végén, és november végére fokozatosan 10 és 11 ezer közé csökkent. A múlt héten azonban megállt a csökkenés, és a napi átlag azóta is 10 ezer felett van, miközben a nyár folyamán napi 5 ezer volt az átlag.

Az elmúlt 24 órában 13 406 új estet tártak fel az előző napi 13 750 és a szerdai 14 595 után, az elhunytak száma pedig 306-tal 57 767-re emelkedett.

A pozitív tesztek aránya a tetőzéskor mért több mint 20 százalékról viszont 6,3 százalékra csökkent.

Venczel Katalin

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top