A Müpa 2005 óta ad otthont klasszikus és könnyűzenei koncerteknek, operaelőadásoknak és egyéb kulturális programoknak. Az utóbbi időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kapott a Müpa Home felület, melyen a közönség saját otthonából, online nézheti újra a koncerteket, a Müpa Home Live-on pedig élőben élvezheti a programokat. De vajon kik dolgoznak ezen nap mint nap, mi az a canopy és mire való, és miért tartja fontosnak az intézmény, hogy egyre több mozgóképes zenei tartalmat nyújtson a közönségnek? Kovács-Ender Krisztián rendezővel, a Müpa stúdió kreatív vezetőjével beszélgettünk.
– Mikor és hogyan kerültél a Müpa kreatív stúdiójához?
15 éve, az intézmény hivatalos indulása óta vagyok a Müpa munkatársa. Korábban rádióban és több tévécsatornánál dolgoztam rendezőként, szerkesztőként, de nem igazán találtam a helyem. Nem éreztem, hogy a hazai sajtóorgánumok előremutatóak lettek volna. Akkor jött a megkeresés a Müpától. Világviszonylatban is ritka volt, hogy egy kulturális intézmény rögtön indulásakor a Müpáéhoz hasonló stúdiót építsen. Kezdetben az volt a feladatunk, hogy a Müpában zajló programokat rögzítsük, archiváltuk, emellett promóciós anyagokat gyártottunk. Maga a helyszín is kifejezetten izgalmas volt, és nagyszerű szakembergárda jött össze. Érződött, hogy mindenki valami fantasztikusat szeretne létrehozni. A Müpa Stúdió jóval több, mint egy szimpla stúdió. Rengeteg kolléga összmunkájára kell ahhoz, hogy ezek a tartalmak létrejöhessenek, és ez az összjáték a Müpa sikerének egyik fontos kulcsa.
A cimbalom nagymesterei koncert a Müpában – fotó: Nagy Attila
– Hogyan változott az évek során a Müpa archívumának célja és jelentősége?
15 év alatt óriási átalakuláson ment keresztül a stúdió. 2008 körül elhatároztuk, hogy továbbgondoljuk az archívumot. Az intézmény alapító okirata értelmében a stúdió feladata az archiválás volt, nem gyárthattunk önálló tartalmat a piacra. Az évek során látszott, hogy a Müpa több műfajban, egyre nívósabb művészeti eseményeknek ad otthont, ez pedig a mi munkánkra is pozitívan hatott. Mivel indulásakor a stúdió elsősorban archiválásra szakosodott, nagy technikai fejlesztésekre volt szükség, hogy önálló tartalmakat is gyárthassunk. Szerencsére a fejlesztések megvalósultak, a tevékenységi körünk pedig kiszélesedett. Szinte nincs olyan audiovizuális műfaj, melyben ne dolgoznánk. Alaptevékenységünk koncertfelvételek gyártása, de készítünk élő közvetítéseket hazai és külföldi tévécsatornáknak, podcastokat, promóciós anyagokat, vetítéseket előadásokhoz. A legtöbb kolléga hosszú évek óta együtt dolgozik, ez nagy szakmai tőke, igyekszünk okosan kihasználni, és vigyázni rá.
– Mikor, hogyan jött az igény a Müpa Home elindítására, amiben a régebbi felvételek mellett online közvetítések is találhatók?
A Müpa egy picit a piac előtt megfogalmazta ezt az igényt, és folyamatosan fejlesztettük és fejlesztjük a formátumot. Régóta valljuk, hogy fontos közreadni tartalmainkat, de ennek jogi és technikai nehézségei is voltak. Nem olyan egyszerű, hogy ha sok tartalmat készítünk, mindet közre is adhatjuk. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar 2010-es koncertje volt az első, amit saját felületünkön élőben, online közvetítettünk. Azóta gondozzuk ezt a formát, a Müpa home live-ot, ami most ér a csúcsra. A Müpa home most válik majd nagyon izgalmassá. A jogi intézkedésnek, szervezésnek és rengeteg elkészült felvételnek köszönhetően óriási tartalmi bázis született. Streamelni a saját honlapunkon keresztül tudunk a legjobb minőségben, ezért az a Müpa Home elődleges felülete, a második a Youtube-csatornánk. A visszajelzések szerint óriási az érdeklődés az online koncertközvetítéseink iránt, melyeknél ügyelünk rá, hogy a hangminőség is a lehető legjobb legyen.
– Mi alapján dől el, hogy melyik programról készül élő közvetítés vagy felvétel?
Ez egy bonyolult mátrix, amelyet a saját felületeink, a partnereink felületei, az alap nézői igények, és a Müpa kulturális missziója határoz meg. Az élő közvetítéseknél nem feltétlenül célunk azt a tartalomstratégiát követni, amit az elsősorban nézettségorientált kereskedelmi csatornák követnek. Természetesen fontosnak tartjuk a nézettséget, de emellett a pályájuk elején járó, kevésbé a fősodorban lévő előadókat, műfajokat is szeretnénk bemutatni, akiknek/amelyeknek lehet, hogy kisebb, de legalább olyan erős a nézői bázisa, mint egy világszinten ismert sztárnak.
– Átlagosan hányan dolgoznak a felvételeken és milyen szakembergárda szükséges ehhez?
A Müpa stúdió az intézmény méretéhez és a programkínálathoz képest nem nagy. Összesen tizennyolcan dolgozunk a stúdióban. Az állandó munkatársak mellett vannak szerződéses partnereink, külsős kollégáink is. A koncertfelvételeknél jelenleg maximum tíz kamerával tudunk dolgozni. Ilyenkor a látható operatőrökön túl rendező, rendező asszisztens, zenei rendező, hangmérnök, képmérnök is dolgozik, és természetesen szerkesztők, illetve a grafikai és animációs elemeket gyártó kollégák.
fotó: Posztós János
– A Müpa hangversenyterme felett egy negyvenkét tonnás hangvető található, ami a hangok visszaverődését biztosítja a jobb akusztika érdekében. Milyen szerepet kap a koncertek rögzítésekor?
A hangvető, vagy ahogy hívjuk, canopy a hangversenyterem egyik leglátványosabb eleme. Segítségével változtatni lehet a terem akusztikáján. Máshogy állítják be a hangvetőt, amikor egy szimfonikus zenekar játszik, és más beállításokra van szükség, amikor egy kamarazenekar ad koncertet. A hangzáson túl a világítás és látvány szempontjából is van jelentősége számunkra, ugyanis rengeteg lámpa található benne. Előfordul, hogy magát a hangvetőt is megvilágítjuk, és látványelemként funkcionál.
– A járvány miatt az idei évben sokszor üres nézőtér előtt adtak koncertet a Müpa fellépői. A felvételen nem mutat jól, ha üresek a széksorok, és valószínűleg a zenészek számára is furcsa lehet, ha nincs közönség. Technikailag hogyan tudjátok ezt megoldani?
Először idén nyáron, a Müpa autósmozi programsorozatánál találkoztunk ezzel a kihívással. A Fesztivál Színházban üres nézőtér előtt játszottak a zenekarok, mi pedig élőben közvetítettük a Müpa melletti parkolóban telepített ledfalra. Abból a gondolatból indultunk ki, hogy nem üres koncertteremmel van dolgunk, hanem műteremmel, amit a lehető legtöbb tartalommal kell feltölteni. Így már nem tűnt olyan rémisztőnek a helyzet. Sok együttesnek hosszú idő után az volt az első koncertje a koronavírus első hullámát követően, és természetesen izgultak. Úgy tudtunk ezen valamelyest segíteni, hogy a Fesztivál Színház lesötétített nézőtere fölé belógattunk lámpákat, így nem egy üres vagy sötét teremnek, hanem egy „térnek” játszottak. Amióta a járvány miatt nincs közönség, próbáljuk azt sugározni a zenekarok felé, hogy a koncertek felvételénél más lehetőségeink vannak, amelyeket érdemes most kihasználni. Például ha tele van nézővel a Müpa hangversenyterme, nem állíthatunk be egy operatőrt kamerával a színpad közepére, mert sokat kitakar a nézőnek, most viszont olyan plánozási megoldásokat valósíthatunk meg, amiket korábban nem.
fotó: Pályi Zsófia
– Milyenek a visszajelzések a nézők részéről?
Nagyon szeretik az élő közvetítéseinket. Rendkívül lojális és nyitott közönségünk van, akik megosztják velünk a véleményüket az adott programokkal kapcsolatban. Érezzük, hogy éhesek a minőségi és jó tartalomra, az külön öröm, hogy azt is jelzik, hogy megbecsülik a munkánkat. Sokat gondolkozunk rajta, hogyan tudnánk erősíteni ezt a kapcsolatot.
– Mi lehet a Müpa Home jövője?
Folyamatos tartalmi, és technikai fejlesztés. A sok műfaj, a különböző előadók és a dinamikusan változó nézői-hallgatói igények megkövetelik, hogy nyitott szemmel járjunk. A mozgóképkészítés rengeteg önálló formát ölel fel, mi igyekszünk, amiből csak lehet, összeszedni és felhasználni azt az esszenciát, amitől egyedi és több lesz a Müpának ez a tartalmi szolgáltató ágazata. Egyre több nézőt érünk el itthon és külföldön, akikkel szeretnénk több szálon működő kapcsolatot fenntartani. Csak azért fogalmazok kicsit ködösen, mert hamarosan ismét konkrét példát mutatunk. Remélem, szeretni fogják.
