Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában – derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a régi Homo fajok nem voltak képesek túlélni az intenzív klímaváltozást az olyan technológiai újítások, mint a tűzhasználat, a kifinomult kőeszközök, az összetett szociális hálózatok kialakulása, a neandervölgyiek esetében a ragasztott lándzsahegyek, a testreszabott ruházat és a Homo sapiensszel való kulturális, valamint genetikai keveredés ellenére sem”
– mondta Pasquale Raia, az olaszországi Nápolyi II. Frigyes Egyetem munkatársa.
„Keményen próbálkoztak ugyan, felkutatták az elérhető legmelegebb helyeket, ahogy az éghajlat egyre hidegebbé vált, ám végül ez nem volt elegendő a túléléshez”
– idézte a szakembert a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A Homo fajok, köztük a H. habilis, a H. ergaster, a H. erectus, a H. heidelbergensis, a H. neanderthalensis, valamint a H. sapiens (másik alfaja) kihalásának vizsgálatához a kutatók az elmúlt ötmillió évre vonatkozó éghajlati modellt és egy régészeti adatbázist ötvözve vizsgálták meg, hogy az egyes Homo fajok számára melyek voltak a legkedvezőbb éghajlati feltételek és, hogy miként reagáltak a klíma megváltozására.
A tanulmány szerint három Homo faj, a felegyenesedett, a heidelbergi és a neandervölgyi ember számára pontosan a kihalásuk előtt váltak szélsőségessé az éghajlati viszonyok.
Ezzel párhuzamosan a globális éghajlatban is hirtelen, kedvezőtlen változások mentek végbe. A neandervölgyiek helyzetét valószínűleg a mai, modern emberrel való versengés is nehezítette.
Raia szerint az eredmények egyfajta figyelmeztetésként szolgálhatnak a jelenleg példátlan klímaváltozással szembenéző emberiség számára.
