+ Zene

Hat zeneszerzőnő mutatja be legújabb műveit a Belvárosi Plébániatemplomban és a Három Hollóban

Fischer Annie világhírű zongoraművész emlékére rendeznek kétrészes koncertet 2020. október 16-án a Belvárosi Plébániatemplomban, majd a Három Hollóban.

fotó: Hrotkó Bálint

Fischer Annie világhírű zongoraművész emlékére rendeznek kétrészes koncertet 2020. október 16-án a Belvárosi Plébániatemplomban, majd a Három Hollóban, amelyen hat női zeneszerző munkái csendülnek fel. Az első rész csupa ősbemutatót tartogat a nagyközönség számára, míg a másodikban új és régebbi darabok egyaránt hallhatók, többek között a Fischer Annie Ösztöndíj 2020-as nyerteseinek közreműködésével. A házigazda, a zenetörténész Mona Dániel a műsorszámok között érdekes információkkal hozza közelebb hozzánk a műveket és Fischer Annie-t. Addig is, amíg eljön a koncert napja, íme néhány apróság a zeneszerzőkről:

Tarr Bernadett pszichológiai utazása

A művészcsaládból származó Tarr Bernadett kiskorától fogva járt színházba és színjátszó foglalkozásokra, és már akkor is izgatta az a folyamat, a rengeteg apró elem, amelynek együttállásából színházi előadás születik. Gyerekkori zongora-, ének- és zeneelmélet-tanulmányaihoz fiatal felnőttként tért vissza, amikor felvették a Zeneakadémia zeneszerzés szakára. Hamar világossá vált, hogy két szenvedélyének ötvözeteként az alkalmazott zeneszerzés az ő terepe: azóta is főleg színházba, filmre, reklámokhoz ír zenét, vagy táncelőadásokhoz, divatbemutatókhoz kísérőzenét. Ahogy pár éve a Papagenónak nyilatkozta:

“Nem a saját hang keresése volt a fő cél. Sokkal inkább az, hogy egy jelenetet mennyire segíthet vagy akadályozhat a zene, milyen többletet tud adni. (…) Ami engem egy munkában a leginkább érdekel, az az, hogy a rendező gondolatát hogyan fogalmazzam meg egy más médiumon keresztül. Izgalmas játék ez, egyfajta pszichológiai utazás.”

Varga Abigél, aki csendből teremt

Vele ellentétben Varga Abigél éppen azon dolgozik, hogy megtalálja a saját hangját. Ő tizenöt évesen, egy klasszikus zenei koncertélmény után jött rá, hogy hivatásszerűen is szeretne foglalkozni a zenével, de már akkor érezte, hogy nem feltétlenül maga az előadóművészet az ő útja. Így került később a zeneszerzés szakra, ahol 2018-ban bachelordiplomát szerzett, többek között egy Ágnes asszony-feldolgozással, ami a diplomamunkája volt. De írt már Petőfi-versre is zenét, a koncerten pedig többek között egy Hugo Wolf-versfeldolgozást is hallhatunk tőle. Egy interjúban elmondta, hogy a zeneszerzéshez nagyon fontos számára a nyugalom és a csend; leginkább reggel dolgozik, de ha egy projekt nagyon foglalkoztatja, akkor megesik, hogy pihenés vagy akár egy baráti beszélgetés alatt is a munkájára terelődnek a gondolatai. Ő fogalmazta meg saját korosztályáról azt is, amit a másik öt fiatal zeneszerző kapcsán is észrevehetünk: az egyéb művészeti ágak hatását a műveikben, ami a kortárs zeneszerzést különféle kalandos, összművészeti, multimediális irányokba tereli.

Várallyay Petra műfaji és hangszeres kavalkádja

“Valami nagyszerű történt”

írta a Fidelio műkritikusa 2020 februárjában, amikor Várallyay Petra szerzői estet adott a Zeneakadémia Solti-termében. A huszonnyolc éves lány elsődleges hangszere a hegedű volt – említett szerzői estjén is ezzel a hangszerrel mutatkozott be -, konzervatóriumi tanulmányait viszont jazz-zongora és jazz-zeneszerzés szakon végezte. Leginkább talán a Várallyay Petra Trio kapcsán ismerhetik a nevét, amelyben a basszusgitáros Betra Zalánnal és a dobos Szikora Balázzsal játszik, koncertezik és rögzít albumokat rengetegféle műfajban. Érdekes módon akkor alapította a zenekart, amikor egy éven át, kicsi kora óta először, nem tanult zenét intézményesített keretek között. Végül mégis visszatért a Zeneakadémiára, ahol jazz-zeneszerzés és klasszikus hegedű szakokon tanult, bejárva mind a komponálás, mind a zenélés lehető legszélesebb palettáját.

Persányi Zsófia az alkotói folyamat nyomában

A még csak huszonegy esztendős zeneszerző és zongoraművész útja a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumból vezetett a Zeneakadémiára, majd a Stuttgarti Zeneművészeti Egyetemre. A zongora előtt már jó párszor találkozhattunk vele például a Zuglói Filharmónia koncertjein vagy a Beethoven Budán Fesztivál keretein belül a Városházán, a hamarosan érkező koncerten pedig három művével mutatja meg nekünk másik, zeneszerzői oldalát. Már egy tavalyi nyilatkozatából kiderülhetett, hogy még a zongorajátékából is alaposan kihallatszik a komponista…

“Számomra a legfontosabb a darabbal való személyes kapcsolat kialakítása, és hogy minél többet megtudjak az alkotói folyamatról, a zeneszerző által használt elemek és zenei eszközök, gesztusok eredetéről. Ezek az információk legautentikusabban az elérhető vázlatokból és a hasonló időben keletkezett darabokból szerezhetők be. Bár a munkafolyamat első lépcsője nálam a kottából való kiindulás, fontos eleme a felkészülés későbbi fázisainak, hogy mások elképzelését is megvizsgálom az adott műről.”

Szászi Petra, aki Bukowskiról írt zenét

Persányi Zsófia kapcsán is fejtörést okozott, hogy a zeneszerzői munkásságáról még kevés alkalma nyílt (vagy kedve volt) nyilatkozni a sajtóban, mindez azonban még inkább igaz a még szintén nagyon fiatal, huszonhárom esztendős Szászi Petrára, akivel kapcsolatban konkrétan egyetlen olyan forrást sem leltem, ahol szavakba öntene bármit a műveiről vagy a komponistaéletről. Elérhető viszont a Facebook- és az Instagram-oldala, amelyeket átböngészve úgy éreztem magam, mintha csak egy ismerős ismerősére kerestem volna rá. Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem őt, azt mondanám: alter. Ezek után meg sem lepődtem, amikor megtaláltam a nevét több alternatív társulat színlapján, ahol zeneszerzőként működött közre. A koncerten Chignon and Cigarette illetve Here, Beyond the Chimneys című műveit hallhatjuk, de addig is érdemes belehallgatni a Youtube-on fellelhető munkákba. StageHive-oldaláról pedig az a kevésbé “alteros” infó is kiderül, hogy a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban, majd a Zeneakadémián végezte tanulmányait.

Mihalicza Csenge és a reneszánsz vidámságok

A koncert programját végigpörgetve minden bizonnyal megakad a szemünk ezen a címen: Mint találkozott Pantagruel egy limúziaival, ki frantzia anyanyelvét nyomorgatta. François Rabelais reneszánsz író szatirikus regénye, illetve annak Pantagruel nevű hőse (egy mitológiai óriás) Mihalicza Csengét ihlette meg, aki idén áprilisban harmadik helyezést ért el a Generace nemzetközi zeneszerzőversenyen a legfeljebb 21 éves szerzők kategóriájában. A koncert második részében további két darabot is hallhatunk tőle – a zenészek pedig bebizonyíthatják, hogy ők is legalább annyira “óriásiak” tudnak lenni, amilyen az első részben volt Pantagruel.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top