+ Irodalom

Mitől lesz szép egy gyerekkönyv? – beszélgetés a PesText kiállításáról

A hazánkban és a többi visegrádi országban megjelenő gyermekkönyvekről, valamint az azokban megjelenő illusztrációkról tartottak háttérbeszélgetést a PesText világirodalmi fesztivál keretében.

fotó: stepmotions.com

Milyen a jó könyvillusztráció és milyen viszonyban áll a szöveggel? Miben különbözik a lengyel gyermekirodalom a magyartól? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a PesText világirodalmi fesztiválon megrendezett háttérbeszélgetésen, mely a Négyszer szép – Válogatás a visegrádi országok legszebb kortárs illusztrált gyerekkönyveiből című kiállításhoz kapcsolódott.

A Petőfi Irodalmi Múzeum emeletén berendezett tárlaton a legszebben illusztrált cseh, lengyel, szlovák és magyar könyveket láthatjátok október 4-ig.

A kiállításon Csehországból a Baobab és Běžíliška, Lengyelországból a Dwie Siostry és Wytwórnia, Magyarországról a Csimota és Pagony, Szlovákiából az Egreš és Monokel kiadók könyvei szerepelnek. A szeptember 23-án az A38 Hajó kiállítóterében megrendezett beszélgetés első felében Révész Emese, a Négyszer szép tárlat egyik kurátora Grela Alexandra és Nagy Dia illusztrátorokkal beszélgetett.

Nagy Dia elmondta, a visegrádi országok gyerekkönyveinek illusztrációit nem ismeri annyira, amennyire szeretné, de a régi csehszlovák kötetek nagy hatással voltak rá, és komoly szerepük volt abban, hogy illusztrátor lett. Grela Alexandra Lengyelországban tanulta a szakmát a Krakkói Képzőművészeti Akadémián, ahol öt éven át képzik az illusztrátorokat. Nagy Dia a MOME grafika szakán végzett.

Az volt a nagy szerencsém, hogy akkor még ott tanított Pálfy György, aki nagyon erősen képviselte az illusztrációt az oktatás terén is. Rengeteg mindent megmutatott. A képzés része volt, hogy neveznünk kellett a Bolognai Gyerekkönyv Fesztivál illusztrációs versenyére fikció és szakillusztráció kategóriákban.

Mesélt a Babageometria című könyvsorozatáról is, mellyel egyszerre kívánta fejleszteni és szórakoztatni a legkisebb, 0-3 éves korosztályt.

Nagy Dia elmondta még: az illusztrációnak nem az a feladata, hogy leképezze a szöveget, hanem annak kiegészítéseként kell működnie.

Grela Alexandra mesélt a papírszínház műfajáról, melynek lényege, hogy a gyerekek papírra festett képeket néznek, a történet pedig akusztikusan jut el hozzájuk a mesélőn keresztül. Az alkotó számára kihívást jelent a műfaj, mivel erős kontrasztokkal kell dolgoznia.

Grela Alexandra és Nagy Dia a szeptember 23-ai háttérbeszélgetésen – fotó: stepmotions.com

Révész Emese a PesTexten látható kiállítás kapcsán arról érdeklődött, hogy milyen helyzetben van a magyar kortárs gyerekkönyvillusztráció. Nagy Dia szerint az elmúlt 10 évben rengeteget fejlődött a hazai gyerekkönyvpiac.

Vannak olyan igényes kiadók is, akik be mernek vállalni olyan könyveket, amik nem ordítanak le a könyvespolcról színességükkel és ízléstelenségükkel. Komoly ízlésformáló szerepük van. Nagy kitartásra lenne szükség a kiadók részéről. Ha nem adnak vacak könyveket a szülők és a gyerekek kezébe, akkor kénytelenek lesznek a minőségit választani.

A beszélgetés második felében Szekeres Nikoletta, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke beszélgetett Csányi Dórával (Csimota Kiadó), Kovács Eszterrel (Pagony Kiadó) és Peťovská Flórával (Csirimojó Kiadó). A moderátor először arról érdeklődött vendégeitől, hogy minek a hatására kezdtek el kitekinteni a külföldi könyvpiacra.

Csányi Dóra, a 2003-ban indult Csimota Könyvkiadó főszerkesztője először a francia és olasz gyerekkönyvpiacra figyelt fel, amiben az illusztrációk gazdagsága, minősége és a témaválasztás merészsége fogta meg. Szerette volna, ha Magyarországon is hasonló felfogású kötetek jelennek meg.

Peťovská Flóra, a 2018-ban alakult Csirimojó művészeti vezetője elmondta, kiadójuk először műfordítások kiadásával foglalkozott. Szerették volna megmutatni, hogy a Kisvakondon túl is van élet. A Csirimojónál a cseh vonal a legerősebb, de szlovák és lengyel könyvek kiadását is tervezik. Peťovská Flóra szerint a cseh gyerekirodalom jellemzője, hogy sokkal inkább felnőttként kezeli az olvasót, valamint bátran élnek a groteszk és az irónia eszközeivel, emellett az illusztrációk is merészebbek.

Peťovská Flóra az A38 Hajón megrendezett beszélgetésen – fotó: stepmotions.com

Kovács Eszter, a 2001-ben indult Pagony főszerkesztője elmondta, a kiadó leginkább magyar írókkal és illusztrátorokkal dolgozik együtt, de könyveik 40 százaléka külföldi fordítás. Kezdetben különösebb válogatás nélkül azokat a köteteket adták ki magyar nyelven, amik elnyerték tetszésüket a bolognai könyvvásáron. Később stratégiát váltottak, és főleg a holland, valamint a német gyerekirodalom került a fókuszukba. Kovács Eszter szerint a holland gyerekirodalomra is jellemző, hogy partnerként, felnőttként kezelik a gyerekeket, ezért is a Pagony jelmondata, hogy nagyra tarják a kicsiket.

Csányi Dóra szerint jót tesz a hazai gyerekkönyvpiacnak, ha minél több hozzájuk hasonló merész kiadó működik. Peťovská Flóra próbál nem könyvpiaci szempontok alapján dönteni, és reméli, hogy sokáig kitart még a kezdeti lelkesedésük. A Pagony inkább a biztosra megy, Kovács Eszter szerint kiadójuknál a személyes ízlésük mellett a piaci igényeket is figyelembe veszik, és csak a legritkább esetben vesznek igénybe támogatást.

Ezeket a könyveket a piacnak kell eltartania. A magyar piac mindössze 10 millió embert jelent, ami nagyon kevés. Szerintem a legtöbb gond ebből ered. Van egy réteg, aki szívesen fizet ezekért a könyvekért, de ez az ország egy fix százaléka. Lehet, hogy Franciaországban is ugyanez az arány, de mivel ott jóval többen élnek, ez óriási különbséget jelent egy kiadó költségvetésében. Valóban elértünk valamit 15 év alatt, egészen másképp néznek ki és másról szólnak a magyar gyerekkönyvek, mint 15 éve. Megyünk előre, csak kicsit lassan. Sajnos a magyar szülők szeretik burokban tartani a gyerekeket, de ezen próbálunk változtatni.

– mondta a Pagony főszerkesztője, aki szerint a szülőknek nem kellene megijednie attól, ha egy gyerekkönyv akár a halálról vagy a válásról szól.

Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesztője – fotó: stepmotions.com

A beszélgetés végén szóba került, hogy miért nincsenek nagyobb, album méretű képes gyerekkönyvek a magyar piacon. Mindhárom vendég egyetértett abban, hogy ennek elsősorban gazdasági okai vannak, és a magyar pályázati rendszer sem könnyíti meg a könyvkiadók dolgát.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top