+ Film

Szabó G. László: Megható volt, ahogy Menzel elbúcsúzott Törőcsik Maritól

Jirí Menzel nagy művész és nagyszerű ember volt, akitől rengeteget lehetett tanulni – mondta el hétfőn az Oscar-díjas filmrendező halálhírével kapcsolatban Szabó G. László, a Menzel pályafutását bemutató Trabanttal a Hiltonig című könyv szerzője.

“Tanultam az emberségéből, türelméből, odaadásából, a szakmai alázatából”

– méltatta a szombaton elhunyt rendezőt a Hevesi Sándor-díjas újságíró.

“Borzasztóan szerette Magyarországot, a magyar kultúrát, szerette a magyar művészeket. Rendezett egyebek mellett a Katona József Színházban, a Márta István által vezetett Új Színházban és a József Attila Színházban is. Sok művésszel állt valóban közeli kapcsolatban, de a legszorosabb kapcsolata Törőcsik Marival és Bán Jánossal volt. Jánossal azért, mert vele forgatta Az én kis falumat. Törőcsik Marival viszont soha nem dolgozott. Mindkettejüknek nagy vágya volt egy közös színházi munka, végül nem sikerült egyeztetni. Törőcsik Mari azonban mindig azt mondta, hogy neki két testvére volt a szakmában, az egyik Bara Margit, a másik Jirí Menzel”

– mesélte Szabó G. László.

Felidézte, hogy amikor tavaly ősszel lent járt Törőcsik Marinál Velemben, a színésznő kérésére felhívta Menzelt Prágában, és tolmácsolta kettejük beszélgetését. Megható volt hallani, ahogy a két művész elbúcsúzik egymástól.

Újságíróként körülbelül 30 éve dolgozott vele először, úgyhogy a 2011-ben megjelent Trabanttal a Hiltonig című könyvnek nagyon sok interjúelőzménye volt. Hálás riportalany volt.

“Sok sajtótájékoztatóján tolmácsoltam, és láttam, hogy mennyi türelemmel, odaadással képes válaszolni a sokadszorra feltett kérdésekre is. Soha senkit nem siettetett, mindenkihez emberként viszonyult, ezt szerettem és tiszteltem benne a legjobban”

– emlékezett.

“Ritkán fordul elő, hogy az ember olyan nagy művésszel találkozik, aki emberként is nagy tud lenni. Jirí Menzel nagy ember volt. Ez rokonította Bohumil Hraballal. Két külön pályán futottak, az egyikük rendező-színész-forgatókönyvíró, a másik pedig klasszikussá vált író. Mindketten ugyanazt a hangot megütve tudtak szólni a hétköznapok emberéhez. Soha, egyikük sem tett különbséget ember és ember között”.

Menzel csodálatos filmeket hagyott maga után, és mielőtt utolérte volna a betegség, még nagy tervei voltak.

“Az életmű azonban így is kerek, amíg mozi lesz a földön, vagy az ember előveszi a Szigorúan ellenőrzött vonatokat, a Sörgyári capricciót vagy a Hóvirágünnepet, az első pillanatok után ráérez, hogy egy világklasszis alkotó munkáját nézi”

– mondta Szabó G. László.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top