+ Jegyzet

#Beethoven250Challenge – Néhány kávé a 250 éve született Beethovennel

A Müpa által indított #Beethoven250Challenge című videósorozatban olyan öt perceket tölthetünk a 250 éve született zeneszerzővel, amely alatt akár egy kávét is elfogyaszthatunk a zenéje társaságában.

Pinchas Zukerman és a Camerata Salzburg c Pályi Zsófia

Ha létezne időutazás, én bizony szívesen elfogyasztanék néhány csésze kávét a Mesterrel, akinek – mint azt Bősze Ádámtól tudhatjuk – hatvan szemből készítette el a kávét annak idején a személyzete, már amikor éppen volt neki. Nem volt könnyű természet, és ez a gyakran váltakozó cselédek számából is kitűnt.

A Müpa által indított #Beethoven250Challenge című videósorozatban olyan öt perceket tölthetünk a 250 éve született zeneszerzővel, amely alatt akár egy kávét is elfogyaszthatunk a zenéje társaságában. Ha végignézzük a Müpa Youtube csatornájára, illetve Facebook oldalára feltöltött videósorozat eddigi darabjait, közeli ismerősünknek fogjuk érezni a Spanyolt (Beethovent gyakran ezen a néven emlegették külseje miatt)

A felvételek többsége Beethoven korai alkotói korszakába kalauzol, amelyre a zenetörténészek szerint a meglévő formák kitágítása a jellemző, önkifejező, kitárulkozó művek ezek. Majd elérkezünk az Eroicához, mely zenetörténeti fordulópontot jelent, és a Fidelio-hoz, melyet bár a korai időszakban kezdett el írni, de igazi sikere csak a későbbi, érett alkotói korszakában lett. Ez is jellemző volt rá, műveit gyakran átdolgozta és lassan érlelte magában. De nézzük sorjában a felvételeket, na és a kávékat!

G-moll szonáta csellóra és zongorára

Ez egy könnyed bevezető, ha még éppen csak ismerkedünk Beethovennel. A felvétel azért is jó választás, mert külön hangsúlyt helyez csellista és zongorista egyenértékű játékára, és a hangszerekről is érdekes információkat kapunk. Az andalító, ugyanakkor játékos zenéhez egy rövid espresso illik.

III. c-moll zongoraverseny, op. 37.

Ebben az igazán lélekhez szóló zenében lágy futamok visznek minket közelebb Beethoven zenei világához. A felvétel rávilágít „szabálytalanságára”, újításaira. Az összhangzattan szabályait a Mester mindig kritikával fogadta, és egy alkalommal „Du Esel – te szamár” bejegyzéssel véleményezett a jegyzetfüzetében egy zenei szabályt alkotó szaktekintélyt, akinek előírásait részletes kidolgozással sikerült megcáfolnia. A Tavaszi Fesztiválon készült felvétel során a tercek titkaiba is bepillantást nyerhetünk. Egy szabálytalan kávé illik hozzá, mondjuk az Espresso Romano, tudják, az, amelyikbe citromhéj-spirált helyeznek.

B-dúr vonósnégyes, op.18., No.6.

A Wiener Kammerensemble előadásában hallgathatjuk ezt a művet, és a feliratozás arra is felhívja a figyelmet, hogy Beethoven korában a nők nem játszhattak még vonós hangszeren, ez ugyanis illetlenségnek számított. Szerencsére manapság ez már nincs így, de az információ akár arra is késztethet minket, hogy elmélkedjünk a komponista óriás és a hölgyek viszonyáról, mely rendkívül vitatott téma. Ehhez jó terepet ad a zene lágysága is, egy nőies kávét, a Mélange-ot ajánlanám hozzá.

Esz-dúr szeptett, op.20.

Legyen bár akármilyen nehéz napunk, ez a felvétel mosolyt fog csalni az arcunkra. A nem túl gyakori, 3 fúvós – 4 vonós zenész felállás tagjai igazi örömzenét játszanak, időnként összemosolyognak, talán még össze is kacsintanak. A kísérő felirat szerint amit hallunk, az Beethoven korának könnyűzenéje, és nem is esik nehezünkre elképzelni egy korabeli társaságot, mely könnyed beszélgetés közben éppen ezt a darabot hallgatja. Laza kávét igyunk közben, mondjuk egy Latte Macchiato-t!

Prométheusz teremtményei

Valódi felfedezés volt a számomra ez a felvétel, igazi gyöngyszem, Beethoven balettzenéje. Sodró, lendületes dallamai magukkal ragadnak és várjuk, hogy megjelenjenek a színen a táncosok és láthassuk Prométheusz történetét. A felirat is jelzi, de hangzásából is érzékeljük, hogy Beethoven zenéjére hatott a francia forradalom, ezzel együtt pedig a felvilágosodás eszméi. Talán ezért is tud ennyire lelkesítő lenni ez a zene, mely szerzője nevét még a tengerentúlra is eljuttatta. Capuccinot innék hozzá, könnyű habbal a tetején.

Holdfény szonáta

Leírhatatlan szépségű muzsika Vásáry Tamás előadásában. Az egyik felvétel feliratozása felhívja ugyan a figyelmünket, hogy Beethovenről még egy krátert is elneveztek a Merkúron, de ennél a felvételnél valóban úgy érezzük, mintha egy égi utazásra invitálna minket a szerző. Megkapó Vásáry előadásmódja, ahogyan szemmel láthatóan ő is teljesen átadja magát a zene szépségének. Én a sok összetevős Irish coffee-t fogyasztanám hozzá, ez jól passzolna a mű összetettségéhez.

G-dúr románc, op. 40

Pinchas Zuckermann nem csak játszik, de közben vezényli is a körülötte ülő Camerata Salzburg tagjait. Ez a felvétel érzékletesen mutatja be azt, hogy hogyan lehetséges akár karmesteri vezénypálca nélkül irányítani egy zenekart. Zuckermann minden porcikája játszik és irányít, mégis úgy érezzük, minden hangszer egyenlő súllyal szerepel, remek összjátékban szólaltatva meg ezt a korai zeneművet. Szerintem egy Con Panna-t rendelnék hozzá az elképzelt zenei kávéház barristájától, könnyű habbal a tetején.

II. (D-dúr) szimfónia, op.36.

Hollerung Gábor vezénylési stílusa egyébként is közel áll hozzám, de ezt a felvételt azért is néztem meg többször, mert ebben játékossága is megmutatkozik. A felirat szerint ez Beethoven egyik legvidámabb műve, a harmóniák sokasága pedig nem kíméli a zenészeket. Érdekes, hogy éppen itt kerül elő az úgynevezett heilingerstadti végrendelet, amely egy, Beethoven testvéreinek írt levél, melyben süketségéről számol be nekik. A zeneszerző egyre rosszabbodó állapota ellenére sem tört meg, ez a zeneműve is optimizmust sugároz a hallgatójának. A nyári időszak pozitív hangulata jegyében egy Frappét innék hozzá legszívesebben!

III. (Esz-dúr) Eroica szimfónia, op. 55.

A Savaria Zenekar Madaras Gergely vezényletével érzékletesen idézi elénk a lázadó Beethovent, aki dacosan törli el gigantikus szimfóniája eredeti címét, amikor megtudja, hogy Napóleon, akinek tiszteletére eredetileg írta a darabot, császárrá koronáztatja magát. A szerzemény a korabeli közvéleményt is megosztotta. Zenéje bonyolult harmóniákból összeálló, magával ragadó költemény, amely a zenetörténet egyik fordulópontját is jelenti. Egy drámai, de letisztult Doppio illene hozzá leginkább.

Fidelio

Nagy hatással volt rám annak idején a Müpa előadása, amelyből ez a felvétel készült. Beethoven nem csak a zenészeket, de az énekeseket is megdolgoztatja, és megilletődötten figyeltem Szabóki Tünde Leonóra (Fidelio) alakítását, melyből most rövid részletet láthatunk ezen az öt perces felvételen. A darab megszületésekor is újnak számított a férje szabadságáért kockázatokat vállaló, erős nő alakja, és ez nem csak hangilag, de színészileg is komoly kihívást jelent a szereplőknek. Ha valakinek csak egy felvétel megtekintésére van lehetősége, szerintem ez legyen az – egy karakteres Ristretto mellett.

A Müpa videosorozata nagyon érzékletesen adja vissza Beethoven sokszínűségét, és külön pozitívuma, hogy rövid idő alatt, rendkívül sok információt tudhatunk meg a zeneszerzőről. Ha szükségünk van dolgos napjaink folyamán öt perc kikapcsolódásra, mindenképp nyomjuk meg a #Beethoven250Challange lejátszási lista felvételein az indítógombot!

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top