Írta: Séra András
Ügyes kezű volt egész életében. És ahogy haladtak az évek, egyre precízebbek, szebbek és kifinomultabbak lettek a mozdulatai. Mintha egy nagy munkára készült volna egész életében. Vésés, faragás, csiszolás, szövés, hímzés. Minden anyaggal jól bánt. Arany, ezüst, kő, fa, karmazsin, len, és ami csak fellelhető. De nem csak az anyaggal, az emberekkel is jól bánt. Értett a nyelvükön, tanította, képezte őket. Aztán eljött a nagy pillanat!
Az Örökkévaló kiválasztotta Becalélt, melléadta Oholiábot, és a többi hozzáértő embert. Megkapták életük legnagyobb feladatát.
Szentélyt épít a
mester, a tanonc, a nép.
Füst száll magasba.
