+ Irodalom

A nyolcvanezer forintos vacsora

Botrányos perszónák Repül a, repül a vacsora

A lánya már régóta nyaggatta őket egy kutyáért. Valamelyik állatos csatornán látott egy sorozatot az Alaszkán élő emberek életéről, meg a szánhúzó versenyekről, megtetszettek neki a huskyk. Mert az olyan, mint egy igazi farkas, és milyen cuki, hogy az egyik szeme kék a másik meg barna. Szóval, csak aszimmetrikus szemű lenne jó. Fogalma sem volt, hogy ez valami genetikai hiba vagy gyakori a huskyknál, kell-e érte extra pénzt fizetni, mint más fajoknál az albinókért.

A nyolcadikon laktak egy szépen felújított, de mégis csak panelben. A társasházi alapító okirat egy kutya tartását engedélyezte lakásonként, marmagasság megkötése nélkül, de akkor is, egy kölyökkutya mekkora ramazurit okoz, hogy utálnák a szomszédok, legalább, mint Kovácsék lányának klimpírozását a negyedikről. Itt minden áthallatszik, a falak papírból vannak. Később meg elfoglalná a fél nappalit, a háromszemélyes kanapén már így sem férnek el. Ráadásul egy ekkora dögöt sétáltatni kell, megszokta a száguldozást a hómezőkön, hogy ő fusson vele napi húsz kilométert, az kizárt. Megmagyarázta a lányának, hogy ez a gyönyörű állat (így mondta neki, hogy helyesen nevelje, az állatok tiszteletére és szeretetére), nagyon szomorú lenne ilyen kis helyre bezárva, hó és hideg nélkül. Emlékezzen csak, a télen egyszer tudtak szánkózni, nyáron meg olyan hőség volt, hogy egy szál bugyiban jártak a lakásban. Ez a kutya nem tudja levetni a bundáját és elcsomagolni naftalinba a gardróbba. Jót nevetett saját viccén, a lánya viszont sírt. A felesége villámló szemekkel nézett rá, hogy lehet ilyen érzéketlen barom a gyerekkel, ugrott a hétvégi szex.

Hogy kiengesztelje a két nőt, rábeszélte a lányát, hogy keressen valami pici kutyát, ami elfér a szobájában, és egyedül is tudja sétáltatni. Plusz már a lépcsőmászásban kifárad, utána hang nélkül liheg az ágyában. Utóbbit nem kötötte a gyermeke orrára. A kislány fellelkesült, mivel talált egy csomó képet az instán csivavákról, akiket cuki ruhácskákba öltöztettek, meg rózsaszín táskákban hordoztak, elfelejtette a huskyt. Ledöbbent, amikor meglátta, hogy a kis patkány is száz-százhúszezerbe kerül, mint a husky. Azt hitte, a kutyák ára a mérettől is függ, mint az autóké. Hibázott, az ára alapján kellett volna választania valami kutyát, de már késő, a kislány nem akart mást.

Idén is elfelejtheti a légkondit, marad az izzadás, meg a sör. Tett még egy próbát a menhellyel, hogy az örökbefogadás milyen nemes cselekedet, de a felesége megint vasvillaszemekkel bámult rá, hogy a menhelyen csak korcsok vannak, amik kölyökként aprócskának néznek ki, aztán kiderül, a keverék akkora lesz, mint egy elefánt. Ha meg már kifejlett eb, olyan traumákon ment keresztül, hogy sosem tudják megszelídíteni. Nem mert vitatkozni a nejével, két hétvégét nem bírt volna ki szex nélkül. Mázlijára a neje talált valahol az ország másik végében egy tenyésztőt, aki házi kedvenc minőséget nyolcvanezerért kínált, és végül az anyósa is beszállt, legalább nem kellett törnie a fejét valami születésnapi ajándékon az unokájának.

Viszont a nagyi ragaszkodott hozzá, hogy velük tartson Nyírlugosra, így négyen szorongtak a Suzukiban. Két eladó kölyök közül a lánya kiválasztotta a szukát, mézbarnát, bársonyos szőrrel és üveggolyó méretű, dülledt szemekkel. Hazafelé még kényelmetlenebbül utaztak, mivel a kutyát betették egy hordozóba, az anyósa és a kislány közé. Nem engedte ölbe fogni, attól tartott, hogy a rémült kis állat zavarodottságában esetleg megindul a kocsiban és balesetet okoz.

Budaörsnél már mindenkinek zsibbadt a lába és feszített a hólyagja, ezért megállt egy pihenőnél, ahol még piknikezni is lehetett volna, a mező szélén. A kislány gondoskodóan először a kutyával törődött, félrevitte a dolgát végezni és hagyta szaladgálni.

Hirtelen barna árnyék takarta az addig rendületlenül tűző napot. Az árnyék zuhanórepülésbe kezdett, éles karmaival belekapaszkodott a csivava gerincébe, és azonnal emelkedett a nyüszítő, kapálózó ebbel felfelé, a bárányfelhők irányába, olyan magasra, míg már csupán ugráló, foszforeszkáló pontok halmaza látszott a rétisasból. A kislány rohant utána a parkolóban, míg véget nem ért az út. Természetesen felszállni nem tudott, így keserves ordításba kezdett. Miközben a lányát ölelte, az jutott az eszébe, hogy neki sosem volt még nyolcvanezer forintos vacsorája.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top