+ Irodalom

Hogyan függ össze három filozófus távozása? – Az Élet és Irodalom 2020/19. számából

élet és irodalom

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Gyenge Zoltán Hegel és a járvány címmel írt esszét.

 „A Dorotheenstädtische und Friedrichswerdersche Gemeinde temetőjében 1831 őszén temették el talán minden idők legnagyobb gondolkodóját, Georg Wilhelm Friedrich Hegelt. Hegel 1831. november 14-én hunyt el.

Rá két napra (november 16-án, Hegel temetésének a napján) vesztette életét a csaknem pontosan tíz évvel fiatalabb kortársa, Carl Philipp Gottfried von Clausewitz.

Ugyancsak 1831 nyarán hirtelen távozott Berlinből a saját korában teljesen jelentéktelen szerepet játszó, ám később nevessé vált filozófus, Arthur Schopenhauer.

Hogyan függ össze mindez?”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István Muszáj című kritikája Simon Stranger Fény és sötétség lexikona című regényéről szól.

„A könyv címének megfelelően „sötétség” és „fény” kerül tehát szembe egymással, egyetlen, mérhetetlenül hosszúra nyúló történelmi pillanatban tragikusan, és a holokausztkönyvek elsőre magától értetődő rendjének szívszorító egyértelműségével: a sötétséget csakis a bűnösök, a fényt kizárólag az áldozatok képviselhetik itt, és akár az emberi moralitást, akár a történelmi igazságérzetet tekintve evidens, hogy mindez nem lehet másképpen. A lélektani részletezés, az események láncolatának különféle rekonstruáló magyarázatkísérletei mindkét oldal felől nézve csak elmélyítik ezt az evidenciát.”

ÉS-KVARTETT

Láng Zsolt Bolyai című regényéről

Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2020. április 30-án Skype-on. A felvételt meg lehet nézni majd az Írók Boltja YouTube-csatornáján, ha minden igaz, a jövő héttől. Legközelebb május végén Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi regényéről lesz szó.”

INTERJÚ

„Íróként szabadnak érzem magam” – Csabai Lászlóval beszélget Kácsor Zsolt.

„Írásban nem szereti a múlt időt, mégis a XX. századi magyar múlt egyik kiváló ábrázolója Csabai László, aki 2010-ben a Szindbád, a detektív című regényével tűnt fel. Legutóbbi kötete, A vidék lelke (hármas történetek) 2019-ben jelent meg. A Nyíregyházán élő, 1969-ben született szerzőt többek között írói fejlődéséről, Krúdyról és az orosz kultúra iránti rajongásáról kérdeztük.”

VERS

A versrovatban ezen a héten G. István László és Markó Béla versei olvashatók. Ezen a helyen Markó Béla négy verse közül idézzük az egyiket:

A haza milyen?

Eleinte még egészen kicsi a haza.
Egy női test. Egy érintés. Egy hang.
Egy ablak, amelyen ömlik be a fény.
És közben napról napra növekszik.
Nem hódítás, hanem megismerés által.
Az utca. Egyre több ember. Málnaszemek
felejthetetlen illata. A város. Az ország.
Ha szerencséd van, hazád lesz a haza is.
Vagy nem. De akkor is egyre növekszik.
Egy kontinens. Könyvárusok a Szajna-parton.
Sok ember. Több női test. A boldog
terjeszkedés ellen-Trianonja. Nyújtózni
mindenütt. Nincs idegen kő. Sem fű. Sem ég.
Minden nyelv. Minden tűz. Minden hullám.
Aztán kezd kisebbedni ismét. Jó érzés még,
de itt-ott már idegen. Nem hív. Nem tartóztat.
Csak egy ország. Talán. Végül már az sem.
Élet-Trianon. Néhány ember csupán. Egy város.
Utcák. Házak. Ablakok. Ömlik rajtuk kifelé
a fény. Egyetlen női test. Ugyanaz az öröm.
Ugyanaz az ágy. Ugyanaz a várakozás,
ugyanaz az álom, ugyanaz a nyugalom.
Új könyvek néha. Idegen szavak szótára.
De már a magyarázat is idegen. Nagyon kicsi
a haza. Nem férsz el benne. Kilóg
a kezed, a lábad, kicsap belőle a tested,
mint kályhából a láng. Aztán kialszik.

PRÓZA

Apák… így vagy úgy.

Emlékszilánkok, monológok, vádak és örömek, hűtlenség és halál: apák a kereszthuzatban. Kozár Alexandra, Kürti László, Légrádi Gergely és Nógrádi Gábor prózája. Tárcatár: Grecsó Krisztián

Kozár Alexandra: Árulásod

 „hiszen te nem engem utálsz, hanem azt, aki a testvéredet jól teherbe ejtette majd magára hagyta, a rossz és elégtelen apát, akire sem érzelmileg, sem anyagilag, sem sehogy nem lehet számítani, azt persze tőle akkor nem kérdezte senki, hogy két hónapos ismeretség után szeretne-e apa lenni”

Kürti László Ötös szoba

„Apám az elmúlt hat évben megtanult valamit a mértékről, egyensúlyról, hibátlan vendég és hibátlan házigazda, hibátlan a szívügyekben és mára pulzuspontos beteglátogató.”

Légrádi Gergely: Magasan szállni

„Nézed, apa? Miért, mi jön? Az utolsó sorozat utolsó dobója. És, hogy áll? Te nem követed a versenyt, apa? De, de, csak egy kicsit elbambultam. Szóval? Szerintem nagyot fog dobni, mert már megnyerte a versenyt, és egyedül neki van egy kísérlete. Nincs tétje, úgyhogy hajíthat egy akkorát, amekkorát bír. Az jó, akkor hajrá! Tényleg, apa, te már dobtál valaha kalapácsot?”

Nógrádi Gábor: Happy birthday!

„– Figyelj ide, apa! – fogtam meg mindig meleg kezét. – Most már ki kellene békülnünk. Itt az ideje. Áldjál meg, kérlek, és mentsél fel a bűneim alól. Olyan nehéz álmaim vannak.”

Grecsó Krisztián: Örökrangadó

„Idővel apám figyelme is el-elkalandozott, egyre élénkebben beszélgettünk, a franciaágyon feküdtünk mindketten, koktél-krékert ropogtattunk, boldog voltam, csacsogtam az apámmal, mire ő egyszerre elkomolyodott, és azt kérdezte, tényleg írtam-e egy drámát. Hogy az milyen különleges dolog. Hallja, meg is jelent. Elolvashatja-e.”

ÉPÍTÉSZET

Torma Tamás a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának nyertes pályázatáról írt.

„Az Építészeti Biennálé magyar pavilonjában tehát – a halasztás szerint – augusztus végén csupa kelet-európai, posztkommunista országokban dolgozó fiatal építészirodák állítják majd ki, mit gondoltak a felsorolt budapesti épületekről. Lesz geg és alapos áttervezés, komolyan vett funkcióváltás és látványos installáció: hogyan lehet komolyan (vagy félkomolyan) venni ma a hazai szocmodern építészet örökségtotemjeit, illetve aktuális módszerekkel beleépíteni a mába.”

TÁNC

Fuchs Lívia a Róna Viktor táncművész pályáját bemutató jövőbeli kiállításról írt, amely a Bajor Gizi Múzeumban lesz megtekinthető.

„Az életmű kutatása, a számtalan értékes dokumentumot és relikviát tartalmazó hatalmas hagyaték feldolgozása azonban nem állt meg, így most már végre közönség elé kerülhet(ett volna) az a pazar anyag, amelyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívuma őriz. A kiállítás képekben, filmfelvételeken és sokféle tárgyi emlékkel, a hozzá kapcsolódó katalógus pedig éves bontásban idézi fel a valaha legendás Róna Viktor pályáját, aki generációjának egyetlen nemzetközi sztár táncosa lett egy olyan korban, amikor még a művészeknek sem volt egyszerű átjutni a vasfüggönyön. De neki szerencséje volt, és persze roppant akaratereje, amivel számtalan akadályt legyőzött.”

KÉPZŐMŰVÉSZET

Wagner István A kellem festőnője címmel írt Angelika Kauffmannról.

„Pittrice delle Grazie” – mondották róla talján rajongói, míg korabeli olasz biográfusa, Giovanni G. de Rossi egyenesen „női Raffaellónak” titulálta. J. G. Herder szerint „lehet, hogy Európa legműveltebb asszonya” volt a maga korában, J. W. von Goethe pedig így lelkendezett: „Hihetetlen, és mint nő valóban hallatlan tehetsége van”. (…) Aki sikeres, annak sok irigye támad. Róla azt terjesztették el, hogy nem tud férfiakat festeni. De ennek cáfolata volt már pályafutása elején a népszerű ókor-kutató, Johann Joachim Winckelmann szikár és markáns ülő mellképe 1764-ből, jobbjában lúdtollal, amely nagyban hozzájárult korai elismertségéhez. Másik eklatáns ellenpélda a Vénusz rábírja Helénát Párizs szerelmére (1790), ahol az ókori férfi és a női szerepek karakteresen kontrasztosak a semleges természeti környezetben. Teljesen más eset, amint Ganümédész Jupiter sas-madarát itatja (1793), mert itt a főisten lányos ifjú szerelmét androgyn külseje mellett az aktjából sugárzó homo-erotika is rózsaszínbe burkolja. (Verrückt nach Angelika Kauffmann – Kunstpalast, Düsseldorf. A járvány-zárlat után újra nyitva május 5.-től május 24.-ig, a müncheni Hirmer Verlag katalógusával.) 

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top