+ Tudomány

Mi a hasonlóság és a különbség a spanyolnátha és a koronavírus között?

A szerte a világban 50 millió emberéletet követelő, 1918. évi spanyolnátha-járvány referenciaként szolgál a modern pandémiákhoz (több földrészre kiterjedő járvány), de segíthet-e megfékezni a jelenlegi Covid-19 járványt? – tette fel a kérdést az AFP francia hírügynökség.

Járványellenes intézkedéseket ismertetve Emmanuel Macron francia elnök “egy évszázada legsúlyosabb egészségügyi válságról beszélt” csütörtökön, az 1918-1919-ben tomboló, Franciaországban 240-250 ezer halálos áldozattal járó spanyolnáthára utalva.

A statisztikákban egyelőre semmi hasonlatosság: egy évszázada milliók haltak meg öt földrészen, a jelenlegi világjárványban néhány ezren. A két vírus sem ugyanaz, a spanyolnátháé (lényegében influenzáé) A(H1N1) típusú, most pedig koronavírus tombol.

A két járvány kontextusa is radikálisan különbözik – mutatott rá Freddy Vinet geográfus, a montpellier-i Paul Valéry Egyetem tanára, aki 2018-ban jelentetett meg könyvet a spanyolnátha történetéről La Grande Grippe (A nagy influenza) címmel a Vendémiaire kiadónál.

Lényeges különbség, hogy a spanyolnátha az első világháború idején “médiaárnyékban” zajlott – hangsúlyozta Vinet.

“A háborúval voltak tele az újságok. A koronavírus esetében ellentétes a helyzet”

– jegyezte meg a természeti katasztrófák és veszélyek szakértője.

Az államok is másképp reagáltak: a járvány első hullámában, 1918 május-júniusában “a hatóságok, amelynek rengeteg más gondjuk volt, nem fogták fel a probléma súlyát” – így Vinet.

Franciaországban a helyzet súlyosságát csak 1918 őszén értették meg, amikor a járvány gyakorlatilag elérte a csúcspontját. Zártak be nyilvános helyeket, de nem egységesen, a hatóságok vaktában kapkodtak.

“Annyi beteg volt, hogy nem volt elegendő munkaerő, se felszerelés, hogy végrehajtsák az olyan intézkedéseket, mint a nyilvános helyek fertőtlenítése”

– magyarázta a szakértő.

A járvány teljesen szétzilálta a francia hadsereget, de minden ország hasonló cipőben járt, ezért úgy ítélik meg, hogy nem volt döntő hatása a háború kimenetelére – mondta a földrajztudós.

A valóban hatékony karanténokat az amerikai hadsereg távoli szigeteken – például Szamoán – működtette, ezek voltak azok az egyedüli helyek, amelyek elkerülték a sorscsapást.

Az 1918 márciusában az Egyesült Államokban megjelent járvány eredete ma sem ismert. Lehetséges, hogy Kínából indult ki, akárcsak a Covid-19 járvány. Egyelőre azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá ezt a feltevést.

A járvány a spanyolnátha elnevezést főként annak köszönheti, hogy a spanyol sajtó az elsők között volt, amelyek 1918 májusában Európában beszámoltak a betegségről.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top