gerőcs lászló korrepeta
+ Interjú

Korrepeta: miként győzhető le a rettegés a matematika érettségitől?

Gerőcs László matematikatanár azt a célt tűzte maga elé, hogy segítsen azoknak, akik középszintű matematika érettségire készülnek. A Korrepeta nem helyetesíti az iskolát, de…

Gerőcs László matematikatanár azt a célt tűzte ki maga elé, hogy segítsen azoknak, akik középszintű matematika érettségire készülnek. A KORREPETA egy távoktatási segédanyag, mely rendszerezi és – ha/ahol szükséges – kiegészíti a középiskolában megszerzett ismereteket.

– Milyen helyzetben van Magyarországon a matematika-oktatás?

Attól függ, merről nézzük, hiszen szempontunk lehet a tananyag mennyisége és eloszlása, hozzátéve a tanterveket és a személyi feltételeket… Másrészt nézhetjük a kérdést a gyerekek oldaláról is.

– A matek nagyon sokak számára ijesztő.

A matematika a diákok egy részének mindig is mumus volt: félelmetes és érthetetlen. Ha ennek az okait keressük, akkor egy nagyon komplex kérdéssel találjuk szemben magunkat. Ugyanis ez az a tárgy, amit az óvodától az érettségiig mindenki a legnagyobb óraszámban tanul. Ráadásul – sokkal erősebben, mint más tárgyak esetében – a részletek nagyon fontosak és egymásra épülnek. Ha valami kimarad, vagy valamit a diák nem értett meg, akkor az később megbosszulja magát. A másik probléma, hogy a gyerekeknek nem egy időben, nem azonos ritmusban fejlődik az absztrakciós képessége. A matematika pedig nem más, mint absztrakció. Minden egyes új fogalom, minden új gondolatmenet absztrakciót igényel. Ezt már egészen kis korban is tetten érhető. Ha egy ötévest megkérdeznek, hogy „mennyi két alma meg három alma?”, akkor előveszi az ötujjas számológépet, és közli az eredményt. Ugye, milyen ügyes! Ha ugyanettől a gyerektől csak azt kérdezik, hogy „mennyi három plusz kettő?”, akkor már a kérdést sem érti. Óriási lépés, amikor a számfogalom leválik a dologi tárgyról! …és ilyen absztrakciók sorozata követi egymást végig a matematika tanulása folyamán. De ezek a folyamatok nem egy időben mennek végbe a különböző gyerekekben: van olyan, amit a gyerekek fele-háromnegyede megért, de mindig maradnak néhányan, akik nem – még nem – tudják a fogalmat befogadni.

A matematikai gondolkodás fejlődése ráadásul egy nagyon-nagyon lassú folyamat, s általában egy cseppet sem látványos…

– …így aztán nem olyan könnyű sikerélményhez jutni.

Ha földrajzból dolgozatot kell írni, és a diák egész hétvégén tanul, akkor jó eséllyel ír Ausztrália vízrajzából ötös dolgozatot. A matekkal ez, így nem megy. Hányszor halljuk, a panaszt, hogy „pedig én egész hétvégén tanultam, és mégis csak kettes!”

Ha korábban – azt is nehéz megtalálni, hogy mikor és micsoda – kimaradt valami, akkor nagyon nehéz követni a tananyagot, felvenni a fonalat. Ez az egyik oka, hogy az évek során, lassan-lassan felépül egy fal a diák és a tantárgy között. Amit aztán nagyon nehéz ledönteni!

A matematika és a testnevelés az a két tárgy, ami leginkább frusztrálni tudja az embereket, mert ez az a két eset, ahol megtapasztalhatják a saját korlátaikat: akarom, de mégsem megy.

– Lehet ezen változtatni?

Nagyon fontos, hogy amikor egy középiskolai tanár megkap egy csoportot kilencedikben, akkor minden szándékával arra törekedjen, hogy a félelemből felépített falat lebontsa. Lehet, hogy ez hetekig-hónapokig is eltart, és szívós munkát igényel a tanártól, de a későbbi sikerekhez kikerülhetetlenül fontos. Megéri. Ez többről szól, mint egy tantárgyról, ennek a munkának az a lényege, hogy a diák megtapasztalja a gondolkodás szabadságát, és az ebből fakadó örömöt. Meg kell tanítani nekik, hogy kimondják azt, amit gondolnak, mert csak akkor lehet megfejteni, hogy hol estek bele valamiféle logikai csapdába, vagy, hol az a tátongó rés, amit nem sikerül áthidalni. Így, szinte-sziszifuszi munkával le lehet rombolni ezt a falat.

– Meglehetősen sok letanított év áll a hátad mögött. Az, amiről eddig beszéltünk, változott valamit?

Negyvennégy évet töltöttem el a pályán, ebből harminchetet az ELTE gyakorlógimnáziumában, ami elit intézménynek számít. Hozzánk, általában többé-kevésbé felkészült, okosabb, érdeklődőbb gyerekek kerültek.

– De az „országos körkép” nyilván színesebb ennél…

– Hivatalos ügyek miatt sokat jártam az országot, és találkoztam elképesztő állapotokkal is. Az egyik legnagyobb probléma, hogy egyre nagyobbra nyílik az olló a nagyon jók és a nagyon gyengék között.

– Mi okozhatja ezt?

Nem mernék megalapozott véleményt mondani, s nem tudom, mennyire befolyásolja ezt például a társadalom tagozódása. Biztosan hat, hogy vannak nagyon gazdagok és nagyon szegények, de a hatás mértékét egy nagy és széles körű szociológiai vizsgálat tudná kimutatni.

– Mit tehet egy tanár a saját kompetenciakörén belül maradva?

Motiválhatja a gyerekeket. Megmutathatja, hogy a matek mennyire érdekes és izgalmas tud lenni. A matematika körülvesz minket a hétköznapokban is, például sakkozás közben is azt a területét használjuk az agyunknak, amit egy matekpélda megoldásakor. Az is sikeres stratégia, ha a gyakorlati élethez valóban közel eső problémákat mutatunk a gyerekeknek. Be akarod építeni a tetőteret? Be akarod vezetni a fűtést? A szerelőnek az lesz az első kérdése, hogy „hány légköbmétert kell kifűteni?”. Ez néhány egyszerű mérésből, legfeljebb néhány szögfüggvény segítségével kiszámítható… Millió olyan hétköznapi kérdést lehet felvetni, amihez matematikai modellt kell gyártani. Szükség lehet pl. egy egyenletre, egy függvényre, egy geometriai ábrára, egy gráfra…stb.

– A mostanában debütáló, interneten elérhető videó-sorozatnak mi volt az apropója?

Régi ábrándom volt, hogy nyugdíjba vonulásom után szeretnék olyasmit csinálni, ami beindítja a magyarországi távoktatást. A világban sokfelé ez már magas szinten működik, de nálunk viszonylag kevés a jó példa. A KORREPETA azt a célt tűzte maga elé, hogy segítsen azoknak, akik középszintű érettségi előtt állnak, s valamilyen okból hiányosságaik vannak.

Ismerek olyan érettségi előtt álló osztályt, amelyiknek hónapok óta nem jut matektanár. De az is előfordulhat, hogy valaki hosszan betegeskedett, sőt, az is érvényes és orvosolandó probléma, ha valaki ellinkeskedte a középiskolás matekórákat, s most ráébredt, hogy közeleg az érettségi. Az ilyen fiataloknak akartam segítséget adni ahhoz, hogy az iskolai tanulmányaik mellett, otthon próbálkozzanak.

– Mit lehet huszonegy – részenként nagyjából egy órás – filmben megmutatni?

Az nyilván nem lehet cél, hogy megtanítsuk a teljes középiskolás anyagot. Egy átlagos diák a középiskolai tanulmányai alatt nagyjából 300-350 matematika órán vesz részt. Ezt nem lehet huszonegy órában pótolni! Felbontottam a középiskolai tudásmennyiséget húsz témakörre, és minden témakörhöz készült egy-egy videó.

– Hogy épül fel egy-egy (elő)adás?

Az első tizenöt-húsz perc összefoglalja a témakör legfontosabb elemeit, amik nélkül nem lehet boldogulni az adott terepen. Itt vannak a definíciók, a tételek… Ezt követően van öt-hat szájbarágós alapossággal kidolgozott feladat: könnyűek, közepesek és nehezek. Persze, mindez a középszintű érettségi követelményeit figyelembe véve!

– Hogyan készültek a KORREPETA videói?

Péter fiam, aki író és dokumentumfilmes, tavaly tavasszal felvetette, hogy álljunk neki, csináljuk meg. Én összeállítottam az anyagot, Péter a csopaki nyaralónkban berendezett egy házi stúdiót, aztán nyáron elkezdtünk forgatni. Ezt csináltuk egészen októberig, majd következett az utómunka, most az a cél, hogy eljusson a célközönséghez.

– A középszintű matematika érettségihez tartozó huszonegy rész elkészült. „Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen”?

Ha lesz érdeklődés a befogadói oldalon, akkor nekilátunk, hogy elkészítsük az emelt szintű matematika érettségihez is a távoktatási anyagot. Azt gondolom, hogy az könnyebb feladat lesz, mert azok jelentkeznek emelt szintű érettségire, akiknek még lesz dolguk a matekkal, s emiatt sokkal motiváltabbak, mint azok, akiknek ez egy kipipálandó feladat. Aztán, ha még messzebbre tekintek, akkor azt gondolom, hogy a többi kötelező érettségi tárgyhoz tartozó anyagot is érdemes lenne elkészíteni… persze, ehhez kell még néhány lelkes, motivált és motiváló kolléga is.

– Mindezek tükrében fontosnak tűnik kihangsúlyozni, hogy a távoktatási anyag nem az iskola helyett, hanem az iskola mellett segíthet…

Nem tanítani akarunk, hanem a végső felkészüléshez adni egy szisztematikus, átlátható és könnyen megérthető segédanyagot.

– Ha valaki kellőképpen fél az érettségitől ahhoz, hogy a KORREPETA segítségét válassza, akkor mennyi időt kell rászánnia az 20+1 órányi anyagra?

Ez attól függ, hogy milyen a diák. Aki jó tudással rendelkezik, az végigfut az anyagon. Nem lesznek megértési problémái, s inkább csak rendszerezi azt, amit tud.

Egy átlagos diáknak azért jó ez az anyag, mert bármikor megállítható, visszatekerhető, s a tanuló maga is észreveheti, ha valamit nem ért. A levezetések lépésről-lépésre történnek, úgy, hogy könnyen követhető legyen, mi történik. Persze, nulla tudással nem működik, csodát nem ígérhetünk… csak segítséget.

Azt gondolom, hogy a KORREPETA-oldalon elérhető távoktatási anyag segít abban, hogy nagyobb eséllyel és nyugalommal vághasson neki a diák a nagy megmérettetésnek.

Korrepeta: miként győzhető le a rettegés a matematika érettségitől?
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top