Tegnap este átadták a 70. berlini filmfesztivál díjait. Hat hivatalos zsűri döntött a díjakról: a versenyprogram filmjeit a Jeremy Irons vezette nemzetközi zsűri ítélte meg, de a Panorama, a Generation és a 2020-ben alapított, vadonatúj Encounters szekciónak, valamint a rövidfilmeknek és a dokumentumfilmeknek és az elsőfilmeknek is jutott saját döntőbizottság. A rövidfilmes zsűri munkájában idén vett részt először magyar tag: a Berlinalén korábban már több különleges rövidfilmmel bemutatkozó Bucsi Réka animációsfilm-készítő is része volt a háromtagú csapatnak.
A hivatalos zsűrik mellett számos más bizottság is odaítélte a maga elismerését: többek között a filmkritikusok díját, a FIPRESCI-t, az ökumenikus zsűri díját, a legjobb LMBTQ-filmnek járó Teddy-díjat, vagy éppen az Amnesty International díját is kiosztották. Ezek mellett különféle német magazinok, újságok olvasótábora és a közönség is szavazhatott a kedvencére, így tehát a legnagyobb európai közönségfesztiválon megforduló filmek alkotói közül sokan ünnepelhettek díjjal a hétvégén.
A Berlinale fődíját, az Arany Medvét egy erős politikai üzenetű, felkavaró, lassú sodrású, 150 perces iráni dráma nyerte. Rendezőjét, Mohammad Raszulofot a rendszert kritizáló alkotásai, különösen a 2017-ben Cannes-ban díjazott filmje, Az érinthetetlen ember (A Man of Integrity) miatt hazájában bíróság elé állították, útlevelét elkobozták, így nem vehetett részt új filmje berlini világpremierjén, és a díjátadóra sem jöhetett el. A Sejtan vodzsud nadarad / There Is No Evil (‘A gonosz nem létezik’) című film négy egymástól független történetet mutat be arról, hogyan szegülhet szembe az átlagember az elnyomó állammal, és hogyan maradhat hű az elveihez a diktatúra árnyékában is. Öt éve Raszulof honfitársa, a szintén politikai okok miatt üldözött és betiltott Dzsafar Panahi kapott Berlinben Arany Medvét az erősen rendszerkritikus Taxi Teheránért.
Volevo nascondermi (legjobb színész)
A zsűri nagydíját a Never Rarely Sometimes Always című, megrázó amerikai független film nyerte, amely egy nem kívánt terhességgel szembenéző tinédzser lány kiszolgáltatottságát mutatja be érzékenyen és mély empátiával. A legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét a koreai Hong Szangszu Az asszony, aki elfutott című filmjének ítélte a zsűri. A legjobb színész az olasz Elio Germano lett a Volevo nascondermi (‘Elrejtve’) című filmben nyújtott, meggyőző erejű alakításáért: az életrajzi film az Antonio Ligabue nevű, 20. századi, autodidakta, naiv stílusban alkotó, mentális problémákkal küzdő festőművész életét mutatja be. A legjobb színésznőnek ítélt díjat a Mű szerző nélkülből ismert Paula Beer kapta: a német színésznő szuggesztív erővel, egyszerre törékenyen és félelmetesen alakítja a mondabeli hableányt, Undinét a mítosz 21. századi parafrázisában. A legjobb forgatókönyvért a D’Innocenzo fivérek kaptak Ezüst Medvét: Favolacce (‘Rossz mesék’) című filmjükben – melyben szintén Elio Germano az egyik főszereplő – egy római külváros lakóinak nyomasztó életét ismerhetjük meg.
A rendkívüli művészi teljesítményért a DAU. Natasa című, abszurd, kegyetlen és sokkoló orosz film operatőre, Jürgen Jürges kapott díjat. Talán erről a filmről beszéltek a legtöbbet a fesztiválon részt vevő nezők. A rendező, Ilja Hrzsanovszkij az elmúlt években korhű módon, minden részletre kiterjedő figyelemmel felépítette egy szovjet kutatóközpont és a körülötte elterülő kisváros tökéletes modelljét, és színészei hónapokon át a külvilág teljes kizárásával éltek ebben a különleges, nyomasztó stúdióban. 14 DAU-film keletkezett itt, ebből a Natasa címűt láthattuk a Berlinale versenyprogramjában.
Ez a kutatóállomást kiszolgáló kisbolt és kantin dolgozóinak, két folyton civakodó, rengeteget ivó nőnek pár napját mutatja be, majd egy rendkívül hosszú, vérfagyasztó jelenetben azt a folyamatot, ahogy az állambiztonsági szervek ügynöke az idősebb, Natasa nevű nőt hamis jelentések írására veszi rá egyre brutálisabb és kegyetlenebb módon. A mellbevágó és nyugtalanító film megosztotta a közönséget, de sokak számára egyértelmű volt, hogy egy ilyen erős és gondolatébresztő alkotás nem maradhat díj nélkül.
A kerek évforduló tiszteletére még egy külön Ezüst Medvét is odaítéltek: ezt az Effacer l’historique (‘Előzmények törlése’) című francia szatirikus vígjáték nyerte, amely a humor felszíne mögött megbúvó keserű abszurditással mutatja be, hogyan válunk mindannyian a digitális világ bábjává.
A berlini filmfesztiválon nemcsak a filmszakma képviselői, hanem a közönség is megnézheti a világ filmes termésének legfontosabb újdonságait. Az idei fesztiválon rekordszámú jegyet vásároltak a filmrajongók, több százezer érdeklődő láthatta a különböző szekciókba beválogatott műveket.
Az 2020-as Arany Medve bizonyítja, hogy a Berlinale továbbra is elkötelezett a fontos társadalmi-politikai mondanivalójú filmek felkarolása mellett.
Deák Zsuzsanna
