+ Irodalom

Aki kimaradt a NAT-ból, de ingyenesen letölthető a MEK-ről

Immáron tehát a magyar nemzeté lett grátisz egy nagy magyar író életműve. Az íróé, aki elődeihez és kortársaihoz hasonlóan szavakat, mondatokat, gondolatokat és érzelmeket adott a népének. – írja Nógrádi Gábor.

Esküvői kép 1937. 08. 19.

GELLÉRI GRATISZ!

(Az alábbi szöveget négy éve írtam, 2016. januárjában, de nem publikáltam, mert arra gondoltam, a közbeszéd változik: Sorostól bocsánatot kérnek, akik anno az ösztöndíját elfogadták, és befejezik a nemzet feldolgozatlan traumáira épített választási harcukat. Nem tették. Bukta várható. A bukottak történelemből év/század/ismétlésre ítéltetnek.)

Immáron ingyen le lehet tölteni Gelléri Andor Endre novelláit. De jó! Le lehet tölteni a MEK-ről, a Magyar Elektronikus Könyvtárból a novelláit meg a regényeit, például az Egy önérzet történetét, ami csupa egy mosolygós zokogás, hogy az ő magyar nemzete, Mária országa kitaszította íróját a kebeléből. Le lehet már tölteni ingyenesen minden művét, mert hetven év a szerzői jogvédelem, hetven év a szerző halálától. Letöltheted, aztán azt csinálhatsz a művekkel, amit akarsz, minekutána a szerző meghalt flekktífuszban 1945-ben azaz hetven plusz egy éve.

Az első zsidótörvény után csak egy kicsit halt meg, mert azt hitte, ő magyar. Aztán megint egy kicsit halt meg, mikor elvitték munkaszolgálatra rabszolgának. Azután már jobban meghalt, mert koncentrációs táborba került Mauthausenbe. Végül az amerikaiak felszabadították, hogy flekktífuszban végleg és egészen meghaljon.

Vasvirág – Avar István, Tőröcsik Mari. (Gelléri novelláiból rendezte Herskó János, 1958)

Immáron tehát a magyar nemzeté lett grátisz egy nagy magyar író életműve. Az íróé, aki elődeihez és kortársaihoz hasonlóan szavakat, mondatokat, gondolatokat és érzelmeket adott a népének. Hiszen íróink és prédikátoraink nélkül leginkább németül, szerbül, szlovákul tudnánk, és magyar szókincsünk nem volna több mint néhány száz szó. Hálásak is vagyunk nekik, mármint az íróknak, prédikátoroknak, hogy magyart csináltak egy népből, mert sem a szájalás, sem a foci, de még a szalámi meg a gulyásleves sem csinál nemzetet. Csak az csinál a magyarból magyart, aki megtanítja az egy helyre gyűlt embercsoportot magyarul gondolkodni, gondolatait megfogalmazni, ékesen érvelni, érdekeit magyarul védeni, és ami történik, magyarul érteni, érezni. Hálából aztán egynéhány írót meg prédikátort meg lehet ölni, öletni, majd később a gyilkosok hagyományát dédelgetni, és ha megkérdezik, hogy „ugyan hova vezet ez az út megint?” –, akkor magunkat hülyének tettetni. (TISZTELET A SOKMILLIÓ KIVÉTELNEK!!)

Tessék, csak tessék, szegény elbutított nemzetrészem! A tiétek, vigyétek, ingyen van már Gelléri Andor Endre, Szerb Antal, Bálint György, Radnóti Miklós, Sárközi György, Karácsony Benő, Halász Gábor, Fenyő László minden műve!

Utóirat 2020-ban: Gelléri az ún. Nemzeti Alaptantervből is kimaradt.

Nógrádi Gábor

 

3 hozzászólás

3 Comments

  1. Európai téridő

    2020-02-19 - 09:25

    Nem rémlik nekem, hogy az elvtársvilági tankönyvekben benne lett volna G. A. E. De már akkor sem csak a tankönyvet olvasta a diák.

  2. figyelő

    2020-02-19 - 17:48

    1966-ban érettségiztem. Gelléri Andor Endre akkor sem volt a tananyagban, maximum röpke széljegyzet gyanánt. Pedig az író lánya magyar tanárunk volt.

  3. Nógrádi Gábor

    2020-02-20 - 09:08

    https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-12-osztaly/gelleri-andor-endre/gelleri-andor-endre-elete-muvei-a-szallitoknal-cimu-novella-ertelmezese
    Magyar Narancs 2012. 10. 05.
    Vári György
    Magyarország elfelejtetése
    A Gelléri Andor Endre utcáról
    A Fővárosi Közgyűlés szerdán átnevezte a XVI. kerületi Gelléri Andor Endre utcát. Konzekvens döntés volt. A prolik közül érkező, a prolik alja világát átszellemítő, megemelő Gellérinek nincs helye a NER-ben. Alakjai nem részei a nemzeti középosztálynak, miért volnának hát részei a nemzeti emlékezetnek? Már ha egyáltalán volna még ilyesmi. De nincs.
    A felejtés emlékművét építik gőzerővel, falun és városon, alaptantervben és utcanévben, kormányon és az önkormányzatoknál – amelyeknek lassan úgyis a közterületek átnevezgetése lesz az egyetlen funkciójuk. A funkcik emlékezésről, nemzeti értékőrzésről öblögetnek, de minden gesztusuk a felejtést célozza – a magyar történelem és kultúrtörténet belefojtását a szirupos, uzbencés, turulbaszületős, történelmi festményes giccsbe, amelyet a legrosszabb Nyirő és a legrosszabb Wass Albert neve fémjelez. (Az ő felmagasztaltatásuk arra is jó, hogy az Erdély-giccset Erdély helyére állíthassa, hogy a felejtés kultúrája „határon innen és túl”, minden diszkriminációt széles ívben elkerülve teljesedhessen ki.) A kulturális tradíció túl bonyolult és sokrétű ahhoz, hogy jelszóvá legyen. Ezért aztán el kell tűnnie. Az így előálló tündérmese-történelemben mindig mások hibáztak, mi ott sem voltunk. Elvesztettük, például 44-ben „önrendelkezésünket” (90-ig nem is leltük), és eltűntek majd félmillióan közülünk pár hét alatt.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top