+ Irodalom

Mi lett volna, ha az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nem bukik el?

Az orosz seregek a mi oldalunkra állnak a Habsburg Birodalommal szemben, Kossuth és Széchenyi pedig sikeresen létrehozza a Duna-menti Köztársaságot? – Írja Böszörményi Gyula a 48 másképp című Móra antológiáról, amely alternatív történelmi novellákat tartalmaz.

Mechanikus Petőfi

48 másképp – ifjúsági novellák a múltból, Móra Könyvkiadó, Illusztrátor: Olaf Łyczba, szerkesztő: Dóka Péter, Dávid Ádám, oldalszám: 160, megjelenés: 2019

Mi lett volna, ha…

Az alternatív történelmi írások a gyengéim. Az egyik legjobb közülük Philip K. Dick Az ember a fellegvárban című klasszikus regénye, melyben a második világháborút Hitler nyeri meg, így az Egyesült Államok keleti fele a nácizmus mocsarába fullad, míg a nyugati partot a Japán Császári Birodalom uralja.

Mi lett volna, ha…

Tudjuk, hogy a történelem alakulásáért sokszor egészen aprócska, egyéni tettek, sőt, olykor véletlen események a felelősek. Izgalmas eljátszani a gondolattal, mi lett volna, ha Thor fiai nem csupán meglátogatják Amerikát, de erős kolóniákat, majd (szövetségre lépve az őslakosokkal) legyőzhetetlen indián-viking birodalmat hoznak létre…? Ha Cortes egyébként maréknyi seregét legyőzik az aztékok, nem engedve „elspanyolosodni” Dél-Amerikát…? Ha Attila hunjai teljességgel elpusztítják a nyugati keresztény királyságokat és a helyükön szilárd, sámáni valláson alapuló, nomád birodalmat hoznak létre…? Ha Lenin tüdőgyulladást kap és meghal, mielőtt az emigrációból visszatérhetne Oroszországba, hogy kirobbantsa a forradalmat…? Ha a német császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia megnyeri az első világháborút…?

És vajon mi lett volna akkor, ha az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nem bukik el, az orosz seregek a mi oldalunkra állnak a Habsburg Birodalommal szemben, Kossuth és Széchenyi pedig sikeresen létrehozza a Duna-menti Köztársaságot?

A Móra Könyvkiadó három évvel ezelőtt rendkívül fontos hagyományt indított el, mikor kiírta az első tematikus novellapályázatot fiatal írók számára. Az első évben a jelenben játszódó, manapság divatos meghatározással élve „young adult” (magyarul talán „fiatal felnőtt”), a másodikban a jövőt „kitaláló” sci-fi, míg tavaly az alternatív múltat feltáró írásokat vártak. A kiadó azért döntött úgy, hogy legyen ez az új téma, mivel 2019-re esett az 1848-49-es forradalom kettős évfordulója.

Mi lett volna, ha 1848-ban…? – tették fel tehát a kérdést, mire a fiatal, pályakezdő, vagy épp csak az ötlet által egyszeri alkalommal fellelkesült írók tollából-klaviatúrájából özönleni kezdtek az ötletek!

Mi lett volna, ha Jókai úgy leszólja a Nemzeti dalt, hogy Petőfi keserűségében tűzre veti annak kéziratát? Mi lett volna, ha a bécsi diákság győz és segítségül behívja a honvédsereget, mely attól kezdve „ideiglenesen osztrák földön állomásozó” fegyveres erővé válik? Mi lett volna, ha…

Nem sorolom tovább saját hagymázas ötleteimet, hiszen ezeknél sokkal jobbakat ötlött ki az a tíz (plusz négy) szerző, akik ebben az antológiában helyet kaptak.

Megsúgom: ez a kötet nem csupán a témája (alternatív történelmi fantáziajáték) miatt kedves a számomra, hanem mert én lehettem annak a zsűrinek az elnöke, mely kiválogatta a legjobbakat. Esküszöm, nem volt könnyű dolgunk! Nagy számú remek írás érkezett a pályázatra, és amik végül a kötetbe kerültek, valódi irodalmi gyöngyszemek. A kiadó – követve az előző két antológia hagyományát – a pályázók mellé négy kortárs irodalmárt is felkért, hogy írják meg a maguk alternatív 48-át. Így színesíti, árnyalja a különleges témát egy-egy novellájával Kalapos Éva Veronika, Majoros Nóra, Mészöly Ágnes és Benedek Szabolcs.

Van itt, kérem, minden, mint a jó boltban! Petőfi bádogteste kondul a császári bérgyilkos golyójától… Rózsa Sándor nem csak a lovát, de az osztrákot is ugratja… A márciusi ifjak szó szerint „szanaszét-verselemzik” a Nemzeti dalt… Kossuth szakálla elkártyázva… Pest egén gőzmasinák hajtotta léghajók úsznak… A kert alján titokzatos ellenség jár…

Nem sorolom tovább. A kötet valóban zsúfolásig tele jó ötletekkel, és ha olykor a megvalósítás itt-ott biceg is kissé, olvasásuk mégis igazi irodalmi élményt nyújt. Azt is elárulhatom, hogy az én személyes kedvencem a Haász János – Molnár Réka által írt Hát hol van itt megszállás? c. novella, mely fanyar humorával, groteszk (vagy nagyon is realista?! – sajnos ez manapság egybeolvad) világlátásával valódi mestermű, mely a mi jelenünk orrára is ad egy jó nagy fricskát.

A kötet tehát, ami a beltartalmat illeti, remek!

Egyetlen kritikai megjegyzésemet azonban mégsem hallgathatom el: az antológia borítója bődületes melléfogás! Se nem szép, se nem hívogató, de ami a legszomorúbb, hogy köszönő viszonyban sincs a témával, amit a kötet lapjai őriznek. El nem tudom képzelni, ki az, aki pusztán a borítót látva érte nyúl a boltban – talán csak az, aki úgy véli, hogy egy szingularitásokról, parapszichológiáról, fekete lyukakról, spiritizmusról vagy ősrobbanásról szóló kötettel lesz dolga: ilyen témájú könyvhöz illene ez a kép, talán.

Éppen ezért a mi dolgunk, olvasóké, hogy hírét vigyük: a 48 másképp remek antológia, tessenek elolvasni!

Tartalom

Garaczi Zoltán: Csupasz – Kossuth-steampunk
Ecsédi Orsolya: Nem leszünk
Majoros Nóra: A kertész háborúja
László Zoltán: Forradalmi gépezet
Haász János – Molnár Réka: Hát hol van itt megszállás?
Molnár Rita: Copyright
Kalapos Éva Veronika: Kinek drágább
P. Szabó Dénes: Ferdinándnak meg kell halni
Nagy Judit Áfonya: Az idegen
Rádai Márk: A haramia fizetsége
Mészöly Ágnes: Mi az a vátesz?
Tóth Mónika: Elveszve ’48-ban
Benedek Szabolcs: Ha egyszer mégis megírom az emlékirataimat

Mi lett volna, ha az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nem bukik el?
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top