Mit is kínál a salátatörvényben a színházaknak az Emmi?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint átlátható működési modellt, „kristálytiszta, kiszámítható” helyzetet és felelősségi viszonyokat teremt az Országgyűlés előtt lévő kulturális törvényjavaslat a színházak fenntartásában.

A tárca közleménye szerint az önkormányzatok ezután is szabadon dönthetnek arról, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat vagy sem, és ha igen, azt csak önkormányzati vagy vegyes (állami és önkormányzati) fenntartásban kívánják-e működtetni. Ez teljesen tiszta helyzetet teremt: a színház működéséért a fenntartó a felelős.

Önkormányzati színház önkormányzati pénzből, állami színház állami pénzből, vegyes fenntartású színház állami és önkormányzati forrásból fog működni.

A kommünikében egyúttal az Emmi határozott álláspontjának nevezte, hogy „a Gothár-féle szexuális zaklatási ügy nem maradhat következmények nélkül”.

Álláspontjuk szerint „az ellenzék hangulatkeltése a szokásos álhírgyártásra épül”. A minisztréium hazugságnak minősítette, hogy meg kell szűnniük fővárosi színházaknak. A főváros, ha akar, teljesen önállóan működtethet saját színházakat, annak minden fenntartói jogával együtt. Fővárosi tulajdonban lévő színház csak akkor szűnne meg, ha a fővárosi közgyűlés úgy dönt, hogy nem kívánja tovább működtetni.

A központi költségvetés „eddig is nagyvonalú és egyre emelkedő” támogatást nyújtott a kulturális intézményeknek, különösen a színházaknak.

A most benyújtott kulturális törvényjavaslat célja, hogy a közpénzeket átláthatóan használják fel, és ahhoz teljesen világos felelősségi viszonyok társuljanak.

„Önmagában az is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő színházakban”.

Kitértek arra is, hogy a mostani javaslat „semmilyen módon nem változtat” az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatain. Az önkormányzati fenntartású színház működtetéséhez szükséges forrásokat az önkormányzat a saját költségvetéséből biztosítja. Amennyiben az önkormányzat az önkormányzati fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljes körűen nem biztosítja, úgy az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő.

Ebben az esetben a közös működtetésről 30 napon belül a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt. A vegyes működtetés keretében az állam kiszámíthatóbb módon, tervezhetően nyújt támogatást és biztosítja a színház munkatársainak bérfejlesztését – közölte az Emmi.

Az állami és vegyes fenntartású színházak, „ahogy eddig, ezután is kiszámítható pénzügyi támogatásokra számíthatnak”, amelyet megállapodásban rögzítenek majd. Ez garanciát ad a vegyes működtetésű színházak művészeti szabadságára is.

A tárca rögzítette azt is, hogy az állami fenntartású színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.

„Tehát egy, a fővárosi önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színház működésébe az állam, a minisztérium nem szól bele. Így nemhogy csökkenne az önkormányzatok önállósága ezen a téren, hanem nő”.

A minisztérium már előzetesen nyilatkozott arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) sem szűnik meg.

Magyarország idén több mint 125 milliárd forintot költött az előadó-művészeti szféra támogatására. Az önkormányzati fenntartású színházak és az évek óta növekvő számú független színházak működésre fordítandó központi költségvetési támogatás folyamatosan nő.

Egyúttal közölték: a napokban átutalják a fővárosi színházak számára az előadóművészeti többlettámogatás harmadik részletét, mintegy 1,2 milliárd forintot.

„A tavalyi évhez képest a fővárosi színházak az állami támogatáson felül összesen 526 millió forinttal kaptak nagyobb összegű előadóművészeti többlettámogatást, a többnyire vidéki nemzeti és kiemelt státuszú kőszínházak pedig 20 százalékkal magasabb forrásból gazdálkodhattak az előadó-művészeti többlettámogatási keretből”

– írta a minisztérium.