+ Oktatás

Egy iskolaturista élményei Finnországban

Kelet-Európából egyáltalán nem jönnek dögivel iskolanézőbe. Onnan gondolom, hogy amikor elmondom, honnan jöttem, rögtön elkerekedő szemeket látok.

Azon törtem a fejem, hogy vajon hogyan: hogyan vigyem haza ezt az egész iskolát tanárostól, igazgatóstól, szemléletmódostól és felszereltségestől – írja egy iskolaturista a transindex.ro portálon.

Részlet a riportból:

Nehéz eldönteni, hogy mettől meddig tart az iskola, ugyanis nincs kerítés. A gyephoki és focipálya körül sincs. Van viszont mellette egy kis fakunyhó, amibe Mikko be is visz minket. Először azt hittem, hogy ez egy eszközraktár, de nem: kis grillező kunyhó, amit bárki, azaz bárki használhat. Az iskolások is órák alatt, külsősök is, felnőttek is, gyerekek is.

Egyetlen szabály van: hozz tűzifát magaddal, hogy az utánad lévőnek is legyen.

(…) Rengeteget drámáznak, hiszen meggyőződésük, hogy a megélt folyamatok rögzülnek igazán, nem a csupán olvasott/látott/hallott információk. A hangsúly az egyénről a csapatra tevődik, ami nem azt jelenti, hogy nincs helye az individuális tanulásnak, hanem, hogy a projekteken (mert nem tantárgyak vannak, hanem projektek, amelyek keretében átfogóbban találkoznak egy-egy problematikával) csapatok dolgoznak.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top