Kai Michel és Carel van Schaik: Az ember három természete / A Biblia evolucionista olvasata [Das Tagebuch der Menschheit] – Typotex Kiadó, 2019 – fordította Fenyves Miklós – 464 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-963-4930-48-8
Az elmúlt két évezredben a Bibliát minden oldalról megnézték, darabjaira szedték, új és új értelmezésekkel és magyarázatokkal álltak elő a részekre és az egészre vonatkozóan is. Dolgoztak vele vallásos szempontból, tudományos szigorral és harcos-dacos ellenkezéssel is. A Bibliáról szóló könyvekkel Dunát – vagy inkább Amazonast – lehetne rekeszteni. Ezekben a könyvekben szinte minden – és mindennek az ellenkezője is – megtalálható.
Bátor az, aki azt állítja, hogy újat tud mondani ebben a témában!
Kai Michel és Carel van Schaik bátor. Azt állítják, hogy olyan olvasatát találták meg a Szentírásnak, amit korábban még senki nem fedezett fel. S az olvasó, ha a könyv végére jut, el kell ismernie, hogy ez lehetséges. S ráadásul az, amit a két szerző kiolvasott a sorok közül, tényleg releváns.
- Saját kezünkbe vehetjük az evolúciót!
- Miért nem borotválkozott Charles Darwin?
- A csókolódzás történelmi tett?! Mióta?
- Rajtunk múlik-e, hogy mit hoz a jövő? WTF?
- Az emberi lét sokkal békésebb és jobb lett az elmúlt évszázadokban
Már a módszer is izgalmas,
hiszen azon kevesek közé tartoznak, akik nem valami ellen, vagy valami mellett agitálnak. Sokkal inkább külső szemlélőként – a tudomány eredményeinek birtokában – vizsgálják a szöveget. Ráadásul – ettől szoktak sokan elaludni – nem a szavakat cincálják, hanem a történeteket vizsgálják, s a sztorikban keresik a választ arra, hogy mit árul el az emberről, az emberiségről a Biblia.
Az antropológiai szempontok és főleg az emberiség kulturális evolúciójának lenyomata áll vizsgálatuk középpontjában. Állításuk szerint egy ilyen, több évszázadon át alakuló és változó mű – ezen már a vallásos embereknek sem kell megsértődniük! – képes hordozni az emberiségre vonatkozó „kollektív tudást”.
A válasz megdöbbentő és kézenfekvő: a könyv fennmaradásának és „töretlen sikerének” pont az az egyik oka, hogy olyasmit (is) közvetít, ami fontos. Akkor is fontos, ha eddig, és így nem vettük észre. Akkor is, ha nem bökte ki a szemünket! Talán csak azért, mert nem a megfelelő kérdéseket tettük fel.
Kai Michel és Carel van Schaik könyvének nagyszerűsége abban rejlik, hogy megtalálták a megfelelő kérdéseket, s azokra nem úgy kerestek választ, mint az őelőttük mások tették. Ők nem kekeckedni akarnak, az ellenmondásokra és – elsőre – értelmetlennek tűnő epizódokra nem azért hívják fel a figyelmet, hogy „támadjanak”… Hanem azért, mert úgy gondolják, kell, hogy legyen olyan értelmezési horizont, mely magyarázatot ad.
A kulcs a kulturális evolúció,
az a folyamat, melynek során az emberi civilizáció átalakult. A vándorló, vadászó gyűjtögető életforma helyét átvette a letelepedett életforma, s a magukat röghöz kötő közösségek kialakították a városokat, s a megélhetés alapjává tették a földművelést és az állattenyésztést… mindezekből következőleg pedig megszilárdították a magántulajdont, a társadalmi hierarchiát, patriarchálissá tették a társadalmat. És szembenéztek olyan kérdésekkel, melyre nem készítette fel őket a biológiai evolúció.
Ez az a folyamat, mely létrehozta az ember három természetét, és ezzel áthidalta a szakadékot mely a biológiai lény és a társadalomban élő ember között egyre nagyobb és nagyobb lett az évezredek során. Ha ezen szempontokat állítjuk a kérdések közepébe, akkor a válaszok egy egészen új Biblia-olvasatot eredményeznek.
Így lesz a Szentírás az emberiség „naplója”,
így történhet meg, hogy az előálló új olvasat logikus, érthető – és kézenfekvő – magyarázatot ad, arra, amin a Biblia kritikusai eddig teli szájjal röhögtek. Az ember három természete című munka tulajdonképpen maga is a kulturális evolúció újabb foka, vagy ennek a foknak az előfutára:
túl azon, hogy hallatlanul izgalmas munka, megbotránkozás nélkül olvasható azok számára, akik vallásosak, és lázongás nélkül azoknak, akik vallásellenesek. Sőt, azok is megtalálják benne a „heuréka-élményt”, akik azt gondolják, hogy a Biblia csak egy régi könyv, mely nem tartogat túl sokat a mai ember számára.
