+ Tudomány

Kozmológus, asztrofizikus és csillagász kapta a fizikai Nobel-díjat

A Nobel-bizottság nemcsak a felfedezéseket, hanem a mögöttük lévő elméleti munkát is díjazta a fizikai Nobel-díjjal, amelyet idén a csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kap – mondta Molnár László csillagász.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa kiemelte:

“James Peebles kitüntetése életműdíjként fogható fel, az elismeréssel a bizottság nem egy kifejezett felfedezést díjazott, hanem egy munkasorozatot, a tudós hozzájárulásait a fizikai kozmológia tudományágának létrehozásához”.

James Peebles számos alapvető munkát végzett el, ami lehetővé tette, hogy a kozmológia ne csak

“papíron számolgatós és filozófiai tudományág legyen, hanem ténylegesen mérhető és előre jelezhető információkkal is szolgáljon”.

A csillagász szerint ezek közé tartozik, hogy megjósolta a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás létezését, emellett azt is, hogyan keletkeztek az első kémiai elemek, a hidrogén és a hélium az ősrobbanásban, valamint a sötét anyag szerepét az univerzum formálásában, és a sötét energia létét is a kozmológus vetette fel elsőként.

Ez utóbbit azért, hogy megmagyarázza a különböző mérési eredményeket, amelyek szerint látszólag az univerzum úgy tágul, hogy az nem összeegyeztethető azzal a tömeggel, amelyet egyébként csillagok és galaxisok formájában látunk. Úgy vélték, hogy kell lennie még valaminek, ami mozgatja az univerzumot és ennek lett az egyik része a sötét anyag, a másik a sötét energia.

A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. A sötét energia pedig egy még rejtélyesebb összetevő, ami viszont a teljes univerzum tágulásáért felel.

A háttérsugárzás és annak egyenetlenségeinek felfedezéséért már korábban adtak Nobel-díjat és ennek is Peebles adta meg az elméleti hátterét – mutatott rá Molnár László.

“James Peebles elfogadtatta, hogy a kozmológia, az egész univerzum szerkezetének a kutatása, az tényleges, komoly fizikai tudományág és nemcsak köldöknézegetős filozofálgatás. Bebizonyította, hogy a kozmológia ténylegesen kiszámolható, megmérhető, előre jelezhető jelenségekkel tud dolgozni, akár a háttérsugárzásról, akár az univerzumban az elemek gyakoriságáról, akár a galaxisok távolodási sebességének méréséről van szó”

– hangsúlyozta Molnár László.

Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász az elismerést az első olyan Naprendszeren kívüli bolygó (exobolygó) felfedezéséért kapja, amely egy Naphoz hasonló csillag körül kering. Az exobolygók léte sokáig csak tudományos feltételezés volt, a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején többen is próbálkoztak már kimérni, hogy lehetnek-e más csillagok körül is bolygóméretű égitestek, ehhez azonban nagyon pontos színkép felvételeket kellett rögzíteni a csillagokról – emelte ki a csillagász.

Nagyon pontos sebességmérésekre volt szükség. Azt kellett kimérni, hogy ezek a csillagok néhány tíz kilométer/másodperces sebességgel mozognak oda-vissza a térben.

A genfi csillagászok a Pireneusokban lévő obszervatóriumban digitális technikával felszerelkezve építettek egy a csillagok színképének elemzésére alkalmas olyan spektrográfot, amely képes volt ezt a pontosságot elérni. 1995-ben pedig megtalálták az 51 Pegasi nevű csillag bolygóját.

A Naphoz hasonló csillag bolygószerű kísérőjének felfedezése rögtön heves vitát váltott ki. Sokan azzal az indokkal vitatták a felfedezést, hogy az 51 Pegasi körülbelül Jupiter-tömegű kísérője (az 51 Pegasi b)túlságosan közel kering a csillaghoz, ott, ahol addigi tapasztalataik alapján óriásbolygó nem lehetne – idézte fel Molnár László.

Időbe és újabb felfedezésekbe telt, amíg a csillagászok elfogadták, hogy léteznek ilyen “forró Jupiterek”. A felfedezés óta ez a tudományterület robbanásszerűen fejlődésnek indult és most már több ezer ilyen bolygót ismerünk – emelte ki a magyar csillagász.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top