+ Irodalom

Csernobil, a modern babonaság forrása

Az 1986-ban történt atombaleset tanulságai fontosabbak mint a hiedelmek. Szatmáry Zoltán és Aszódi Attila könyve megelőzte a saját korát. Csernobil…

Szatmáry Zoltán és Aszódi Attila: Csernobil / Tények, okok, hiedelmekTypotex Kiadó, 2019 – 240 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4930-60-0

Nem először, de most „nagyon”…

A csernobili katasztrófa a XX. század történelmének kitüntetett pontja. Megkerülhetetlen. Olyasmi, amiről mindenki tud „valamit”, olyasmi, ami beleette magát a civilizációnk minden rétegébe. Hatása nem csak a természettudomány iránt érdeklődők számára nyilvánvaló, de azok számára is, akik „bölcsészként” szemlélik a világot. Csernobil irodalmi téma és alapanyag is, melegágya a sci-fi irodalomnak, a tényirodalomnak, filmeknek. S mostanság konkrétan egy televíziós minisorozatnak, ami példátlan sikereket ért el.

Csernobil olyan, mint egy elgennyesedd seb,

csak gyűlik az anyag a felszín alatt, s amikor már nagy a nyomás, akkor a legkisebb érintésre is felfakad, s elkerülhetetlenné válik, hogy foglakozzunk vele. Mostanában, részben egyéb események hatására megint egy ilyen felfakadásnak (tisztázásnak, tisztításnak) lehetünk a tanúi. Ráadásul, Paks2 árnyékában, nekünk, itt, Magyarországon önmagában is fontos lehetne a téma. Mégis úgy tűnik, hogy inkább a nemzetközi trendekhez igazodva kezdünk beszélni a nukleáris energiáról, a veszélyekről, az előnyökről… és Csernobilről.

Nekünk, magyaroknak mázlink van,

hiszen értékes, hiteles és jól olvasható könyv eddig is volt a témában. Aki megvette évekkel ezelőtt, az most csak leemeli a polcról. De, aki akkor lemaradt, annak sem kell elkeserednie, mert megjelent újra a Typotex Kiadó gondozásában.

Szatmáry Zoltán fizikus egyetemi tanár, aki személyesen részt vett a csernobili katasztrófa hazai hatásainak elhárításában. Aszódi Attila gépészmérnök, a BME Nukleáris Technikai Intézetének az igazgatója 2004-től. A két szerző személye önmagában is biztosíték arra, hogy a könyv ne légből kapott információkra és legendákra épüljön. S ahol mégis, ott cáfolat formájában, a tisztázás szándékával.

Csernobil, valóság a sorozat mögött…                                   (az esemény Facebook-oldala)

Van még egy fontos szempont,

ami a tudósok által írott könyveknél nem mindig magától értetődő. Ez pedig az érthetőség. A „nagy kérdés”, hogy egy átlagos ismeretekkel rendelkező, nem feltétlenül természettudományos beállítottságú olvasó mennyit érthet meg az adott könyvből.

Örömmel jelentem, hogy sokat, mert bár a könyv megírásához behatóan kell foglalkozni az atomfizikával, az elolvasásához és megértéséhez – szerencsére – nem. A könyv első, nagyjából nyolcvan oldala tisztázza az alapfogalmakat, így eljutva magához a balesethez, már nem kell értetlenkedni, ahogy a tragédiáig vezető folyamat okai is felfoghatók (s összevethetők azzal, amit a mostanság népszerű filmsorozat állít).

A következményekről szóló (hatodik) fejezet külön részben foglakozik a Magyarországot ért szennyeződéssel, s tisztázza azt is, hogy van/volt/lesz-e kimutatható hatása a csernobili katasztrófának a magyar állampolgárok egészségére. (A kérdés megválaszolása nem is olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk!)

A hetedik fejezet a Csernobilt és környékét felderítő 2005-ös expedíció munkájáról szól, arról a közvetlen tapasztalatról, amit a kutatók a „zónában” szereztek. (Megnyugtató, hogy a S.T.A.L.K.E.R.-történetek maradnak a sci-fi világában!)

A könyv utolsó két fejezete a tanulságokkal foglakozik, s azzal, hogy a bűnök és hibák miként adódtak össze, s hogy mindennek milyen következményei vannak és lehet(né)nek a XXI. században. Kézenfekvő módon felmerül a sajtó felelősségének kérdése is. Ami azért megrendítő, mert ezen a területen a romlás mértéke közvetlenül érzékelhető a könyv első megjelenése óta eltelt időben.

Szatmáry Zoltán és Aszódi Attila könyve aktuálisabb, mint valaha. nem csak azok számára érdekes olvasmány, akik műszaki érdeklődéssel rendelkeznek. A csernobili katasztrófa okai és következményei viszonylag pontosan mutatják, hogy mi az, amin változtatni kellene.

Csernobil, a modern babonaság forrása
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top