1959-ben francia könyvkiállítást rendeztek a budapesti Műcsarnokban. A kiállítás végére a látogatók a kötetek nagy részét ellopták. Az akkori „könyvtolvajok” közül sokan főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták voltak, akik később szakmájuk meghatározó alakjaivá váltak.
A szeptember 20-tól a Szentendrei Képtárban látható A nagy könyvlopás – Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kiállítás a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát idézi meg. A tárlaton a 60 évvel ezelőtti „tolvajokkal” készült interjúkba is belenézhetünk, meghallgathatjuk Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta, Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza és Tót Endre visszaemlékezéseit.
A kiállítás bemutatja, milyen nehéz volt a korszakban könyvhöz, információhoz jutni, milyen volt a szellemi élet a vasfüggöny mögött, és bemutatja azt is, hogyan alakultak akkoriban a francia-magyar kapcsolatok. Például megtudhatjuk, hogy egy CIA által finanszírozott és szervezett programban 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, többek között Magyarországra.
A A nagy könyvlopás kiállítás a Szentendrei Képtárban – fotó: Várkonyi Zsolt
A nagy könyvlopás megnyitóját szeptember 19-én tartották a Szentendrei Képtár előtt. A kiállítás témájához kapcsolódva Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) igazgatója felidézte, mennyire sokkolta, amikor először találkozott a hírhedtté vált „Magyar, ne lopj” felirattal, ami számos osztrák bolt kirakatában ott lógott a 90-es években. A szocializmus időszakában a könyvlopás bocsánatos bűnnek, sőt, bizonyos körökben virtusnak számított, mert az emberek nehezen jutottak nyugaton megjelent könyvekhez.
fotó: Várkonyi Zsolt
„A kiállítás sokat elmond az akkori időszakról. Betekinthetünk egy olyan világba, amit már sokan elfelejtettek”
– mondta Gulyás Gábor. Kitért a Római Magyar Akadémián nemrég megnyílt Felvonulás – Tiltott és tűrt művészet Szentendrén a Kádár-korszakban kiállításra, valamint Sepsiszentgyörgyön látható Láthatatlan jelenlét 2.0 című múzeumpedagógiai tárlatra is, melyek szintén a Ferenczy Múzeumi Centrum szervezésében jöttek létre. Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere kiemelte, A nagy könyvlopás azért is különösen aktuális kiállítás, mert idén ünnepeljük a rendszerváltás 30. évfordulóját. Frédéric Rauser, a Francia Intézet igazgatója azt mondta, ez az első alkalom, hogy nyilvánosan dicséri a lopást.
fotó: Várkonyi Zsolt
Rauser szerint az 59-es könyvkiállításon történtek tökéletesen szimbolizálják a magyarok igényét a nyugat felé történő nyitásra és szellemi szabadságra. Az 50-es években a francia és a nyugati kulturális jelenlét olyan demokratikus modellt képviselt, mely fokozatosan tűnt el a magyar politikai térből.
A kiállítás kurátora, Árvai Mária és Véri Dániel köszönetet mondott az interjúalanyoknak, akiknek történeteik forrásértékűek voltak.
A kiállítás január 19-ig látogatható a Szentendrei Képtárban.
