+ Zene

Fürdőzés a szökőkútban és tánc a tarantula mérge ellen

A nyárral sokaknak véget ért a „dolce far niente”, azaz az édes semmittevés időszaka, de még egy kis olasz életérzést bele lehet csempészni az őszbe. Szeptember 18. és 27. között ugyanis Olaszország lesz fókuszban a Müpában az Európai Hidak fesztiválon.

Ma már, ha valaki Rómában jár, szinte sorban kell állni a Trevi-kútnál, de ha türelmes az ember, mindig lehet találni egy apró zugot, ahova leülhetünk és figyelhetjük a hömpölygő, szelfiző tömeget. Ha ott vagyok, én mindig felidézem Az édes élet legismertebb jelenetét, ahogy Anita Ekberg elegánsan végigsétál a szökőkútban.

Az Európai Hidak moziprogramja idén valódi fimtörténeti utazást ígér, délután ugyanis egy Fellini-klasszikust, majd este egy-egy Sorrentino rendezést nézhetünk meg. A sor, a már említett La dolce vitával indul szeptember 21-én. Anno már az olasz premiert is botrányok kísérték, nemcsak a sajtó, de még a pápa is elítélte, hiszen komoly kritikát fogalmazott meg az akkori felső tízezerrel szemben, filmvászonra víve a züllött mulatozásaikat. Mégis a film történelmet írt, elhozta Cannesból az Arany Pálmát, epizódszerű építkezésével pedig megújította az európai filmnyelvet. A hatvanas években ez a film hozta el a magyar mozilátogatóknak az olasz életérzést, innentől lett egyfajta csodálatos vágykép a dolcsevita. De vajon hogyan él az olasz elit a 21. században?

Sorrentino A nagy szépség című Oscar-díjas filmje megmutatja, miközben az élet céltalanságát és az ideákat porba döntő ürességet is tűpontosan elénk tárja. A történet szerint a római társasági élet egyik központi figurája, Jep a 65. születésnapja után számba veszi életét, elgondolkodik annak haszontalanságán, közben bepillantást enged az elit féktelen bulizásaiba, szinte leleplezi azt a képmutató közeget, ahova egyetlen könyve, a 40 évvel ezelőtt megírt regénye megadta számára a belépőt. Egyetlen célja lesz, hogy Rómát járva felfedezze a nagy üresség mögött megbúvó valódi szépséget….

Másnap a filmrendezők kétségeibe nyerhetünk betekintést a mozivásznon keresztül. Bár Fellininek a hozta meg a várva vált Oscart, a filmtörténet első rendezői önvallomása azóta is számos kérdést vet fel. Már a címével kapcsolatban is oknyomozások folytak, de talán mindegy is a névadás mögött meghúzódó valódi szándék. Az biztos, hogy Fellini alkotói válságából újabb remekmű született, ami az emlékek sajátos kezelésével újabb fejezetet kezdett a filmtörténetben.

Sorrentino Ifjúsága ismét tudatos főhajtás Fellini munkássága előtt, ám nagyon is mai kontextusban. A Svájci hegyekben lévő luxusszállodába együtt pihen a már nyugdíjba vonult, világhírű zeneszerző és karmester, valamint legjobb barátja, a pályája végén járó filmrendező, aki legutolsó filmjének forgatókönyvén dolgozik, és ugyanolyan kétségbeesetten küzd az alkotói válsággal, mint 52 évvel korábban Marcello Mastroianni…

Persze az Európai Hidak eseménysorozatában nem a filmek, hanem a zenei élmény lesz a hangsúlyos. Fischer Iván operatársulatával Monteverdi első operáját, a La favola d’Orfeót mutatja be, a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyén pedig a karmester és lánya, Nora Fischer közösen áll színpadra, ahol Nora Luciano Berio Népdalok című ciklusát énekli. Ennio Morricone és Nino Rota filmzenéit az olasz jazzélet kiválóságaiból álló kvartett idézi fel, s itt lesz Mario Biondi is, akit sokan csak az olasz Barry White-ként emlegetnek. És lesz egy koncert, ami dél-olaszországi falvakba repíthet el minket. A babona az olaszok életét sok ponton átszövi, egy régi hagyomány szerint a tarantula pókok mérgétől egyetlen módon szabadulhattak meg a halandók: ha szélsebes pörgéssel kitáncolták magukból. Ennek nyomán kapták a tarantella nevet a tüzes délolasz táncok. A tarantella salentina, azaz a pizzica a Salentói-félszigeten terjedt el, innen érkeznek szeptember 20-án a műfaj legjobb zenekarai a Fesztivál Színházba. A tamburinos-énekes Rachele Andrioli és a harmonikás Rocco Nigro a dél-olasz tánczenétől a portugál fadón át a mexikói rancheráig számos műfajban otthonosan mozog.

Őket a mandolinos-énekes Mimmo Epifani és zenekara, a The Barbers követi. Epifani a muzsikus borbély, Costantino Vita műhelyében vette első mandolinleckéit – az iránta érzett tisztelet okán nevezte el „borbélyoknak” 2004-ben megalakított zenekarát, akikkel tavaly megjelent Putifero című lemezével érte el a legnagyobb sikereket és vált a pizzica élő legendájává. Szinte biztos, hogy ezen a koncerten nehéz lesz ülve maradni.

Aki teheti szeptember végén hosszabbítsa meg a nyarat a Müpában, ahol kulturális dolce vita  vár Olaszország szerelemeseire és a déli pezsgésre vágyóknak.

Fürdőzés a szökőkútban és tánc a tarantula mérge ellen
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top