Három napra a legkisebb macskaköves utcák is megtelnek élettel. Augusztus 30. és szeptember 1. között rendezik az év „legszentendreibb” eseményét, az immár 14 éves Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivált, melyen több mint 250 zenei, művészeti, gasztronómiai és egyéb program várja az érdeklődőket. Az ArtUdvarok programsorozat keretében 44 szentendrei lakos tárja szélesre kapuit, és rendezi meg saját programját. A három nap alatt fellép többek között a Bagossy Brothers Company, a Soulwave és az Ocho Macho is. A Bükkös patakon ezer darab játék gumikacsa versenye várja a gyerekeket, és idén a város szakrális terei is megnyílnak a látogatók előtt. Ki is volt valójában fesztivál ötletgazdája? Mitől lett legendás ef Zámbó István minden évben megrendezésre kerülő garázskiállítása? Hogyan tud szerethető maradni a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva? Solymosi Helénával, a fesztivál igazgatójával beszélgettünk.
– Úgy tudom, a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva eredetileg ef Zámbó István festőművész ötlete nyomán indult el.
Legalább öt olyan emberrel találkoztam már, aki saját magáénak mondja a fesztivált (nevet). Az biztos, hogy Öcsi (ef Zámbó István – a szerk.) nagyon fontos szerepet játszott az esemény létrejöttében. Ő álmodta meg a Nehéz Zenei fesztivált, ami a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva elődje volt. A kezdeményezéshez villámgyorsan csatlakoztak a helybéli vendéglátósok, és lehetőséget biztosítottak a képzőművészeknek, hogy kiállításokat szervezzenek. ef Zámbó Istvánék bemutatták a rájuk jellemző anternatív popkultúrát, ami remekül illik Szentendréhez. Ebből fejlődött ki 14 év alatt a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál nagy rendezvénysorozattá. Azért hívjuk a „legszentendreibb” fesztiválnak, mert rengeteg civil, helyi lokálpatrióta, galerista csatlakozik az eseményhez, és a szentendrei lakók megnyitják az érdeklődők előtt saját kertjeiket, házaikat, amiket az év többi napján nem láthatnak. Attól lesz szentendrei a fesztivál, hogy a programok jelentős részét helyiek biztosítják. A programok varázsát a spontaneitás adja, a meghirdetnek egy események egyszeriek és megismételhetetlenek.
– Kik látják vendégül házaikban a fesztivál közönségét?
Helyi, városukat szerető kultúrakedvelő lakosok. Mondok egy példát: egy kőfaragómester, aki imád vadászni, megvendégeli a betérőket egy szarvaspörköltre, és meghívja a jazz zenész barátját, így a vendégek a kellemes vacsora mellett egy rögtönzött koncertet is kapnak. ef Zámbó István garázskiállítása már-már legendássá vált. Öcsi egy ikonikus házban él a Szamárhegy tetején, ahol minden évben kiállítást rendez, közben fő az étel és az ef. Zámbó Happy Dead Band örömzenél. Egy ilyen koncert teljesen más, mint a többi, hiszen a vendégek együtt főzhetnek Öcsivel, kérdezhetnek tőle.
fotó: Deim Balázs
– A Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál immár 14. alkalommal kerül megrendezésre. Hogyan változott az évek során az esemény arculata?
Lelkes amatőr programszervezők fesztiváljaként indult, mostanra viszont országos rendezvénnyé nőtte ki magát, de ugyanúgy visszanyúlik saját gyökereihez. Szentendre valódi esszenciáját ezen a fesztiválon lehet leginkább megízlelni.
– A nyár során számos fesztivál zajlott Szentendrén. Mennyire nehéz feladat jól körülhatárolható identitást adni egy több napos rendezvénynek?
Erre különösen odafigyelünk. Szerencsére egy kézben vannak a városi rendezvények. A Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva kifejezetten eklektikus fesztivál, melyre rácsatlakozik többek között az Art Capital záróeseménye, a finisszázs is. A MANK (Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.) a régi művésztelepen olyan eseményt szervezett a fesztiválon belül, ami önmagában is működne. Minden közintézmény úgy fogja fel, hogy ez a város legfontosabb fesztiválja.
fotó: Deim Balázs
– Idén a város szakrális terei is megnyílnak a látogatók előtt. Mesélj erről egy kicsit!
Erre nagyon büszkék vagyunk. Szentendrét úgy is szokták hívni, hogy „a templomok városa”, ugyanis csak a belvárosban hét templom található. Többek között turisztikai megfontolásból döntöttünk úgy, hogy megnyitjuk ezeket a tereket, mivel Szentendre sokszínű nemzetiségi kultúrával rendelkezik. A látogatók megnézhetik, hogyan élnek az egyházi közösségek. Nem feltétlenül szakrális programokra kell számítani, a Református Templom kertjében például Bartha Mátyás és barátai jazz koncert, a Szántó Zsidó Emlékház és Imaházban pedig egy remek beszélgetés lesz. Úgy gondoljuk, ezek mind olyan terek, ahol alkotói energiák fognak felszabadulni.
– Milyen szempontok alapján állítottátok össze a zenei programot?
Igyekeztünk visszanyúlni egy régebbi gyökerükhöz, a Söndörgő Fesztiválhoz, amit 2014-ig minden évben megrendeztek a Vujicsics Tihamér téren. A Vujicsics Együttesnek immár három generációja létezik, mellyel éltetik a szerb, balkáni, sőt most már világzenei kultúrát. Ennek fényében a Vujicsics téren található Söndörgő Udvaron öt előadóteret alakítottunk ki több udvarban. A nagyszínpadi produkcióknál próbáltunk a világzenei vonalon maradni. A Gasztro Utcában olyan, országosan ismert fellépők állnak majd színpadra, akik Szentendre hangulatát is megidézik. Emellett több apró pódiumszínpadon is lesznek koncertek, így a legkisebb macskaköves utcák is megtelnek élettel. Pont ezzel lopta be magát a szívembe a fesztivál. Ha elindulok a Fő tértől az Ady Endre utca irányába, nincs olyan szeglet, ahol meg ne szólalna egy gitár vagy hegedű.
fotó: Deim Balázs
– Milyen gyerekprogramok lesznek a fesztiválon?
A már említett Söndörgő Udvaron például szerb táncjátékok, de a legnépszerűbb gyerekprogramunk a gumikacsa úsztatás, amit a humanitárius tevékenységeket végző Rotary Club helyi szervezetével közösen szervezünk immár kilenc éve. Ez egy jótékonysági akció, melynek keretében ezer gumikacsát lehet örökbe fogadni, melyek mind rajtszámot viselnek és tombolajegyeken lehet rájuk fogadást kötni. A gumikacsákat beleöntik a Bükkös patakba, és ezer gyerek végig hajtja őket az Apor hídnál lévő célig. Az első húsz helyezett ajándékot kap. Ezen az eseményen több ezren szoktak részt venni, és nem csak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is óriási élményt nyújt. A tombolajegyekből befolyt összeget hátrányos helyzetű gyerekek ösztöndíjprogramjára fordítják.
fotó: Deim Balázs
– Szentendre nagyon jó hírnévnek örvend Magyarországon. Szerinted a hazánkba látogató külföldi turisták számára mennyire vonzó a város?
Tapasztalataink szerint a látogatóink fele Budapestről érkezik. Arra nézve nincsenek konkrét statisztikáink, hogy hány külföldi látogatja az eseményt. Egyértelműen látjuk, hogy egyre több a Szentendrére látogató turista, viszont a mi célunk az lenne, hogy minél több időt töltsenek itt, miközben minőségi kultúrát fogyasztanak. Adva van egy jó adottságokkal, egyedi építészeti kultúrával megáldott városka, és azt szeretnénk, ha a külföldi turisták látogatnák a helyi múzeumokat, színházakat.
– Egy tavalyi interjúban azt mondtad, szeretnétek, ha idővel nemzetközi fesztivállá válna az esemény. Hogyan és mikorra szeretnétek ezt elérni?
Idén megújítottuk, kétnyelvűvé tettük a weboldalunkat. Minden évben fejlesztjük a programjainkat, ugyanakkor meg kell találnunk az egyensúlyt mind gazdaságilag, mind arculat szempontjából. Idén nagy kihívás volt számunkra, hogy megtartsuk a fesztivál miliőjét, és ne nője túl magát. Ha óriási fesztivállá válna, elveszítené a báját, amitől annyira szerethető. Ebben a kettősségben próbáltunk lavírozni. Azt szeretnénk, ha megmaradni ilyen kicsinek és szerethetőnek, de közben mégis országos hírűvé válna. Nem kis feladat.
– Több mint 250 program várja az érdeklődőket. Mikor kell elkezdeni a programok szervezését, hogy augusztus végére minden készen álljon?
Általában már az épp aktuális fesztiválon elkezdődik a következő évi program kialakítása. Egy-egy Art Udvar sokszor olyan jól sikerül, hogy azonnal jelentkezik egy vendég, hogy van egy jó ötlete a következő évre. A konkrét szervezés az év elején veszi kezdetét, hogy nyár végén 40 ezer embert tudjunk fogadni.
– Mi a kedvenc emléked a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva elmúlt 14 évéből?
A fesztiválon a Meseudvar házigazdája vagyok, ahova profi mesemondókat hívunk meg, de szülők is kiülhetnek mesélni a közönség elé. Mesék helyett sokszor élettörténetek hangzanak el, amiből nem csak a mesélőről derül ki sok, de arról is, hogy milyen érzés Szentendrén élni.
A részletes programért és egyéb információkért látogass el a fesztivál oldalára.
