+ Tudomány

Bravúros felfedezés: üstökös-holdat fotózott a Rosetta

A 67P magjának mintegy 4 km-es méretéhez képest egy 4 méteres kis tömb elenyészően kicsi ahhoz, hogy “holdnak” nevezzük. 

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájának felvételein a 67P/Churumov-Gerasimenko-üstökös magja körül zárt pályán keringő kis méretű magtöredéket fedeztek fel, amely az üstökös kísérőjének, kis “holdjának” tekinthető. A felfedezés váratlan, és egyben nagy bravúr is – adja hírül a csillagaszat.hu.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája 2014. augusztus 6-án – tehát már öt éve – ért a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös (röv. 67P) magjához, és igen bonyolult mozgásokat végezve több mint két évig, 2016. szeptember 30-ig maradt közelében és tanulmányozta a Naprendszer őseredeti kis égitestjét. A szonda Philae leszállóegysége – bár igen kalandos út után – 2014. november 12-én sikeresen leszállt az üstökösmag felszínére, majd a keringő egység 2016. szeptember 30-án előre eltervezett módon és helyen elérte az üstökösmag felszínét, és ezzel befejezte küldetését.

Az elmúlt napokban az ESA egy váratlan és bravúros felfedezést tett közzé: a 67P-üstökös magja körül egy kis égitest kering, vagyis egy természetes kísérője, mondhatni “holdja” van az üstökösnek. A felfedezést Jacint Roger Perez barcelonai fotográfus tette, aki egyébként csillagászati és űrkutatási témájú felvételeket készít és asztrofotózással
is foglalkozik. A kísérőt a Rosetta OSIRIS (Optical, Spectrocopic and Infrared Remote Imaging System) képfelvevő rendszere kislátószögű kamerájának (NAC, Narrow-Angle Camera) 2015. október 21-én készített felvételein találta a felfedező.

Mivel a 67P-üstökös magjának igen kicsi a tömege és így a tömegvonzása is, ezért a mag felszínétől legfeljebb mintegy 10 km magasságig tudja zárt, azaz közel ellipszis alakú pályán megtartani a testeket.

A 67P magja körül keringő kis égitestet nem hivatalosan “Churymoon”-nak
(vagy “Csuri-hold”-nak) nevezik. Meg kell azonban jegyezni, hogy igazából egy égitest “holdjáról” akkor beszélünk, ha az nem egy porszemcse vagy kis méretű törmelékdarab, ezért a 67P-üstökös magja körül keringő kis test nem a hagyományos értelemben vett “hold”: a 67P magjának mintegy 4 km-es méretéhez képest egy 4 méteres kis tömb elenyészően kicsi ahhoz, hogy “holdnak” nevezzük.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top