+ Irodalom

A lányok és asszonyok ott állnak minden fontos dolog mögött…

…avagy: mit keres egy lány az első sikeres léghajó ballonjában Versailles-ban, 1783. szeptember 19-én? Emma Carroll: Égi tolvaj.

Emma Carroll: Égi tolvaj [Sky Chasers] – Manó Könyvek, 2019 – fordította Rindó Klára és Szabados Tamás – 288 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4036-86-9

A lányok és asszonyok ott állnak minden fontos dolog mögött, ha „véletlenül” nem látszanak, az igazán nem az ő hibájuk. Azt hiszem, teljesen érthető, ha a nők unják már, hogy (majdnem) minden a férfiakról szól. Az elmúlt évszázadok társadalmai csak egészen ritkán adtak komoly, történelmi léptékű szerepet a nőknek. Ha belegondolunk, ennek ma már meglepőnek kellene lennie…

De nem az!

Vannak a harcos feministák, akik sok esetben valószínűleg többet ártanak „az ügynek”, mint amennyit használnak, s vannak a finomabb eszközökkel operáló nők, akik észrevétlenül, tanító szándékukat elrejtve járulnak hozzá a változáshoz. (Nyilván, a társadalomnak mindkettőre szüksége van/lenne, én mégis az utóbbi módszert tisztelem inkább.)

Emma Carroll könyveinek meséje valós történelmi eseményeken alapul, s az ilyen alapanyagból szőtt történetek szálai közé bújtatja az erős, ötletes, tettre kész és bátor lányokat. Az ÉGI TOLVAJ is egy ilyen történet. Mesélője és főhőse egy nevesincs lány, Szarka, aki a 18. századi Francia Királyságban próbál életben maradni kettesben egy öreg kakassal. Lop, amit tud.

„…apám Algírból jött egy lopott csónakon, és […] örököltem az arca és a haja sötét színét meg a kalandvágyát. Anyám más dolgokat kedvelt: gint ivott és meghalt tőle, amire alig emlékszem, olyan kicsi voltam. Onnantól kezdve magamról kellett gondoskodnom. és ez hellyel-közzel sikerült is. Meggyőződésem szerint egyébként is túlságosan nagy feneket kerítenek a családnak.”

A kalandok is egy törvénytelen akcióval kezdődnek,

amikor egy ismeretlen nő megbízásából éjszaka besettenkedik a Montgolfier-fivérek házába, hogy ellopjon egy ládát. Bár az akció kudarcba fullad, de Szarka röviddel ezután megmenti a vele egykorú Pierre Montgolfier életét, s ennek kapcsán belekóstol a repülés élményébe, megsérül, és a családhoz kerül…

Innentől száguld a történet a legizgalmasabb kalandokon keresztül a végkifejlet felé, amiről – hiszen a tudománytörténet egyik kiemelkedő napja 1783. szeptember 19. – szinte mindent tudhatunk. Ezen a napon emelkedett magasba Versailles-ban az a ballon, melynek utasa hivatalosan egy kacsa, egy kakas és egy bárány volt. A nyolc perces repülés alatt az eszköz közel három kilométeres magasságba emelkedett.

S amiről a történészek nem, csak az igazi nagy mesélők tudnak:

abban a nevezetes kosárban, az állatok mellett ott gubbasztott a sérült és vérző Szarka és a végtelenül ijedt Pierre is. Emma Carroll úgy szövi bele a gyerekeket a történetbe, hogy nem mond ellent a történelemnek, csak éppen kiszínezi egy kicsit. Így is történhetett volna…

Az, hogy Emma Carroll a lány történetévé teszi a repülés történetét, lehetőséget terem arra, hogy megmutassa, azokat a folyton elsikkadó apróságokat, amikkel a nők a férfiak sikereihez járulnak hozzá. Ráadásul az írónő elhelyez a történetben egy másik női karaktert is, egy olyan asszonyt, akit az okossága, az érdeklődése és az elszántsága sodort a társadalom peremére, és sarkallt olyan tettekre, melyek sehogy sem nevezhetők jónak.

Emma Carroll regénye mindezekkel együtt egy sodró lendületű, kalandos történet, melynek olvasása közben eszünkbe sem jut, hogy a női jogokról morfondírozzunk. Ettől is nagyszerű…

A lányok és asszonyok ott állnak minden fontos dolog mögött…
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top