+ Történelem

Végső búcsút vettek Heller Ágnestől – a beszédekből idézünk

MTI/Balogh Zoltán

Végső búcsút vettek Heller Ágnestől családtagjai, barátai, kollégái és tisztelői hétfőn a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben. A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja július 19-én hunyt el 90 éves korában.

“Életét és gondolkodását a szabadság és a szerencse határozta meg, bár szerencsés alkatán kívül kevés szerencse érte. Háromszor kellett újrakezdenie életét: a holokauszt után, 1956-ot követően, majd az emigrációban. Eszménye a jó, tisztességes, igazságos ember volt”

– mondta búcsúzó beszédében Radnóti Sándor esztéta, filozófus.

Heller Ágnes temetése a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben 2019. július 29-én. 
MTI/Soós Lajos

Heller Ágnes sohasem feledkezett meg a filozófus morális küldetésének mondandójáról, arról, hogy a filozófia nemcsak munka, hanem életfeladat is.

“Utolsó évtizedeiben visszatért a vallás és a művészet témájához, jelentős filozófiai tanulmányában a zsidókérdés megoldhatatlanságáról írt, de ez az ő esetében nem reménytelenséget jelentett”.

Gábor György filozófus arról szólt, hogy Heller Ágnes 90 évét lankadatlan figyelemmel élte, szűnni nem akaró érdeklődéssel fókuszált a világra, múltra és jelenre, élőkre és holtakra.

“A magunkfajta halandók számára felfoghatatlanul teljes életet élt. A kis testben a világ egésze megfért, ha belépett valahová, minden teret betöltött. Valamennyi barátja időtlennek, öröknek tartotta és nekik lett igazuk”.

Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija kiemelte: Heller Ágnes életét végigkísérte magyarsága és zsidósága, kettős identitása.

“A kettős gyökerűségből fakadó konfliktusokat bölcsességgel, szeretettel és elkötelezettséggel oldotta fel, kettős kötődését megőrizte, bárhová is vetette az élet, Európába, Ausztráliába vagy Amerikába”

– tette hozzá.

Radnóti Sándor irodalomtörténész beszédet mond, mögötte Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija Heller Ágnes temetésén a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben 2019. július 29-én. 
MTI/Soós Lajos

Elmondta, hogy Heller Ágnes a 20. század magyar történelmében mindig kiállt azokért, akik partvonalon kívülre kerültek, akiket üldöztek, megnyomorítottak, függetlenül attól, ki honnan jött, mi volt a nációja, a vallása.

“Szerette az embert, a méltósággal együtt járó szabadságot kérte, elvárta és megadta. Magában hordta a tudás, a szeretet, az emberség és a tisztesség örök igazságát”

– jelentette ki Frölich Róbert.

Kunhalmi Ágnes és Korózs Lajos, MSZP-s országgyűlési képviselők, valamint Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési képviselője, Lendvai Ildikó szocialista politikus és Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója (b-j) Heller Ágnes temetésén a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben 2019. július 29-én.
MTI/Balogh Zoltán

Heller Ágnest számos díjjal jutalmazták, egyebek mellett 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban elnyerte a dán Sonning-díjat, majd 2008-ban a Ben Gurion Egyetem díszdoktorává avatta, 2010-ben Goethe-érmet, 2014-ben Radnóti-díjat vehetett át.

Végső búcsút vettek Heller Ágnestől – a beszédekből idézünk
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top