+ Irodalom

Heller Ágnes meghalt a Balatonban

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, akadémikus – tudatta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) péntek este. A rendőrség később a hírügynökség megkeresésére azt közölte: egy holttestet találtak a Balatonban.

Július 19-én elhunyt Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Temetéséről a család később gondoskodik – olvasható az MTA közleményében.

Az MTI kérdésére, miszerint több hírportál a 444.hu-ra hivatkozva arról írt, hogy Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte: péntek délután bejelentés érkezett, hogy egy holttestet találták a Balatonban, „a Balatonalmádi előtti vízterületen”.

Az esettel kapcsolatban a rendőrök az idegenkezűséget és a bűncselekmény gyanúját kizárták, az ügyben közigazgatási hatósági eljárás indult.

Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban. Ügyvéd édesapjától – aki születésekor állítólag azt mondta, szeretné, ha a lánya filozófus vagy zeneszerző lenne – tanulta a könyvek, az irodalom szeretetét. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie.

A háború után leérettségizett, majd a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább. 1951-ben megszerezte a diplomáját.

1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták. 1953-tól 1958-ig volt ismét az állampárt tagja. Ebben az évben 1956-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet nem kaphatott. 1963-tól az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott. 1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt ismét „parkolópályára” tették. 1973-ban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában Heller filozófiai nézeteit is antimarxistának nyilvánította, ezután négy évig „politikai munkanélküliként” fordításokból élt.

1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben, a La Trobe Egyetemen tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett. 1989-ben hazatért, 1995-től a szegedi JATE filozófiai és a budapesti ELTE esztétikai tanszékének egyetemi tanára volt, és tanított New Yorkban is. 1999-ben nyugdíjba vonult, 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1990-től az MTA levelező, 1995 óta rendes tagja volt.

Heller Ágnes műveinek nagy részét az 1994-ben elhunyt Fehér Ferenccel közösen publikálta. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), a Diktatúra a szükségletek felett (1979, Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés” megoldhatatlansága (2004), Megtestesülés. Filozófiai esszék (2005), Trauma (2006), Ímhol vagyok. A Genezis könyvének filozófiai értelmezései (2006), Sámson (2007), A halhatatlan komédia (2007), New York-nosztalgia (2008), Filozófiám rövid története (2009), Kertész Imre. Négy töredék (2009), A mai történelmi regény (2010). Az önéletrajzi emlékezés filozófiája (2015) A filozófia rövid története gólyáknak (2016).

1998-ban Bicikliző majom címmel Kőbányai Jánossal közös műveként jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban az európai kultúra kutatásában szerzett érdemeiért elnyerte a dán Sonning-díjat. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, ebben az évben a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is, mert negyven évvel korábban, 1968-ban tiltakozott a prágai tavasz leverése, Csehszlovákia megszállása ellen. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.

’Heller Ági meghalt’ – hallom a hírt fiamtól az Ikea-parkolóban este 9-kor.
Nem hiszem el! Egy 90 éves ember talán meghalhat, de Heller Ági nem.
Ági öröknek tűnt és bizton számítottunk arra, hogy sokáig velünk lesz.
Most az üresség érzése kong bennem. Nyilván a Spinoza-barátokban is.
Ági nem hagyhat itt bennünket. De itt hagyott. Elhagyatottak vagyunk.
Hellerágiatlanok lettünk.

A Spinoza-barátok, akik több, mint 100 Heller Ági-előadást hallgathattak,
ők is hasonlóan érezhetnek és talán könnyít, ha ezt az érzést egymással megosztjuk.
Gondoljunk arra, milyen sokat kaptunk Ágitól az elmúlt több, mint 10 év alatt
a Spinozában. És próbáljunk megbékélni Ági elvesztésében.

Baruch dajen haemet
(Ezt akkor mondjuk, ha valakinek a halálhíréről értesülünk.
A jelentése: Áldott az Igaz Bíró…
Vagyis elfogadjuk az Örökkévaló akaratát… hogy magához vette.)

– írta Sándor Anna és Véner Orsi, Spinóza Színház

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Pálos Trend szerint:

    Halottról IGAZAT vagy SEMMIT!!!
    ÍME AZ IGAZSÁG ETTŐL A MEGÁTALKODOTT POKOLFAJZATTÓL az ún. HELLer Ágnestől!!!
    NÉZNI IS HÁNYINGERKELTŐ!!! – HÁT MÉG HALLGATNI!!!
    Morvai Krisztina. 34:10.9. Köszönöm szépen. Professzor Heller Ön azt mondta, hogy a magyarok hajlamosak arra, hogy feltétel nélkül kövessék kormányaikat. Tisztelettel, de nem hiszem, hogy a világ tapasztalata ez volt a magyarokról 1956-ban. És hadd kérdezzem meg, hogy ha a magyarok minden feltétel nélkül követik kormányaikat, akkor miért kellett a liberális, szocialista koalíciós kormánynak a magyarokra lövetni („shoot at”) 2006-ban, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján? Miért kellet száz meg száz embernek sérüléseket okozni. Miért kellet száz meg száz embert bebörtönözni, és a börtönben kínozni őket. Miért kellett ezt cselekedni állandóan 2002, é 2010 között? Miért kellett minden a szocialista, és a liberális kormánynak minden kormányellenes tüntetést feloszlatnia? Hol volt Ön Heller Professzor Úr ezekben az években? Hol volt Ön, és az Ön liberális barátai ezekben az években? Miért nem ült össze a jelenlegi csoport azokban az években, amikor a kormányellenes tüntetők börtönben voltak, és kínozták őket, verték őket, és elvesztették szemüket, mert a kommunista, szocialista liberális kormány lövetett rájuk. Nem gondolják, hogy ha…
    Heller Á: 36:54.3 „jó”(szószerint így, magyarul: „jó”) Heller Ágnes angolul folytatja. Nincs sem megszólítás, sem névmás)… egy másik, kérdés formájában megfogalmazott kitalálást tárt elénk. Senkit sem lőttek meg („Noone was shot” angol jelentése kettős lehet: „Senkit sem lőttek meg”, vagy „Senkit sem lőttek le.”Ismeretes az angol mondás: He shot himself in the foot”Lábon lőtte magát-maga ellen érvelt,a maga kárára beszélt ) Mutass egy tényt. (”Show me a fact.”) Senkit sem lőttek le, senkit sem kínoztak. Mutass egy tényt, hogy bárkit lelőttek volna, bárkit kínoztak volna. Kedvesem, nekem egy tényre van szükségem, mert senki sem, még a Fidesz sem állítja, hogy bárkit lelőttek (meglőttek) volna, amit állítanak az nem ez. Valami mást állítanak az igen problematikus, de soha sem állítják, hogy bárkit lelőttek (meglőttek) volna, és soha sem állítják, hogy bárkit kínoztak volna. Elnézést kérek.

    Morvai K. igyekszik közbeszólni…

    Heller Á Ez a te meséd, ez a te kitalálásod. Nem akarok 2006-ról beszélni, mert ez messze vinne bennünket. De ismétlem, hogy ez egy kitalálás, senkit sem lőttek le (meg), senkit sem kínoztak. Még most is, amivel én nem egyezem, meg akarják semmisíteni azt a bírósági határozatot, amely egyedül szerepelt a rendőrségi tanúvallomásokon. Én ezzel sem egyezem, de ez távol áll attól, amit te most javasolsz.
    https://www.youtube.com/watch?v=S_KVvSIbpsg

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top