+ Irodalom

Nemes Z. Márió kapta a Hazai Attila Irodalmi Díjat

A Hazai Attila Alapítvány a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon jelentette be, hogy a szakmai zsűri döntése szerint ebben az évben Nemes Z. Márió veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat. A díjátadásra a fiatalon elhunyt névadó, Hazai Attila 52. születésnapjának előestéjén, 2019. április 29-én, hétfőn este 8-kor kerül sor a Nyitott Műhelyben.

Az elismerést az alapítvány azzal a céllal hozta létre, hogy ezen a módon is ápolja a fiatalon elhunyt író emlékét, segítse a hozzá hasonlóan nyitott, újító szellemiségű szerzőket.

Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, hogy – egy magát megnevezni nem kívánó támogató jóvoltából – évente 1 000 000 forint pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. A díjat 2016-ban Bartók Imre, 2017-ben Tóth Kinga, 2018-ban Orcsik Roland nyerte el.

NEMES Z. MÁRIÓ

1982-ben született Ajkán. 2001 és 2004 között tanulmányokat folytatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán, jogász szakon. 2003-ban, eddigi tanulmányait megszakítva az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának esztétika-filozófia szakán tanult tovább, itt szerezte 2009-ben diplomáját, majd még ebben az évben az ELTE BTK Filozófiai Doktoriskola PhD-képzésén és oktatói gyakorlatán folytatta tanulmányait. A posztgraduális képzést 2012-ben fejezte be, 2013-ban Az Esztétika és antropológia – Az antropológiai színrevitel mint esztétikai dehumanizáció címmel summa cum laude védte meg doktori disszertációját, majd 2014-ben doktori címet szerzett. Tagja a Fiatal Írók Szövetsége (2004-), a József Attila Kör (2005-), a Magyar PEN Club (2006-) és a Szépírók Társasága (2013-) írószervezeteknek.

Filozófiai antropológia és antropológiai esztétika, Akcionizmus és kritika szeminárium, Filozófiai antropológia szeminárium és Test és művészet előadás címmel vezetett egyetemi kurzusokat. A Telep Csoport alapító tagja, a művészeti csoporttal részt vett többek között a 2007-es JAK-tábor, a 2007-es Művészetek Völgye és a SÍN kulturális központ rendezvényein. 2006 és 2007 között a Kistangó kulturális portál munkatársa, rovatvezetője, majd szerkesztője volt. 2011-ben részt vett a nemzetközi ARS POETICA-fesztiválon Pozsonyban, 2013-ban Fridvalszki Márkkal és Miklósvölgyi Zsolttal megalapította a Technologie und das Unheimliche kultúraelméleti periodikát  Berlinben, 2014 és 2016 között a József Attila Kör Melting Books című intermediális kiadványsorozatának szerkesztője volt Miklósvölgyi Zsolttal.

2005-ben a Hajas Tibor kettős teste – Az öndestruktív body-art és egy szakrális diskurzus című tanulmányával; 2006-ban a Dürrenmatt-fikció című tanulmányával elnyerte az az ELTE BTK Tudományos ösztöndíját; 2006 és 2007 között az ELTE BTK esztétika-filozófia szakán Köztársasági Ösztöndíjat, majd 2009-ben Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjat kapott. 2011-ben Ernst Mach ösztöndíjjal 4 hónapon Bécsben töltött, majd 2012-ben az NKA alkotói ösztöndíjával folytatta munkáját. 2013-ban az Esztétika és Antropológia – Az antropológiai színrevitel mint esztétikai dehumanizáció című doktori disszertációért (Magyar Filozófiai Társaság, L’Harmattan Kiadó) Cogíto-díjjal tüntették ki. 2013:-ban DAAD-ösztöndíjjal 9 hónapot Berlinben töltött, majd 2014-ben az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasaként folytatta tevékenységét.

Önálló tudományos-szakmai kötetei:

A preparáció jegyében (kritikák, tanulmányok, 2014, JAK)
Képalkotó elevenség (esztétika és antropológia a humanitás határvidékén, 2015, L’Harmattan)

Verseskötetei:

Alkalmi magyarázatok a húsról (JAK – L’Harmattan, 2006)
Bauxit (Palimpszeszt – PRAE.HU, 2010)
Ruka V Stene (szlovák válogatáskötet, fordította Macsovszky Péter, ARS POETICA, Pozsony, 2011)
A hercegprímás elsírja magát (Libri Kiadó, 2014)
Puschkins Brüste (német válogatáskötet, fordította Kalász Orsolya és Monika Rinck, Solitude Akademie, 2016)

Képző- és filmművészeti, valamint irodalmi témájú szakszövegeit a Holmi, az Enigma, az Alföld, a Balkon, az Új Művészet, az Élet és Irodalom, a Prizma, a Műút, a Parnasszus, a Kalligram, a Puskin Utca, a Debreceni Disputa, az Új Forrás és a Szépirodalmi Figyelő oldalain és gyűjteményes kötetekben publikálja rendszeresen.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top