+ Történelem

Újra járható a 4 kilométer hosszú egri pincerendszer

Az ünnepi szentmise résztvevői számára már nagycsütörtökön látogatható lesz, a nagyközönség előtt pedig húsvéthétfőn nyílik meg újra az érseki pincerendszer.

Nagycsütörtökön 9 órától ünnepi szentmisére, olajszentelésre gyűlnek össze a székesegyházban az Egri Főegyházmegye papjai, a hívek és azok a fiatalok, akik az idén lesznek bérmálkozók.

Az ez alkalommal még csak nekik szervezett, ám hétfőtől minden érdeklődő számára elérhető 40 perces vezetett sétán bemutatják az érseki pincerendszert. A vendégek megkóstolhatják az Egri Érsek Bora címmel elismert borokat, a fiataloknak pedig szőlőlevet kínálnak. A résztvevők a misebor, az eucharisztia jelentőségét is megismerhetik az érseki pincerendszer bejárása során.

A sétára az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban lehet jegyet váltani.

Az érseki pincerendszert ténylegesen tavaly decemberben adta az Egri Főegyházmegye birtokába a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A létesítmény a jövőben az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközponttal szerves egységben hitéleti, turisztikai és kulturális célokat szolgál.

Miután 1687-ben a törökök elhagyták Egert, a visszatérő Fenessy György püspök a várban található régi gótikus palota helyreállíttatása helyett vásárolt két építési telket a városban és új palotát építtetett. Az építőanyagként használt riolit tufát a palota mögötti, illetve alatti domboldalból termelték ki. Így mire elkészült az épület, egy hatalmas, 4 kilométer hosszú pincerendszer is kialakult, mely a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig kanyargott a város alatt. Szükség is volt a pincére, hiszen ebben tárolták a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek boraiból származó egyházi dézsma, vagy más néven tized – évente 10-13 millió liter bor – egy részét.

Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai több helyen megrogytak, a pince életveszélyessé vált. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömedékelték. Miután azonban nedvesség ellen nem szigetelték, mind a mai napig átszivárog a betonon a talajvíz, amely a tufából kimosott mészkőből cseppkőszerű mészképződményeket alakított ki a falakon. Ennek is köszönhetően 2007-ben egy nyilvános szavazás a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé sorolta.

Újra járható a 4 kilométer hosszú egri pincerendszer
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top